BH 1991.2.70 A gondnokság alá helyezési perekben a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei szempontjából a gyámhatóság az ügyésszel és nem a perindításra feljogosított egyéb személyekkel esik egy tekintet alá [Pp. 304. §, 288. §].

A felperesként fellépő gyámhatóság az 1987. augusztus 5-én benyújtott keresetében az alperes cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezését kérte. A keresetlevélhez csatolta az illetékes kórház igazolását arról, hogy az alperes - egyebek között - krónikus alkoholizmusban és Korsakov syndroma megbetegedésben szenved, betegségei jellegéből adódóan ügyei önálló vitelére nem képes.

A felperes bejelentette, hogy a per tárgyalásán nem kíván megjelenni, kérte annak távollétében való magatartását. Ezt követően a per tárgyalásain nem vett részt.

Az alperes részére kirendelt ügygondnok a kereset elutasítását kérte.

A városi bíróság az ítéletével az alperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, de ezt az ítéletet a megyei bíróság hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására utasította, mivel a másodfokú eljárás során beszerzett adatok és az alperes személyes meghallgatása ellentétben álltak az elsőfokon beszerzett igazságügyi szakértői véleménnyel, és ez a bizonyítás nagyterjedelmű kiegészítését tetté szükségessé.

A városi bíróság a megismételt eljárás eredményeként meghozott ítéletével az alperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. A kiegészítő orvosszakértői vélemény és a tanúvallomások alapján megállapította, hogy az alperes állapotában az elmúlt években lassú javulás következett be, az alperes azonban továbbra is súlyos szellemi hanyatlásban szenved, amelynek következtében helyzetét, körülményeit reálisan értékelni nem tudja, érdekeinek felmérésére és érvényesítésére csak részben képes, az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tehát tartósan és nagymértékben csökkent.

A megyei bíróság végzésével a városi bíróság ítéletét ismét hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása szerint a Pp 304. §-a értelmében a gondnokság alá helyezésre irányuló perben is alkalmazni kell a Pp 288. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályt, amelynek értelmében csak a külföldön lakó felperes kérheti a tárgyalás távollétében való megtartását, egyébként ha a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson, őt mulasztó félnek kell tekinteni, és a pert meg kell szüntetni, illetőleg ha az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot kell kitűzni. Tekintettel arra, hogy a gyámhatóság nem tekinthető külföldi lakóhelyű felperesnek, őt mulasztó félnek kellett volna tekinteni, és az ennek megfelelő rendelkezéseket alkalmazni. Ezért a megyei bíróság elsődlegesen a Pp 252. §-ának (2) bekezdése alapján - az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt - helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, de kifejtette azt is, hogy az elsőfokú ítélet érdemben sem megalapozott, mert az ellentmondó peradatokra tekintettel a bíróságnak az orvosszakértői vélemény felülvizsgálatát kellett volna elrendelnie, így a hatályon kívül helyezés a Pp 252. §-ának (3) bekezdésén is alapul.

A másodfokú végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Pp 304. §-ának (2) bekezdése a gondnokság alá helyezési perekben - a tételesen felsorolt kivételektől eltekintve - a házassági perekre vonatkozó XV. fejezet rendelkezéseinek a megfelelő alkalmazását írja elő azokban a kérdésekben, amelyekben a XVIII. Fejezet érdemben eltérő szabályokat nem tartalmaz. A kivételek között nem szerepel á Pp 288. §-ának (1) bekezdése, amely a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeiről szól, azt tehát a gondnokság alá helyezési perekben is megfelelően alkalmazni kell.