A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40225/2022/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § (1) bek.] Bírók: Felker László, Kurucz Zsuzsánna, Rápolti Barbara

A határozat elvi tartalma:

Nemzetközi árufuvarozási szerződésnél a megrendelő nem adott kifejezett utasítást arra vonatkozóan a fuvarozónak, hogy a határt hol lépje át, ezért részéről sem szándékosság, sem azzal egyenértékű súlyos gondatlanság nem állapítható meg.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40647/2016/55., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40402/2020/6. (ÍH 2021.85), Kúria Gfv.30283/2021/7., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40225/2022/5.*

***********

...

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.225/2022/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bálintfy és Társai Ügyvédi Iroda (Cím3, ügyintéző: dr. Szatmári Lajos ügyvéd) által képviselt Felperes (Cím2) felperesnek dr. Mazács Ferenc ügyvéd (cím4) által képviselt Alperes (cím1) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2020. augusztus 26. napján kelt 2.G.40.647/2016/55. számú ítélete ellen az alperes részéről 56. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán indult, a Kúria mint felülvizsgálati bíróság 2022. május 26-án kelt Gfv.V.30.283/2021/7. számú végzésével megismételni rendelt, másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 745.230 (Hétszáznegyvenötezer-kétszázharminc) forint, valamint 698.000 (Hatszázkilencvennyolcezer) forint + áfa első- és másodfokú együttes perköltséget, továbbá 652.000 (Hatszázötvenkétezer) forint felülvizsgálati költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A cég1 megbízásából eljáró felperes 2013. június 5-én megkötött fuvarszerződésben megbízta az alperest, hogy fuvarozzon 33 paletta nyerskávét helység2 rakodási helyről a cég1 helység3i (ország) lerakóhelyére. A fuvarmegbízásban a felrakás dátumaként 2013. június 6-a, a lerakodás dátumaként 2013. június 7-e, kilépő vámként címhen került meghatározásra; a felperes továbbá kiemelte, "FONTOS!!! ország1-ország2 HATÁRÁTLÉPÉSNÉL AZ EUR-1-ET FELTÉTLENÜL LE KELL PECSÉTELTETNI A A ország1 KILÉPŐ VÁM ÁLTAL. TÖBBSZÖR ELŐFORDULT, HOGY A GÉPKOCSIVEZETŐK ÚGY KAPTÁK VISSZA A VÁMRÓL AZ OKMÁNYOKAT, HOGY AZ EUR-1 NEM VOLT PECSÉTELVE. EZ NEM TÖRTÉNHET MEG, GÉPKOCSIVEZETŐ NEM JÖHET EL A VÁMRÓL EUR-1 PECSÉT NÉLKÜL, EZT ELLENŐRIZNIE KELL, ELLENKEZŐ ESETBEN 30.000 EUR ÉRTÉKŰ VÁMOT KELL A VEVŐNEK MEGFIZETNIE, MELYNEK KÖLTSÉGEIT TOVÁBB TERHELJÜK.".

[2] A felek a szerződésükre a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek aktuális verzióját és az 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a "Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről" szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezményt (CMR) rendelték alkalmazni.

[3] A kiállított CMR okmány 29. számú rovata - határátkelőhely - nem került kitöltésre.

[4] Az EUR-1 okmány kiállítása helység1-nél megtörtént.

[5] Az alperes a rakománnyal nem a ország1-ország2, hanem a ország1-ország3 határnál lépett át 2013. június 6-án.

[6] 2013. június 6-án a hivatal (ország3ország) adóigazolást bocsátott ki, amelyben - vámeljárást kezdeményezőként a cég2 által képviselt cég1-t, vevőként a cég-t, eladóként az cég3t feltüntetve - 26.017 euró kávéadót (kaffeesteuer) szabott ki.

