A Fővárosi Törvényszék G.41857/2015/246. számú határozata szerződés létre nem jöttének megállapítása tárgyában. Bíró: Gáll Edit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41857/2015/246.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40374/2021/9., Kúria Pfv.20542/2022/8., 3257/2023. (VI. 9.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék 2

5.G.41.857/2015/246-I

Fővárosi Törvényszék

5.G.41.857/2015/246-I.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Varga István ügyvéd (cím1.) által képviselt Magyar Állam felperesnek az Ivanovics Ügyvédi Iroda (cím2.; ügyintéző dr. Ivanovics Andrea ügyvéd) által képviselt Alperes1 (cím3. ) I.r., a LOHN Ügyvédi Iroda (cím4.; ügyintéző: Lohn Balázs ügyvéd) által képviselt alperes2 (cím5.) II.r. és a dr. Tyukász Szabolcs ügyvéd által képviselt Szentendre Város Önkormányzata (cím6 ) III. r. alperesek ellen szerződés létre nem jötte iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy a helyrajzi szám1, helyrajzi szám, valamint külterület helyrajzi szám2helyrajzi szám alatt nyilvántartott, cím7 kivett szociális intézet megnevezésű ingatlanok tárgyában 1992. november 25. napján létrejött és 1995. május 15. napján módosított adásvételi szerződés úgy szűnt meg, hogy hatályba sem lépett.

A szerződés megszűnésének jogkövetkezményeként a bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy az ingatlant az azon található felépítményekkel együtt 15 napon belül adja a felperes birtokába, a felperes pedig 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.500.000 Ft-ot.

A bíróság kötelezi a II.r. és III.r. alperest a kereset teljesítésének tűrésére.

A bíróság megállapítja, hogy az I. és II.r. alperes között 2012. július 7. napján létrejött egyetemleges keretbiztosítéki jelzálog alapítási szerződés és bejegyzési engedély semmis.

A bíróság kötelezi a III.r. alperest a kereset teljesítésének tűrésére.

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 13.000.000 (tizenhárommillió) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a II.r. alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 3.000.000 (hárommillió) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az I. és II.r. alperest, hogy az államnak külön felhívásra egyetemlegesen fizessenek meg 7.500.000 (hétmillió-ötszázezer) Ft illetéket.

A bíróság megkeresi a Szentendrei Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, hogy a helyrajzi szám1, helyrajzi szám, valamint külterület helyrajzi szám2helyrajzi szám alatt nyilvántartott, cím7 kivett szociális intézet megnevezésű ingatlanok vonatkozásában az I.r. alperes tulajdonjogát törölje és a felperes tulajdonjogát jegyezze vissza, továbbá a II.r. alperes részére bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjogot törölje.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszéknél előterjesztett fellebbezésnek van helye, melyet elektronikus úton, az I. r. alperesnek pedig 4 példányban kell előterjesztenie.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ezen esetekben a tárgyalás megtartását a fellebbező fél fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha a felek ezt kérték.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A jogorvoslati eljárás során a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

Az ingatlannyilvántartás adatai szerint az I.r. alperes adásvétel jogcímén bejegyzett 1/1 arányú tulajdonosa a helyrajzi szám1, helyrajzi szám, valamint külterület helyrajzi szám2helyrajzi szám alatt nyilvántartott, cím7 kivett szociális intézet megnevezésű ingatlanoknak (volt szovjet laktanya). Az ingatlanokat a II.r. alperes javára bejegyzett 289.000.000 Ft keretbiztosítéki jelzálogjog, míg a III.r. alperes javára bejegyzett elővásárlási jog terheli.

Az adásvételi szerződés előzményét képezte, hogy a perben nem álló Liga1 képviseletében eljáró név1 főtitkár kérelmére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Szentendre Városi Intézete az 1991. május 20-án kelt ügyszám1. számú levelével a szentendrei volt szovjet laktanya egészségügyi intézményi célra történő hasznosításához, rákmegelőző és szűrőegység, lézer centrum és daganatbeteg rehabilitációs egység telepítéséhez, kialakításához elviekben hozzájárult a regionális szennyvíztisztító telep nyitott műtárgyai lefedésének vállalása és védőfásítás megvalósítása mint feltétel mellett. Előírta továbbá, hogy az 1.000 méteres védőtávolság csökkentéséhez felmentést kell kérni az illetékes minisztériumtól.

A Magyar Állam a 1032/1991. (VII.9.) Korm. határozattal (Kormányhatározat) a szovjet csapatok által kiürített, magyar pénzeszközökből létesített építményeket térítésmentesen átadni rendelte a határozatban megjelölt személyek részére. A Kormányhatározat mellékletének 13. pontja szerint a perbeli ingatlan a közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi hatóság létesítési engedélye esetén rákmegelőző és szűrő egység, orvosi lézerközpont és daganatbeteg rehabilitációs egység létesítése céljára a Központ1 részére kerül átadásra.

A Kormányhatározat meghozatalának időpontjában az I.r. alperes még nem létezett, az I.r. alperest a Liga1 Egyesület és a Magyar Szív Alapítvány Szűrőállomásainak Hálózata Alapítvány a Kormányhatározatban nevesített egészségügyi létesítmények létrehozása és az ingatlan megszerzése céljából alapította. Az I.r. alperes alapító okirata célként határozta meg a Központ1 létrehozását és működtetését. Ennek szervezeti egységeit nem nevesítette, tevékenységét általános jelleggel határozza meg annak rögzítésével, hogy a központ tevékenysége felöleli a két leggyakoribb hazai halálozási ok, a rákbetegség és a szív érrendszeri megbetegedések megelőzését, korai felismerését, korszerű gyógyítását és a megbetegedettek rehabilitációját. Az alapító okiratban célként került megjelölésre a Központ1 létrehozása, mely cél elérése érdekében az alapítvány olyan optimális gazdálkodási-szervezeti kapcsolatrendszert hoz létre, amely biztosítani tudja a beruházási, műszaki fejlesztési, gyógyítás-technológiai, üzemeltetési informatika, jogi műszaki-gazdasági-személyi hátteret. Az alapítvány vagyona 50.000 Ft, székhelye cím8 képviselői név1 (cím9.) és név2 (cím10.). A Fővárosi Bíróság az 1991. október 1. napján kelt 9.Pk.66766/1. számú végzésével az alapítványt 2134 sorszám alatt nyilvántartásba vette. Az alapító okirat 1993. április 21-i módosításával az alapítvány új székhelye cím15