A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37206/2007/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 6. §, 48. §, 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 4. §, 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (Tjr.) 7. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Darák Péter, Fekete Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék K.27461/2006/6., *Kúria Kfv.37206/2007/5.* (BH 2008.9.257)

***********

Kfv.IV.37.206/2007/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Távközlési Rt. felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - mint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jogutódja - alperes ellen fogyasztóvédelmi bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2007. január 9. napján kelt K.27.461/2006/6. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 7. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság K.27.461/2006/6. számú ítéletét hatályában hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - külön felhívásra - további 6.000 /hatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

B. I. előfizető 2006. január 7. napján vásárolt egy mobiltelefon-készüléket a felperestől.

A telefont január 9. napján visszavitte a felperes üzletébe, hogy csereigényét érvényesítse.

A felperes a csereigény kivizsgálása céljából a telefont szakszervizbe küldte.

Ezt követően január 19. napján értesítette B. I-t arról, hogy átveheti az új készüléket. A köztes időre a vásárló cserekészüléket kapott használatra.

A fogyasztó felhívása ellenére a felperes nem volt hajlandó a készülék azonnali cseréjére.

Az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság a panaszos, B. I. bejelentésére hivatalból folytatott eljárást a felperessel szemben.

Az elsőfokú hatóság az R-426-1/2006. számú határozatában a felperest 500.000 Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság a HAJ-1013-2/2006. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében ezen alperesi határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a fogyasztó minőségi kifogását megfelelően intézte. Véleménye szerint az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó, kötelező jótállásról szóló 151/2003. /IX. 22./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Kormányrendelet/ 7. §-a nem jelenti azt, hogy a forgalmazó ne lenne jogosult megvizsgálni, hogy a jótállási igény - függetlenül a választott igény típusától - egyébként megalapozott-e, tehát pl. a hiba gyári eredetű-e, vagy az a vásárlást követően keletkezett.

Mivel a forgalmazó köteles bizonyítani, ha a hiba - állítása szerint - az átadás után keletkezett, ezért ezen bizonyításhoz számos esetben szakszervizre van szükség. Erre figyelemmel a felperes a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igényekről szóló 49/2003. /VII. 30./ GKM rendeletnek /a továbbiakban: R./ megfelelően eljárva a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet vesz fel, a készüléket elismervény ellenében bevizsgálásra átveszi, sőt - az R. előírásait meghaladva - a szerviz idejére a cserekészüléket is biztosítja; majd az R. 4. §-a szerinti határidőn belül a szakszerviz véleménye alapján kicseréli a meghibásodott készüléket, amennyiben a jótállási igény megalapozott.

A felperes álláspontja szerint jogszabályon alapuló kötelező jótállás esetén sem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a hiba gyártási eredetű-e, vagy az a teljesítés után keletkezett.

A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és azt elutasította.

Ítéletének indokolásában a Kormányrendelet 7. §-ára és a Ptk. 306. § /1/ bekezdés a/ pontjára hivatkozással kifejtette, hogy a Ptk. ezen rendelkezése egyértelműen a jogosult szavatossági igények közüli választási lehetőségét biztosítja.

A Kormányrendelet 7. §-a kogens rendelkezést fogalmaz meg, mely szerint kötelező a fogyasztási cikk kicserélése a vásárlástól, illetve az üzembe helyezéstől számított 3 munkanapon belül, amennyiben a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A megyei bíróság álláspontja szerint e kötelező rendelkezéstől - az R-ben megfogalmazott fogyasztói szerződés alapján érvényesített jótállási, szavatossági igényekre figyelemmel - eltérni nem lehet. Ezt az eltérési tilalmat rögzíti a Kormányrendelet 1. § /2/ bekezdése, miszerint semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

A Kormányrendelet preambulumában a Ptk. 248. §-ára történő utalás sem ellentétes a rendelkezéssel, hiszen a Ptk. 248. § /2/ bekezdése rögzíti azt, hogy a jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

A Ptk. 248. § /2/ bekezdésében a jogszabályra történő utalás pedig a Kormányrendeletre történő utalást is jelent.

Ezen jogszabályi rendelkezéseket - a megyei bíróság megállapítása szerint - az alperes eljárása során helyesen értelmezte, és jogszerű döntést hozott. A fogyasztó 3 napon belüli csereigény-érvényesítése esetén a felperesi társaság a Kormányrendelet 7. §-a szerint köteles eljárni; nincs lehetősége arra, hogy ettől eltérően a fogyasztói szerződés szerinti jótállási, szavatossági igényekről intézkedjen.

A szavatossági igények közül kizárólag a jogosult választhat, aki jelen esetben a készülék cseréjét kérte. Ez esetben kizárólag azt vizsgálhatta volna a felperes, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza-e; erről egyébként - a bejelentett hiba alapján - a kirendeltségén (irodájában) egyszerű eljárás keretében meggyőződhetett volna.

A megyei bíróság megítélése szerint a felperesi társaságnak a hivatkozott jogszabályban írt kötelezettségétől eltérő eljárása a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény /a továbbiakban: Fgytv./ 6. § e/ pontjában írt fogyasztók minőségi kifogásainak a jogszabályok megsértésével történő intézésének minősül, emiatt az Fgytv. 48. § /1/ bekezdése szerinti fogyasztóvédelmi bírság megalapozott volt.