3010/2014. (II. 11.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.37.073/2014/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. január hó 29. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriához.
[2] A Kúria Kvk.I.37.073/2014/3. számú, 2014. január 23-án kelt végzése a személyesen eljárt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 5/2014. NVB. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét - a kötelező ügyvédi képviselet hiánya miatt - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A végzést a kérelmező 2014. január 28-án vette át.
[3] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a kérelmező fellebbezésére a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 5/2014. számú határozatával a Budapest 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB) 1/2014. számú határozatát helybenhagyta. A kérelmező az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet, valamint költségmentesség engedélyezése és pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújtott be. A Kúria az alkotmányjogi panasszal megtámadott végzésében arra hivatkozott, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A Ve. 228. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemről a bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított három napon belül dönt. A végzés szerint a Ve. 228. § (2) bekezdése és 229. § (2) bekezdései alapján a nemperes eljárásban a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet (a továbbiakban: MT r.) 13. §-a alapján a Pp. szabályai csak akkor alkalmazhatók, amennyiben azok a Ve. szabályaival - annak jellege miatt - összhangban állnak. A Kúria megállapította, hogy a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti eljárás lefolytatására a Ve. rövid, de kötelező eljárási határidőket megállapító szabályai következtében nincs lehetőség. Megállapította azt is, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelméhez nem csatolta azt a nyilatkozatot és igazolást jövedelmi és vagyoni viszonyairól, amely a költségmentességi kérelme elbírálásának előfeltétele. Utalt arra is, hogy a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelemről a Kúria egyébként sem jogosult dönteni, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben foglalt feltételek fennállása esetén arról a kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő Jogi Segítségnyújtó Szolgálat határoz, a kérelem előterjesztésének formájától függően 5 vagy 15 napon belül.
[4] Az alkotmányjogi panaszból kitűnik, hogy az indítványozónak a választási bizottsághoz benyújtott kifogása annak megállapítására irányult, hogy az általa megnevezett személy és párt megsértette a Ve. 144. §-ának (3) bekezdését azzal, hogy kampányidőszakon kívül helyezett el szórólapot a postaládájába; kérte a további jogsértéstől való eltiltást. A Ve-nek ez a szabálya arról szól, hogy plakát a kampányidőszakban - meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhető.
[5] 2. Az indítványozónak az Alkotmánybírósághoz 2014. január 31-én érkezett alkotmányjogi panasza szerint a végzés sérti az Alaptörvény XV. cikkének (1) bekezdésében biztosított törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjogát, a (2) bekezdésében biztosított diszkrimináció tilalmához fűződő alapjogát, a XXVIII. cikkének (1) bekezdésében biztosított bírósághoz forduláshoz való és tisztességes eljáráshoz való alapjogát.
[6] Érvelése lényege az, hogy a jelen esetben vagyoni helyzet szerinti megkülönböztetés áll fenn, mert az ügyvédkényszer másként érinti azokat, akik az ügyvédi munkadíj megfizetésére képesek, és akik erre nem képesek. A Kúria végzése nyomán az indítványozó nem tud bírósághoz fordulni, mert anyagi lehetőségei ezt nem teremtik meg.
[7] Az alkotmányjogi panaszban vitatta az illeték mértékének a kiszámítását, amelyre nézve állítása szerint nincs indokolás a végzésben, így nem érvényesült a tisztességes eljáráshoz való alapjoga.
[8] Állította, hogy a Kúria ténylegesen első fokon utasította el költségmentesség iránti kérelmét, így e döntés ellen nincs jogorvoslati lehetőség; ez az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését sérti.
[9] Hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság 42/2012. (XII. 20.) AB határozatára (ABH 2012, 279.).
[10] 3. Az indítványozó 2014. február 3-án érkezett beadványában úgy nyilatkozott, hogy alkotmányjogi panasza azon részét, amely az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való alapjoga megsértésére vonatkozott, visszavonja, mivel a Kúria e rész vonatkozásában kijavította a támadott végzést (Kvk.I.37.073/2014/5. számú kijavító végzés).
[11] Nyilatkozott arról is, hogy alkotmányjogi panaszát fenntartja.
[12] A beadványban szerepel továbbá, hogy a módosított kérelme a következő: a Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XV. cikkének (1) bekezdésében biztosított törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjogát, a (2) bekezdésében biztosított diszkrimináció tilalmához fűződő alapjogát, a XXVIII. cikkének (1) bekezdésében biztosított bírósághoz forduláshoz való és tisztességes eljáráshoz való alapjogát.
[13] 4. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.
[14] A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
[15] A (3) bekezdés úgy szól, hogy az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)-(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.
[16] Az ügyvédi képviselet a bírósági felülvizsgálati eljárásban a választási eljárást illetően 2005. július 16-tól kötelező.
[17] A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést támadja. Az alkotmányjogi panaszra az idézett szabályok értelmében - bizonyos kivételekkel - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) rendelkezései irányadók. Vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási eljárásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó rendes bíróság döntését követően.
[18] 5. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. Habár a felülvizsgálatot mint a Ve. szerinti jogorvoslati lehetőséget a jelen ügyben nem merítették ki érdemben, a panasz közvetve a felülvizsgálati eljárás szabályaira, ezek alapján közvetlenül a felülvizsgálati döntésben foglalt jogértelmezésre irányul; e döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
[19] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz törvényben előírt, tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. §-ok szerinti feltételeket.
[20] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadhatja be, azonban az indítványozó alkotmányjogi panasza egyik feltételnek sem felel meg, a következők miatt.
[21] Az Abtv. 27. §-a szerinti panasz érdemben akkor bírálható el, ha az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogai sérelmét állítja. Habár ez az előírás formálisan teljesül a jelen esetben az alkotmányjogi panaszban, tartalmi szempontból, a panasz befogadása körében, vizsgálni kell a hivatkozást abból a szempontból, hogy az az Abtv. 29. §-ának megfelel-e.
[22] A választási bíráskodás fórumrendszere az Alaptörvényben nem szerepel. Ezt a Ve. határozza meg. A Kúria az indítványra okot adó ügyben a Ve. alapján járt el.
[23] A Kúriának a jelen esetben az NVB határozata törvényességének felülvizsgálatára van hatásköre. Ez az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b) pontján alapul, és nem az Alaptörvény XXVIII. cikke (1) bekezdésén. A kifogással érintett ügyben nem alanyi jog érvényesítése a vita tárgya, a fellebbezés, a felülvizsgálati kérelem és az alkotmányjogi panasz közvetlenül nem erre irányul. Ezért nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vetne fel.
[24] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
[25] 6. A Ve. alapján bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.
[26] A végzést a kérelmező 2014. január 28-án vette át. A Ve. 10-11. §-aiban és a Ve. 233. §-ában nincs kifejezett szabály arra, hogy a határidőbe beleszámít-e a közlés napja; a jelen esetben az Alkotmánybíróság úgy értelmezi az alkotmányjogi panasz beadására irányadó határidőt, hogy abba a közlés napja nem számít bele, ezért a panasz előterjesztésére nyitva álló határidő 2014. január 31. napján 16 órakor járt le. A bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Abtv. 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)-(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható. A Ve. szerinti határidő lejártát követően az alkotmányjogi panaszt nem lehet kiegészíteni. Ezért a 2014. február 3-án érkezett beadványban foglalt nyilatkozatokkal az Alkotmánybíróság nem foglalkozott érdemben.
Budapest, 2014. február 4.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/224/2014.