105/1952. (XII. 28.) MT rendelet

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában

I. FEJEZET

A bírói eljárásra vonatkozó rendelkezések

1. §[1]

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

6. §[6]

A házastársi vagyonközösség megszüntetése

7. §

(1)[7]

(2) A kérelmet a házastársak csak közös kérvényben terjeszthetik elő.

(3) A kérvényben

a) elő kell adni a házastársak nevét, foglalkozását, lakóhelyét,

b) meg kell jelölni házasságkötésük idejét,

c) fel kell sorolni a házastársi vagyonközösséghez, valamint mindegyik házastárs különvagyonához tartozó vagyontárgyakat (értékeket), a közös és a külön tartozásokat esedékességük idejének feltüntetésével.

d) elő kell adni azt az okot, amely miatt a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérik.

8. §

(1)[8] A törvényszék a kérelem felől a házastársakat személyesen meghallgatja. Ha valamelyik házastárs a meghallgatáson igazolatlanul nem jelenik meg, kérelmét visszavontnak kell tekinteni és az eljárást meg kell szüntetni.

(2) A meghallgatás során a házastársaknak a kérvényben előadott adatok közül azokat, amelyek valósága felől a bíróságnak kételye van, bizonyítaniok kell. Bizonyítani kell szükség esetén azt az okot is, amely miatt a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérik.

(3) Az eljárás során a bíróság szükség esetén tanukat és szakértőket hallgathat ki.

9. §

A bíróság a kérelem tárgyában végzéssel határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, a házastársi vagyonközösséget a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követő időre nézve megszünteti. A végzést a házastársak ismert közös hitelezőinek is kézbesíttetni kell.

[9]

10. §[10]

Eltűntnek nyilvánítás

11. §

(1) Társadalombiztosítási jogszabályon alapuló olyan kérelem tárgyában, amely arra irányul, hogy a bíróság a biztosítottat eltűntnek nyilvánítsa, az a járásbíróság jár el, amelynek területén az eltűnt utolsó belföldi lakóhelye vagy - lakóhely hiányában - utolsó belföldi tartózkodási helye volt.

(2) Az eljárás során a bíróság az érdekelteket meghallgatja, s ha a kérelmet nem tartja azonnal teljesíthetőnek, hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja az eltűntet, valamint mindazokat, akik hollétéről tudnak, hogy az eltűnésre, illetőleg az eltűnt hollétére vonatkozó adatokat a bíróságnak jelentsék be. A hirdetményt harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, továbbá az illetékesség szempontjából irányadó községi (városi, illetőleg városi kerületi) tanács hirdetőtáblájára. Hírlapi közzétételnek és ügygondnok kirendelésének helye nincs, a bíróság azonban az eltűnt holléte felől hivatalból is tudakozódik, ha a rendelkezésre álló adatok alapján ettől eredmény várható.

(3) A bíróság az eltűnés tárgyában a hirdetménynek a bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől számítolt hatvan nap elteltével végzéssel határoz.

(4) Az eltűnést megállapító végzést a bíróság bármelyik érdekelt kérelmére - a szükséghez képest a többi érdekeltek meghallgatása után - hatályon kívül helyezi, ha kitűnik, hogy az eltűnt él.

[11]

12. §[12]

A nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályok

13. §

(1)[13] A házassági bontópert előkészítő, a lakásbért megállapító, továbbá a személyes használati tárgyak kiadására, a tartásra, valamint a családjogi jogszabályon alapuló egyéb ideiglenes intézkedésre irányuló nemperes eljárásban a bíróság összetételére a Pp. 11. §-a irányadó, a többi polgári nemperes eljárásokban azonban a bíróság ülnökök közreműködése nélkül jár el.

(2) A polgári nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint az elsőfokú bíróság határozata ellen előterjeszthető felfolyamodás helyett fellebbezésnek van helye; a fellebbezésre a Pp. XII. fejezetének a végzések elleni fellebbezést szabályozó rendelkezései irányadók.

(3) Egyebekben - amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

14. §[14]

[15]

15. §[16]

[17]

16. §[18]

17. §[19]

18. §[20]

19. §[21]

[22]

20 §[23]

(1) Kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaikra való tekintet nélkül teljes költségmentesség illeti meg a feleket:

a) a kiskorúak tartása, elhelyezése vagy átadása iránti perekben, ideértve a tartásdíj összegének megváltoztatása vagy megszüntetése iránti pereket is;

b) az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perekben;

c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy az erre vonatkozó határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a szülői felügyelet visszaállítása iránti perekben;

d) a gondnokság alá helyezés és a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti eljárásban;

e) a munkaviszonnyal kapcsolatos perekben, ideértve a kártérítési, illetőleg a megtérítési pereket is;

f) a szerződéses termelésből keletkezett perekben.

(2) A feleket teljes költségmentesség illeti meg az (1) bekezdésben felsorolt ügyekre vonatkozó nemperes eljárásokban is.

21. §[24]

22. §[25]

23. §[26]

24. §[27]

25. §[28]

26. §[29]

27. §[30]

28. §[31]

29. §[32]

II. FEJEZET

A közjegyzők hatáskörére és eljárására vonatkozó rendelkezések

30. §[33]

31. §[34]

32. §[35]

33. §[36]

34. §[37]

35. §[38]

36. §[39]

A bérleti viszony felmondásának közlése

37. §[40]

38. §[41]

39. §[42]

Értékpapírok és okiratok megsemmisítése

40. §[43]

41. §[44]

42. §[45]

43. §[46]

44. §[47]

45. §

(1) A 40-44. § rendelkezéseit az okiratok megsemmisítésére azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hirdetményi határidő egy hónapra leszállítható.

(2) Az elveszett váltó vagy csekk megsemmisítésére vonatkozó eljárást a közjegyző előtt [32. § f) pont] a váltótörvényben, illetőleg a csekktörvényben megállapított külön szabályok szerint kell lefolytatni.

(3)[48] Az egyes értékpapírok megsemmisítéséről szóló 4.090/1945. (VII. 1.) ME számú rendeleten, illetőleg az azt kiegészítő és módosító jogszabályokon alapuló eljárás elsőfokon továbbra is a budapesti törvényszék hatáskörébe tartozik. Erre az eljárásra - amennyiben a nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályok (13. §) másként nem rendelkeznek - továbbra is a korábbi jogszabályok irányadók.

[49]

46. §[50]

47. §[51]

48. §[52]

49. §[53]

50. §[54]

51. §[55]

52. §[56]

53. §[57]

54. §[58]

55. §[59]

56. §[60]

III. FEJEZET

Hatálybalépés

57. §

(1) Ez a rendelet az 1953. évi január hó 1. napján lép hatályba s rendelkezéseit a már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[61]

58. §[62]

Rákosi Mátyás s. k.,

a minisztertanács elnöke