A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20629/2019/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (1) bek.] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.629/2019/6-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tompa Emese ügyvéd (I. rendű felperesi képviselő címe) és dr. Biczó László ügyvéd (I. rendű felperesi képviselő címe) által képviselt I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű és a I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) törvényes képviselő által képviselt kiskorú II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek, a ... jogtanácsos által képviselt III. rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. április 2. napján kihirdetett 39.P.20.988/2017/60. számú ítélete ellen az I. rendű alperes által 61. és Pf.4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében - az elsőfokú perköltségre is kiterjedően - helybenhagyja.

A felperesek eljárási illetékben történt egyetemleges marasztalását mellőzi, és helyette az I. rendű felperest 6.000 (Hatezer) forint, a II. rendű felperest 60.000 (Hatvanezer) forint kereseti illetéknek az állam javára az illetékügyi hatóság külön felhívására való megfizetésére kötelezi.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy fizessen meg a III. rendű alperesnek 15 napon belül 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy az I. rendű felperes 72.000 (Hetvenkétezer) forint szükségtelenül lerótt fellebbezési illeték visszafizetését kérheti.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű felperes és B. A. házastársak, életközösségük azonban megszakadt. A 2011-ben született II. rendű felperes a lányuk, aki az édesanyjával él, felette azonban mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeletet.

A szülők között a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) előtt 3.P.104.568/2013. számon folyó bontóperben a bíróság a felperesek közötti kapcsolattartást 16-I., 33-I. 40-I., 40-II., 55., 108. és 142. számú végzéseivel ideiglenes intézkedéssel szabályozta.

2016. augusztusáig a felperesek megfelelően tartották a kapcsolatot, 2016. július 20-tól augusztus 1-jéig a II. rendű felperes egyhuzamban az I. rendű felperesnél tartózkodott. Ezt követően a szülők között vita alakult ki a láthatásról, rendőrségi eljárásra is sor került. 2016. augusztus 9-től szeptember 1-jéig az I. rendű felperes nem találkozhatott a II. rendű felperessel. 2016 szeptemberétől pedig az óvodából hétköznap el tudta vinni a gyermeket, de 2016 decemberéig a bírósági határozat szerinti hétvégi kapcsolattartásokat az édesanya meghiúsította.

A bontóperben beszerzett 2016. március 4-i szakértői vélemény szerint "a gyermek mindkét szülőhöz érzelmileg erősen és szorosan kötődik, de jelenleg az édesapja nyújt számára nagyobb biztonságot". A szakértői vélemény leírta, hogy a II. rendű felperesnek igénye van a szüleivel való szoros napi kapcsolatra, ezért a gyermek iskolás koráig javasolható a kapcsolattartás rugalmas kezelése. A 2017. április 20-i újabb szakvélemény szerint a II. rendű felperes mindkét szülőhöz érzelmileg erősen és szorosan kötődik, de inkább az édesanya nyújt számára nagyobb érzelmi biztonságot. A II. rendű felperes a pszichológiai vizsgálat explorációjában nem számolt be arról, hogy az apai kapcsolattartások elmaradnának. Arról beszélt a vizsgálat alkalmával, hogy az óvodában minden nap találkozott az apjával, amely nem érintette őt negatívan.

Mivel a bíróság által meghatározott időpontokban a kapcsolattartás többször meghiúsult, ezért az I. rendű felperes 2016. augusztus 19. és december 18. között 11 alkalommal fordult a III. rendű alperes ... hivatalához a 2016. augusztus 9. és december 18. között elmaradt kapcsolattartások pótlása, illetve végrehajtása, valamint a II. rendű felperes védelembe vétele érdekében. A ... gyámhivatal 2016 decemberében eljárást folytatott a kapcsolattartások pótlásáról és határozatot is hozott, több ízben pénzbüntetésre kötelezte az édesanyát a kapcsolattartás meghiúsítása miatt.

2017-ben - ugyan nem minden alkalommal - de a felperesek hétvégente is találkozhattak, a kapcsolattartások rendszertelenül, de megvalósultak. 2017-ben az I. rendű felperes hétköznap délutáni kapcsolattartásai pótlásra kerültek.

A felperesek módosított keresetét a törvényszék akként rögzítette, miszerint abban annak megállapítását kérték, hogy

- a III. rendű alperes a perbeli időszakban a családi kapcsolat fenntartása érdekében hatékony intézkedéseket nem foganatosított, jogszabályi kötelezettségeket mulasztott, az eljárási határidőket jelentősen túllépte és mindezzel hozzájárult személyiségi jogaik megsértéséhez, illetve a személyiségi jog sérelmével járó állapot huzamos ideig történő fenntartásához,

- kényszerűségből egymás társaságát nélkülözniük kellett, illetve a bírósági ideiglenes intézkedésekkel védeni kívánt családi kötelékük végül nem élvezett védelmet, családi kapcsolatuk sérült, így a III. rendű alperes a sorozatos mulasztásaival megsértette a család- és magánélethez fűződő jogaikat.

Kérték továbbá a III. rendű alperes kötelezését

- az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a D. M. N. Zrt. csatorna neve főműsoridőben, az esti híradó előtt "A ... Kormányhivatal a felügyelete alá tartozó ... Kormányhivatal Gyámügyi és Igazgatási Osztálya, a ... Hivatalok Gyámügyi és Igazgatási Osztályai nevében és helyett I. rendű felperes neve és leánya, II. rendű felperes neve bocsánatát kéri azért, mert 2015. május 11. és 2017. október 31. napja között esedékes kapcsolattartásaik tényleges végrehajtása, a gyermek védelembe vétele érdekében a jogszabályi kötelezettségeiknek nem, vagy nem határidőben tettek eleget, intézkedéseik nem voltak alkalmasak arra, hogy az apa és gyermeke közötti folyamatos és zavartalan kapcsolat kialakuljon és fennmaradjon. Az ezáltal megélt sérelmekért ... Kormányhivatal a felügyelete alá tartozó gyámhivatalok nevében is II. rendű felperes neve és Sz. L. bocsánatát kéri." szövegű közlemény közzétételére, és

- az I. rendű felperes részére 500.000, a II. rendű felperes javára 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére.

A keresetet arra alapították, hogy a kapcsolattartást szabályozó végzésben meghatározott időpontban több alkalommal sem adta át B. A. a II. rendű felperest az I. rendű felperesnek. A bíróság által szabályozott kapcsolattartás betartatására pedig a III. rendű alperes jogosult és köteles. Mégsem tett meg mindent annak érdekében, hogy a kapcsolattartások pótlására és végrehajtására a legrövidebb időn belül ténylegesen sor kerüljön. A gyámhivatalok a láthatások pótlására, végrehajtására irányuló kérelmeket a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szerinti soron kívüliség ellenére jóval az ügyintézési határidőn túl, vagy egyáltalán nem bírálták el. Az eljárási határidők folyamatos figyelmen kívül hagyása, a döntési kötelezettség ismétlődő elmulasztása, a jogszabályok téves és korlátozó értelmezése, a jogszabályi lehetőségek ki nem használása együttesen eredményezték a személyiségi jogot sértő helyzet kialakulását és fennmaradását. Emellett a kapcsolattartásokat negligáló anyai magatartást támogató folyamatos és jogsértő gyámhivatali gyakorlat évek alatt a II. rendű felperes bizalomvesztéséhez, megfelelési kényszerének erősödéséhez, az elidegenítési folyamat elősegítéséhez vezetett, így sérült a gyermek testi-lelki egészsége is.