BH 2009.8.257 Az elővásárlási jog jogosultja kifejezett és konkrét nyilatkozta hiányában a tulajdon átszállása az ingatlan-nyilvántartásban nem vezethető át [109/1999. (XII. 29.) FVM r. 75. §, 1997. évi CXLI. tv. 39. §].

A felperesi beavatkozó tulajdonában lévő 23 db súri, termőföld besorolású, külterületi ingatlanokra a felperes 2006. március 31. napján tett vételi ajánlatot, melyet a felperesi beavatkozó kifüggesztés céljából megküldött a önkormányzat jegyzőjének. A kifüggesztéstől számított 15. napon az alperesi beavatkozó - mint elővásárlásra jogosult helyben lakó szomszéd - az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tett. A felperes és a felperesi beavatkozó 2006. június 30. napján adásvételi szerződést kötött a perbeli ingatlanokra, majd a felperes tulajdonjogának bejegyzését kérte az illetékes földhivataltól.

A körzeti földhivatal (elsőfokú hatóság) a felperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét elutasította, figyelemmel arra, hogy a vételi ajánlatról hiányzott a jegyző aláírása és pecsétje, a felperes nem volt elővásárlásra jogosult, ugyanakkor az alperesi beavatkozó elővásárlási jogával élt. Az elsőfokú hatóság határozatában hivatkozott az 1994. évi LV. törvény (továbbiakban: Tftv.) 10. §-ának (1) bekezdés b) pontjára, a 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) 1. §-ának (1)-(2) bekezdésére, 3. §-ának (1) és (5) bekezdésére, 5. §-ára, valamint az 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 75. §-ának (1) bekezdésére, valamint az 1997. évi CXLI. törvény 39. §-ának (3) bekezdésének b) pontjára. A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta, kiemelve, hogy a Korm. rend. 4. §-a értelmében a szerződés az elővásárlásra jogosult és az eladó között jött létre az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának az eladóval való közlésével.

A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását kérte. Hivatkozott arra, hogy az elővásárlásra jogosult rosszhiszeműen gyakorolta jogait, mert a vételi ajánlatát az eladóval nem közölte, sikertelen megkeresésére is csak az elfogadó nyilatkozat megtételétől számított 52. napon került sor, továbbá a vételárat nem fizette meg, mely okból a vételi ajánlat elfogadásáról szóló nyilatkozat megtételétől számított 73. napon megkötött adásvételi szerződés alapján tulajdonjoga bejegyzésének nem lehet akadálya.

Az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperesi beavatkozót törvényen alapuló elővásárlási jog illette meg. A vételi ajánlatra vonatkozó elfogadó nyilatkozatát határidőben megtette, így a Korm. rend. 4. §-a értelmében az alperesi beavatkozó és a felperesi beavatkozó között az adásvételi szerződés létrejött. Mivel a felperes tulajdonjog bejegyzési kérelméhez nem csatolta a Vhr. 75. §-ának (1) bekezdése szerint azt a nyilatkozatot, hogy az elővásárlásra jogosult vételi jogával nem kíván élni, ezért a kérelem hiánypótlási felhívás nélküli elutasítását az Inytv. 39. §-ának (3) bekezdésének b) pontja alapján jogszerűnek találta. Az alperesi beavatkozó kapcsolat felvételi kísérletére figyelemmel nem fogadta el a rosszhiszemű eljárására vonatkozó érveket.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatását és a perbeli ingatlanok vonatkozásában tulajdonjogának bejegyzését" kérte, továbbá az elővásárlási jog gyakorlása szabályainak megsértése miatt az eredeti állapot helyreállítását. Állította, hogy a jogerős ítélet jogsértő, mert az elsőfokú bíróság nem értékelte azt a tényt, hogy az elővásárlásra jogosult a vételi ajánlatát nem az eladóval közölte, és a jegyző sem az eladónak, hanem a vevőjelöltnek küldte meg az elfogadó nyilatkozatot, így közöttük szerződés sem jöhetett létre a Korm. rend. 4. §-a és a Ptk. 213. §-ának (1) bekezdése alapján. Hivatkozott arra is, hogy az eljárás során vizsgálni kellett volna az elővásárlásra jogosult fizetőképességét is.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte. Állította, hogy a közigazgatási döntése, így az ítélet jogszerűségének megítélése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felperes a Vhr. 75. §-ának (1) bekezdése szerinti, az elővásárlásra jogosulttól származó nyilatkozatot bejegyzési kérelméhez nem csatolta, így a kérelem elutasítása jogszerű volt. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozottakat a felperesi tulajdonjog bejegyzés szempontjából nem tartotta relevánsnak.

A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.