ÍH 2021.43 SZERZŐDÉSSZEGÉS - MEGSZŰNT SZERZŐDÉS - ANYAGI PERVEZETÉS - KÖZREHATÁSI KÖTELEZETTSÉG

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41152/2018/62., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40439/2020/10. (*ÍH 2021.43*), Kúria Pfv.20870/2021/7.

***********

I. Ha az eladó arra hivatkozik a perben, hogy a vevő teljesítésére vonatkozó nyilatkozatai nem felelnek meg a valóságnak, de a saját akarati hibájára hivatkozva az adásvételi szerződést, illetőleg az abban foglalt bejegyzési engedélyt mint a teljesítésének minősülő önálló jognyilatkozatot nem támadja meg, illetve ezek semmisségét sem állítja, akkor a bíróság csak abból indulhat ki, hogy az adásvételi szerződés és a bejegyzési engedély érvényes, a felperesi akaratnyilatkozatok alapjául szolgáló egyidejű teljesítés pedig megtörtént, vagyis a felek a szerződéses kötelezettségeiknek eleget tettek [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:4. § (1) bekezdés, 6:9. §].

II. A szerződésszegés bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradását jelenti, vagyis a teljesítés létszakához köthető jogintézmény. Fogalmilag kizárt a késedelem megállapítása, ha a teljesítések szerződésszerűen megtörténtek. Ha a felek közötti kötelem a szolgáltatás teljesítésével megszűnt, azt már nem lehet újra megszüntetni a szerződéstől való elállással mint egyoldalú nyilatkozattal [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:3. § a) pont, 6:137. §].

III. Ha az alperes írásbeli ellenkérelmében rámutat a felperes jogállítása, a hozzátartozó jogi érvelés és a tényállítás ellentmondásaira, a kereset következetlenségére és a felperes válasziratában kifejti az ezzel kapcsolatos álláspontját, a bíróságnak a ténylegesen fennálló következetlenség tekintetében nincs anyagi pervezetési, közrehatási kötelezettsége [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. §].

A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy a perbeli ingatlanokra 2018. február 12-én létrejött adásvételi szerződéstől történő elállása érvényes. Kérte továbbá az eredeti állapot helyreállításaként a tulajdonjogának visszajegyzését. Keresete ténybeli és jogi alapjaként előadta, hogy a perbeli ingatlanokat 2018. február 12-én eladta az alperesnek, aki a vételár-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért 2018. március 26-án felszólította, hogy 5 napon belül fizesse meg a 80 651 381 forintos vételárat, ellenkező esetben az adásvételi szerződéstől eláll. Az alperes a kitűzött póthatáridő ellenére a vételárat nem fizette meg, ezért az adásvételi szerződéstől a 2018. április 16-án kelt levelével elállt.

Az alperes a vételár megfizetésének elmulasztásával megszegte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:215. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét. Az elállást tartalmazó egyoldalú nyilatkozat megfelel a Ptk. 6:140. § (1) bekezdésének és 6:213. § (1) bekezdésének, mivel a Ptk. 6:154. § (1) bekezdése szerinti felhívás azt megelőzte, továbbá a Ptk. 6:154. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti póthatáridőt is biztosított az alperes részére, mely eredménytelenül telt el, így a teljesítéshez fűződő érdekmúlása is igazolt. A vételár megfizetésének hiányában az eredeti állapot visszaállítható a perbeli ingatlanok tulajdonjogának visszajegyzésével.

Részletes előadást tett arra vonatkozóan, hogy az adásvételi szerződésben és az azzal egy napon kelt megállapodásban foglalt - a teljesítést elismerő - nyilatkozata ellenére a vételár megfizetése valójában nem történt meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy keresete nem az adásvételi szerződés megtámadására irányul, az adásvételi szerződés nem tévedéssel, megtévesztéssel jött létre és nem is színlelt más szerződés.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Érvelése szerint a felperes az adásvételi szerződésben és megállapodásban tett nyilatkozatait semmilyen jogcímen nem támadta meg, így a kötelem érvényesen létrejött. A felperes elismerte a vételár maradéktalan teljesítését, melyből következően a késedelme kizárt, szerződésszegést nem követett el. Arra is hivatkozott, hogy a kereset megállapítási keresetnek minősül, melynek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 172. § (3) bekezdése szerinti feltételei nem állnak fenn, mivel a felperesnek nem áll fenn vele szembeni jogvédelmi helyzete.

Vitatta érdemben is azt az állítást, hogy a megállapodásban foglaltak szerint a vételárat nem teljesítette maradéktalanul.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes részére 2018. április 16-án megküldött, a perbeli ingatlanokra 2008. február 12-én megkötött adásvételi szerződéstől történő elállás érvényes és megkereste az illetékes földhivatalt a tulajdonjog felperes részére történő visszajegyzése végett.

Határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy a felperes a 2018. február 12-én kelt adásvételi szerződéssel eladta az alperesnek a perbeli ingatlanokat 80 651 381 forint vételárért. A szerződés 5. pontjában rögzítették a felek, hogy az eladót megillető vételárat az eladó és a vevő között létrejött, külön okiratba foglalt megállapodás rendelkezésének megfelelően egymással szemben elszámolták, melyre tekintettel az eladó kijelenti, hogy a vevőnek további vételártartozása nem áll fenn, annak teljesítése maradéktalanul megtörtént. A 8. pontban a felperes feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulást adott az alperes tulajdonjogának bejegyzésére.

Az adásvételi szerződéssel azonos napon "Megállapodás" elnevezésű szerződés (a továbbiakban: Megállapodás) jött létre M. R. mint engedményező, az alperes mint engedményes vagy vevő és a felperes mint új engedményes és eladó között. A Megállapodás szerint az engedményező az a), b), c) és d) pontok szerinti követeléseit az alperesre engedményezte és az alperes az így megszerzett, felperessel szembeni követelését beszámítja 6 984 970 (helyesen 69 840 970) forint összegben az adásvételi szerződésből eredő vételártartozásába. A Megállapodás tartalmazza azt is, hogy az alperes az e) pontban megjelölt tartozás átvállalását, összesen 10 810 411 forint összegben szintén beszámítja a vételár tartozásába. Mindezek alapján a felperes az okirat aláírásával elismerte a vételár hiánytalan megfizetését.

2018. február 26-án a felperes felszólította a korábbi vezérigazgatóját, hogy nyilatkozzon az adásvételi szerződés megkötésének körülményeire, aki válaszában közölte, hogy annak megkötésére a 2017. évi konszolidációs eljárás alapján került sor, a vételár megfizetése a korábbi megállapodásokból fennálló tartozások egybeszámításával történt.

Azt követően, hogy a felperes eredménytelenül kérte az alperestől az adásvételi szerződés teljesítéséhez kapcsolódó okiratok megküldését, 2018. március 26-án felszólította az alperest, hogy 5 napon belül fizesse meg az ingatlanok vételárát, ellenkező esetben a szerződéstől el fog állni. Az alperes válaszában közölte, hogy a szerződés szabályos, érvényes, törvényes, a vételár megfizetése maradéktalanul megtörtént.

A fentieket követően a felperes a 2018. április 16-án kelt levelével elállt az adásvételi szerződéstől.

Időközben az illetékes földhivatal az alperes perbeli ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogát bejegyezte.