[7] A kávéadó vámhivatalnak történt megfizetése után az ügynök cég2 2013. június 6-án 37.985,08 euró összegű számlát állított ki a cég1 részére, amely összeg egyik tételét a 26.017 euró kávéadó (kaffeesteuer) képezte. A 37.985,08 eurót a cég1 2013. szeptember 18-án átutalta a cég2 részére.

[8] A felperes 2013. november 8-i levelében - egy 2013. június 11-i levelére is utalva - közölte az alperessel, rá terheli azt a 26.017 euró kárt, amely megbízójánál (a cég1-nál) annak következtében keletkezett, hogy a kávészállítmánnyal az alperes a ország1-ország2 határátkelő helyett a ország1-ország3 határon lépett át, amiért a szállított kávétermék után fizetendő jövedéki adóterhet a országban hatályos 0 % mértékű adótartalom helyett 26.017 euró összegben a ország3 szabályok szerint kellett megfizetnie és a ország3 hatóság visszautasította az adóvisszatérítési kérelmet.

[9] A cég1 2014. június 19-én kelt tájékoztatást kérő levelére 2014. július 4-én kelt válaszlevelében a cím7 úgy nyilatkozott: a cég1 által képviselőként meghatalmazott cég2 2013. november 6-áig felszólítás ellenére nem mutatta be a ország3 kávéadó rendelet 32. §-ának (3) bekezdése szerinti, a kávéadó visszatérítéséhez szükséges előzetes hozzájárulási nyilatkozatot, ezért a kávéadót semmiképpen nem lehet visszatéríteni, a visszatérítésre vonatkozó kérelmek visszavontnak minősülnek.

[10] A cég1 megbízó téves vám-nyilatkozattal okozott kár miatt 2014. július 15-én 26.017,2 euró összegű számlát állított ki a felperes részére 2014. július 29-i esedékességgel.

[11] A felperes 2014. július 15-én - több "felelősségben tartó reklamáció" után - tájékoztatta az alperest, hogy az illetékes vámhivatal elutasította a jövedéki adó visszatérítési kérelmet, így az alperes hibás teljesítéséből 26.017 euró összegű kár merült fel, az ezzel kapcsolatos kárszámlát megküldte és kérte, hogy az alperes intézkedjen a kárrendezés megkezdéséről.

[12] Az alperes 2014. július 18-án a felperesnek címzetten úgy nyilatkozott, hogy visszaküldi a 26.017,2 euró kárra kiállított 2014. július 15-i felperesi számlát, mivel a kárt nem ismeri el, a kiszámlázott kárt nem okozta.

[13] A felperes az alperes részére 2014. augusztus 1-jén kiállította a saját kárszámláját 26.017 euró összegről 2014. augusztus 31-i fizetési határidővel, azt azonban az alperes nem fizette ki.

[14] A felperes 2014. október 9-én a bank-n keresztül átutalással egyenlítette ki a megbízója által részére 2014. július 29-i esedékességgel megküldött 26.017 euró összegű kárszámlát.

[15] Az elsőfokú bíróság ítéletével helyt adott a felperes 2016. május 2-án előterjesztett, utóbb módosított keresetének - amelyben az 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 318. § (1) bekezdése, 339. § (1) bekezdése, 488. §-a, 493. § (2) bekezdése, valamint a CMR 1. cikke, 12. cikke 1. és 7. pontjai, 32. cikke alapján az alperest a fuvarszerződésben előírt határátlépésre vonatkozó megbízói utasítás szándékos megszegésével okozott kár megtérítése jogcímén 26.017 euró és járulékai megfizetésére kérte kötelezni - és az alperest a felperes részére 15 napon belül 26.017 euró és 2014. szeptember 1. napjától kezdődően a kifizetés napjáig járó évi 5 %-os kamata, továbbá 1.012.340 forint perköltség megfizetésére kötelezte.

[16] Határozata indokolásában az elsőfokú bíróság rögzítette, a peres felek szerződése a CMR hatálya alá tartozik, szerződésükben a felek maguk is annak alkalmazását írták elő jogviszonyukra, így a perbeli jogvita a CMR alapján teljes egészében elbírálható.