3141/2022. (IV. 1.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 57.Pf.637.422/2020/13. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Kondrács János egyéni ügyvéd) útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. A jogi képviselő útján előterjesztett alkotmányjogi panasz indítványozóként jelölt meg továbbá két magánszemélyt is, akik azonban a támadott bírói döntéssel lezárt perben félként nem vettek részt, érintettségük az egyedi ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján nem igazolt.

[2] Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Törvényszék 57.Pf.637.422/2020/13. számú ítéletével, valamint a jogerős ítélettel helybenhagyott elsőfokú ítélettel (Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.P.85.477/2020/10. számú ítélete) szemben. Alkotmányjogi panaszában a támadott ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

[3] Az indítványozó özvegyi haszonélvezeti joggal rendelkezik azon a lakóingatlanon, ahol két nagykorú unokájával lakik, illetve egy további ingatlanon. Az alapügyben alperes indítványozó 9 éve nem engedte be a résztulajdonjoggal rendelkező lányát, az alapügy felperesét a perbeli ingatlanokba. A haszonélvezeti jog gyakorlásának tűrése iránt indított perben eljáró elsőfokú bíróság annak tűrésére kötelezte alperes indítványozót, hogy a perbeli ingatlanokba a felperes, valamint az ingatlan állapotának felmérése érdekében felkért ingatlanszakértő belépjen, annak helyiségeit bejárja és állapotát megvizsgálja. Az alperesi fellebbezés nyomán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[4] A jogerős bírói döntéssel szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz elsődlegesen az indítványozóval együttélő tulajdonos tulajdonhoz való joga, valamint ennek kapcsán az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében garantált joga sérelmét állította. Hivatkozott továbbá a hozzátartozó tulajdonos magán- és családi életéhez, valamint otthona védelméhez való joga, továbbá az emberi méltósághoz való joga sérelmére. Sérült továbbá az indítványozó szerint a saját haszonélvezeti jogával összefüggésben a tulajdonhoz való joga, mert szerinte az eljáró bíróságok az ellenőrzési jogot tévesen a felperes tulajdonos tulajdonjogával azonosították; ennek kapcsán azonban nem indokolta, hogy konkrétan az indítványozó tulajdonhoz való jogát a támadott bírói döntés miért sérti. Hivatkozott továbbá az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt "jogállami klauzula" sérelmére azzal összefüggésben, hogy álláspontja szerint az eljáró bíróság "a jogalkotó által egyszer már kiosztott jogosultságokat gyakorlatilag újra osztja". Hivatkozott továbbá az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése és XVI. cikk (4) bekezdése sérelmére is, alapvetően azért, mert szerinte ezeket a cikkeket az eljáró bíróságok "még a méltányos mérlegelés szintjén sem vették figyelembe"; ezek kapcsán azonban nem indokolta, hogy a támadott bírói döntés az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseit miért sérti. Az indítványozó végül hivatkozott az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése sérelmére is, de ennek kapcsán panaszában arra utalt, hogy álláspontja szerint nem a támadott bírói döntés okozza ennek az alaptörvényi rendelkezésnek a sérelmét.

[5] Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság főtitkára felhívására kiegészített alkotmányjogi panaszt a tartalma szerint bírálta el.

[6] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.

[7] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a sérelmezett kúriai ítélettel zárult ügyben felperes volt [Abtv. 27. § (2) bekezdés a) pont], számára hátrányos döntés született, s a perben a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. A magánszemély kérelmező ekként alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége fennáll.

[8] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben előterjesztett panaszában (a Fővárosi Törvényszék ítéletét az indítványozó jogi képviselője 2021. június 23-án vette kézhez, az alkotmányjogi panaszt elektronikus úton 2021. július 14-én nyújtotta be) a bírósági eljárást befejező, rendes jogorvoslattal nem támadható másodfokú ítéletet támadta.

[9] Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított joga sérelmére hivatkozzon. Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata a tekintetben, hogy alkotmányjogi panasz csak az indítványozó Alaptörvényben biztosított alapjoga sérelmének valószínűsítésére alapítható. A jelen indítvány e feltételnek csak részben tesz eleget. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában többek között állította az Alaptörvény alapjogot nem rögzítő T) cikk (3) bekezdése, valamint XV. cikk (5) bekezdése és XVI. cikk (4) bekezdése sérelmét is, melyekre hivatkozva alkotmányjogi panasz nem terjeszthető elő. Az Alaptörvénynek az indítványban megjelölt B) cikk (1) bekezdésére továbbá az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint csak a kellő felkészülési idő hiányával, illetve a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával összefüggésben alapítható alkotmányjogi panasz (pl. 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [86]-[91]; 3041/2014. (III. 13.) AB végzés, Indokolás [22]). Az indítványozó az alkotmányjogi panaszában nem ilyen sérelmet állított az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben a támadott bírói döntés kapcsán. Az indítványozó továbbá alkotmányjogi panaszában más személyek Alaptörvényben biztosított jogainak, így különösen a vele együttélő nagykorú hozzátartozók jogainak a sérelmére is hivatkozott; az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján azonban az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Mások, nagykorú hozzátartozók Alaptörvényben biztosított jogainak sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem terjeszthető elő.

[10] Az Abtv. 52. §-a kifejezetten rögzíti a határozott kérelem követelményét, amelynek részét képezi az indokolás előterjesztésének a kötelezettsége is [52. § (1b) bekezdés b) és e) pont]: "Indokolás hiányában a kérelem nem felel meg a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség." (34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]) Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja értelmében az indítvány akkor tartalmaz határozott kérelmet, ha bemutatja az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét és egyértelmű indokolást ad elő arra nézve, hogy a kifogásolt bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény felhívott szabályaival. Az indítvány e követelménynek a haszonélvezeti jog összefüggésében az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában nem tesz eleget. A kiegészített indítvány sem tartalmazott indokolást arra vonatkozóan, hogy a támadott bírói döntés az indítványozó szerint miért okozza az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított joga sérelmét.

[11] 3. Mivel a fent kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz nem tett eleget az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában írt feltételeknek az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2022. március 8.

Dr. Schanda Balázs s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Handó Tünde előadó alkotmánybíró helyett

Dr. Schanda Balázs s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Márki Zoltán alkotmánybíró helyett

Dr. Schanda Balázs s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett

Dr. Schanda Balázs s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Szívós Mária alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3373/2021.