BH 2002.1.7 A személyhez fűződő jogok megsértését kizáró hozzájárulásnak kifejezettnek kell lennie; azt a jogosult terhére kiterjesztően nem lehet értelmezni [Ptk. 75. § (3) bek., 80. § (1)-(2) bek., 84. § (1) bek. a)-e) pont, Pp. 164. § (1) bek.].

Az alperesi kft. kiadásában megjelenő H. Megyei Hírlap az 1996. augusztus 13-i számának címoldalán "Túlfűtötték a kazánt, idelent meg folyik rólunk a víz" címmel a nyári kánikuláról, illetve annak következményeiről szóló újságcikket közölt.

Az újságcikk a hőség illusztrálásaként két fényképfelvételt jelentetett meg. A címoldalon található fényképfelvétel a felperest ábrázolja. A felperest ábrázoló fénykép az a.-i popstrandon készült, azon felperes "monokini"-ben, azaz fürdőruha-felsőrész nélkül látható.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte: az alperes azzal a magatartásával, hogy hozzájárulása nélkül róla fényképfelvételt készített, és azt sajtó útján nyilvánosságra hozta, személyhez fűződő jogát megsértette. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a H. Megyei Hírlapban tett nyilatkozattal elégtétel adására, és 5 000 000 forint kártérítés megfizetésére. Állította, hogy az alperes magatartásával okazati összefüggésben kellett vállalkozását megszüntetnie, ezzel 3 000 000 forint összegű vagyoni kára keletkezett. 2 000 000 forintban kérte nem vagyoni kára megállapítását, amely állítása szerint amiatt keletkezett, hogy a fénykép közzététele miatt életvitelét meg kellett változtatnia, barátjával kapcsolata megszűnt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a fényképet a felperes hozzájárulásával készítette, és a fénykép nyilvánosságra hozatalához is beszerezte a felperes hozzájárulását, ezért a felperes keresetének nincs jogalapja. Álláspontja szerint a vállalkozás megszüntetése és a fényképfelvétel közreadása között az okozati összefüggés egyébként sem állapítható meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1 000 000 forintot és annak 1996. augusztus 3-tól a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a fényképfelvétel elkészítéséhez, illetve nyilvánosságra hozatalához az alperes a felperes hozzájárulását nem szerezte be, ezzel a Ptk. 80. §-ának (1) bekezdésében írt jogsértést valósította meg. Emiatt az alperes kártérítési felelőssége a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének e) pontja, illetve a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján fennáll. Álláspontja az volt, hogy a felperes a jogsértésre keresete jogalapjaként hivatkozott, a jogsértés megállapítását nem kérte.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a fénykép megjelenését követően a felperes élete megnehezült, üzleti partnerei és vevői rendszeresen zaklatták, és sértegették. Baráti, családi kapcsolata is elnehezült. Ezért kötelezte az alperest nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Álláspontja az volt, hogy a felperes az állított vagyoni károk és a fényképfelvétel közzététele között az okozati összefüggést nem tudta bizonyítani, ezért utasította el a felperes vagyoni kártérítés iránti igényét.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen mindkét peres fél fellebbezést terjesztett elő. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a keresetének történő teljes helyt adást, míg az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását kérte.

A peres felek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló tanúvallomások (az újságíró, a fotós, valamint kísérőjük tanúvallomása) alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a fényképfelvétel elkészítéséhez és annak a H. Megyei Hírlapban történő nyilvánosságra hozatalához is hozzájárult. Ezért álláspontja szerint az alperes a felperes személyhez fűződő jogát nem sértette meg, azaz a felperes keresetének nem volt jogalapja.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása és a keresetnek történő teljes helytadás érdekében a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésével, a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésben írt rendelkezést sértve jutott arra a következtetésre, hogy a fényképfelvétel elkészítéséhez illetve annak közzétételéhez hozzájárult, így jogsértés nem valósult meg. Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú eljárás során mind a vagyoni, mind pedig a nem vagyoni hátrány bekövetkeztét bizonyította, ezért a keresete megalapozott volt.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.

A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján az alábbiak szerint jogszabálysértő: