A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28383/2013/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 29. §] Bíró: Dávid Irén

Budapest Környéki Közigazgatási és

Munkaügyi Bíróság

8. K. 28383/2013/18.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ..........Ügyvédi Iroda, dr. ............. ügyvéd (...... Budapest .................) által képviselt fellperes neve (1028 Budapest, ...........) felperesnek,

dr. Neparáczki Nándor jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (1052 Budapest Városház u. 7.) I. r.,

.......... Ügyvédi Iroda, dr. ............. ügyvéd (1117 Budapest ...............) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. r. alperesek ellen,

kisajátításról szóló határozat felülvizsgálata iránt indult perben, amely perbe dr. Alperesi beavatkozó (..................) ügygondnok által képviselt ismeretlen tulajdonosok az I. r. és a II. r. alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkoztak, az alulírott helyen és napon, tárgyaláson meghozta a következő:

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg külön felhívásra 30.000,- (azaz: harmincezer) Ft kereseti illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül az I. r. alperesnek 50.000,- (azaz: ötvenezer) Ft, a II. r. alperesnek 50.000,- (azaz: ötvenezer) + áfa, a beavatkozóknak 25.000,- (azaz: huszonötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felek nyilatkozata, a közigazgatási ügy iratai, a felek által csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A II. r. alperes 2013. február 12. napján kérelmet nyújtott be az I. r. alpereshez az Északi-Vasúti-híd (kiz) ..................... (bez) vasúti vonalszakasz rehabilitációjához szükséges kisajátítási eljárás lefolytatása iránt. A kérelemhez csatolt 52072/504 munkaszámú kisajátítási vázrajz szerint a vasúti vonalszakasz rehabilitációjához a ..............-i .......... hrsz-ú ingatlan 2598 m2 területének a kisajátítása szükséges.

A solymári ........ hrsz-ú 2 ha 8893 m2 területű erdő művelési ágú ingatlanra a 20019/1963 számú határozat szerint földrendezés jogcímén a ............... Termelőszövetkezetet termelőszövetkezeti földhasználati jog illeti meg. Az ingatlanra az ELMŰ Hálózati Kft. javára vezetékjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba.

Az I. r. alperes 2013. július 24. napján kelt PEB/040/1873-19/2013. számú határozatával elrendelte a .......-i ......... hrsz-ú 2 ha 8893 m2 ingatlan megosztását, amelyet követően kisajátította a ........ hrsz-ú 1808 m2 területű és a ........ hrsz-ú 108 m2 területű és a ............ hrsz-ú 682 m2 területű ingatlant. A kisajátítást követően visszamaradt a ........ hrsz-ú 2 ha 6295 m2 területű ingatlan. Az I. r. alperes kötelezte a II. r. alperest kisajátítási kártalanításként az ismeretlen tulajdonosok részére ............,- Ft kártalanítás bírói letétbe helyezésére. Az I. r. alperes döntött az ELMŰ Hálózati Kft. vezetékjogának megszűnéséről.

Az I. r. alperes a határozatának indokolásában kifejtette, hogy a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Kstv.) 2. § e) pontja értelmében közérdekű infrastruktúra fejlesztése céljából a kisajátítás jogalapja fennállt. Az ingatlan-nyilvántartás tanúsága szerint az ingatlan tulajdonosainak személye nem volt megállapítható, ezért kérelmére a Kstv. 23. § (2) bekezdése alapján a I.rendű alperes neve .......-i Járási Hivatala PE-12/C/GYÁM/470-5/2013. számú határozatával dr. Alperesi beavatkozó et eseti gondnokul kirendelte.

Az I. r. alperes a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás összegének megállapítása végett igazságügyi szakértők bevezetését rendelte el. Az I. r. alperes az erdő művelési ágú ingatlan erdőtalaj értékére vonatkozó kártalanítás összegét Huszár Albert igazságügyi szakértő szakértői véleménye alapján állapította meg. A szakértői vélemény kisajátított ingatlan jellemzői és összehasonlításra alkalmas, az adóhatóságtól beszerzett ingatlanforgalmi adatok alapján korrekciók alkalmazásával határozta meg az átlagos forgalmi értékét. A szakértői vélemény a kisajátított ingatlanok forgalmi értékét az átlagos szántó művelésű ágú ingatlanok forgalmi értékéhez képest korrekció alkalmazásával állapította meg a Kstv. 9. § (3) bekezdés a) pontja alapján. A kisajátított ingatlanokért járó kártalanítás összege a faállomány értéke nélkül 399,- Ft/m2 áron ..........,- Ft-nak felel meg. Dr. Tácsik Mihály igazságügyi erdészeti szakértő szakértői véleménye szerint a faállomány értéke ........,- Ft.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes PEB/040/1873-19/2013. számú határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben a határozat hatályon kívül helyezését és az I. rendű alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A felperes arra hivatkozott, hogy a Kstv. 9. § (1) bekezdése szerint kártalanításra jogosult, mivel a kisajátított ingatlanon termelőszövetkezeti földhasználati jog illeti meg. A termelőszövetkezeti földhasználat jogállású termőföldek esetében fogalmilag kizárt, hogy az ingatlannak tulajdonosa legyen, ebből következően, mint más kártalanításra jogosult személy részére jár a kártalanítás és a kisajátítással kapcsolatban keletkezett értékveszteség. A termelőszövetkezeti földhasználati jog tartalmát tekintve nem azonos a földhasználati joggal. A felperes kifejtette, hogy a termelőszövetkezeti földhasználati jog önálló, annak alapján az eltelt több mint 50 év alatt jogosult volt az ingatlan birtoklására, használatára, a hasznok szedésére és viselnie kellett az ingatlannal járó terheket az abban keletkezett kárt. A részleges kisajátításra tekintettel a kisajátított földrészleteken a földhasználati joga megszűnt, azonban a visszamaradt részek tekintetében továbbra is gyakorolja a fenti jogait, illetve terhelik kötelezettségek. Mivel a Kstv. 19. § (6) bekezdésének a) pontja alapján a kártalanításra jogosult személye nem bizonytalan, ezért a Kstv. 23. § (2) bekezdése értelmében ügygondnok kirendelése nem volt szükséges és a kisajátított ingatlan részért járó kártalanítás bírói letétbe történő teljesítése is jogszabálysértő.

A felperes hivatkozott a ........... Járási Földhivatal 34066/2014. számú határozatára, amely a Magyar Állam kisajátítás folytán történő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről rendelkezett azzal, hogy a termelőszövetkezeti földhasználati jog a kisajátítás folytán visszamaradt ingatlanon a felperest illeti meg. A 10400/2014. számú határozat szerint az ingatlan-nyilvántartásba termelőszövetkezeti földhasználati jog bejegyzése esetén a termőföld hasznosításának kötelezettsége a felperest terheli, a 10116/2013. számú határozat alapján az erdő művelési ág változásával kapcsolatban keletkezett földmérési munkarészek elkészítése és annak költsége a termelőszövetkezeti földhasználati jogára tekintettel a felperest terhelte. A felperes csatolta a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében 2003/2. számon közzétett 997. számú döntést, amely szerint a szövetkezetek a használatukban álló földrészletek vonatkozásában tulajdonosi jogosítványokat gyakorolnak, rendelkezési joguk az ingatlanok elidegenítésére is kiterjed. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény a termelőszövetkezeti földhasználati jog megszüntetéséről nem rendelkezett, amelyből eredően a felperes tulajdonosi jogosítványokat gyakorol, ezért a kisajátított ingatlanrészért járó kártalanítás összegére is jogosult.