A Fővárosi Törvényszék G.41676/2017/39. számú határozata szerződés létre nem jöttének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (2) bek., 123. §, 146. §, (1) bek., 146/A. §, 146/B. §, 157. §, a) pont, 160. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, (4) bek., 97. §, (2) bek., 98. §, 115. §, 228. §, (3) bek., 229. §, (2) bek., 235. §, (1) bek., 236. §, (2) bek., 239/A. §, 281. §, (3) bek., 295. §, 298. §, 302. §, 303. §, (3) bek., 306. §, (1) bek., 324. §, (1) bek., 325. §, (1) bek., 326. §, (2) bek., 327. §, (1) bek., 370. §, (3) bek., 381. §, 393. §, (3) bek., 395. §, (1) bek.] Bíró: Blázsi Melinda Edit

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

GAZDASÁGI KOLLÉGIUMA

1027 Budapest, II., Varsányi I. u. 38-40.

1535 Bp. Pf.: 887.

13.G.41.676/2017/39.

A Fővárosi Törvényszék előtt az Ősi Zsolt Egyszemélyes Ügyvédi Irodája (felperesi képviselő ügyintéző: dr. Ősi Zsolt ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes ) felperesnek a dr. Kádár Katalin Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő ügyintéző: dr. Kádár Kata ügyvéd) által képviselt alperes neve . (alperes címe.) alperes ellen szerződés létre nem jöttének megállapítása és más iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében az Oppenheim Ügyvédi Iroda (beavatkozó jogi képv. ügyintéző: dr. Farkas Zsolt ügyvéd) által képviselt alperesi beavatkozó neve (alperesi beavatkozó.) alperesi beavatkozó beavatkozott, a bíróság meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 6.985.000 (Hatmillió-kilencszáznyolcvanötezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesi beavatkozónak 15 napon belül 6.988.500 (Hatmillió-kilencszáznyolcvannyolcezerötszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de jelen bíróságnál az elektronikus úton kapcsolatot tartó félnek elektronikus úton, a papír alapon kapcsolatot tartó fél részére postai úton írásban, 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indoklása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálására tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Törvényszék 4. G. 43.404/2015/18. számú - a felperes első, másod és harmadlagos keresetét elutasító ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.395/2016/5-II. számú 2017. április 25. napján kelt végzésében hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság határozata indokolásában rámutatott arra, hogy másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában az igényérvényesítés időpontjában, a keresetlevél benyújtásakor a megtámadási határidő már valóban eltelt, e körben helytálló jogi álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság, amikor a megtámadási keresetet érdemben nem vizsgálta. Az Ítélőtábla határozata szerint viszont - eltérően az elsőfokú bíróság álláspontjától - az elsődleges és harmadlagos kereseti kérelmek tekintetében, - a Pp. 123 § szerinti megállapítási kereset két együttes feltétele közül a jogvédelem szükségessége fennáll. A másodfokú bíróság álláspontja szerint figyelemmel arra, hogy az alperes hosszú időn keresztül nem érvényesítette igényét a felperessel szemben, a felek között az egyeztetések nem vezettek eredményre, viszont az alperes a felperes szerződésszegő magatartására tekintettel 590.000.000 forint erejéig zálogjogot alapított a beavatkozó jogelődje javára, így a 2009 óta fennálló bizonytalan jogi helyzet elhúzódása a felperesi jogvédelem szükségességét megalapozza. A felperes eshetőlegesen előterjesztett, látszólagos keresethalmazatot alkotó kereseti kérelmeket tartalmazó keresete egységes igényérvényesítésnek, egy keresetnek minősül, hiszen a felperes által előterjesztett sorrendben vizsgálandó, s a sorrendben előbb álló igény alapossága esetén a sorban következőt már nem kell elbírálni, így a másodlagos kereseti kérelmet elutasító részítélet meghozatalának nem volt eljárásjogi lehetősége, ezért az első fokú ítéletet hatályon kívül kellett helyezni.

A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a bíróság a peres felek előadásai, az általuk továbbiakban is csatolt okirati bizonyítékok, valamint K. Sz. E. tanúvallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A F. K. R. a ... között elterülő, eredetileg a felperes tulajdonában álló, az ingatlannyilvántartásban ... és . ... alatti ingatlanokon található meg.

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2004. (V.21.) sz. rendeletébe foglalt Kerületi Szabályozási Tervben a .... ... ingatlanból egy a ... összekötő út kialakítását hagyta jóvá (... , mellyel a .... ... ingatlant három részre osztotta, INGATLAN A, B és D-re. .

A Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi Biztossága 2001. augusztus 24. napján 555/2001 (VIII.21) számú határozatával hozzájárult a. felperes tulajdonát képező ... és a ...-as raktár ingatlanoknak az értékesítéséhez. Az értékesítés feltétele volt, hogy az ingatlan egy egységben, de több lépcsőben 1,3 milliárdos minimálárért illetve a kocsiszín esetleges megtartásának lehetőségével számolva, nyilvános pályázaton értékesítésre kerüljön. Az első kiírt pályázatot a felperes a legjobb ajánlattevővel folytatott tárgyalási folyamatok után eredménytelennek nyilvánította, ezt követően a 2003. június hóban kiírt második pályázat esetében a legjobb ajánlattevő az alperes volt, akivel tárgyalási folyamatok kezdődtek.

2005. december 13. napján a felperes és az alperes adásvételi szerződést kötöttek egymással, melyben a felperes kizárólagos tulajdonában álló .... ... ingatlanból 32130/34350. tulajdoni hányad tulajdonjogát (Ingatlan A.) adásvétel jog...én az alperes megszerezte. A vételár teljes egészében megfizetésre került, a tulajdonosváltozás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezésre került.

A .... számú ingatlanból fennmaradó 2220/34350 tulajdoni hányada (Ingatlan D.) a felperes tulajdonában maradt.

A peres felek 2005. december 13. napján ráépítési (légtérbeépítési) jogot biztosító szerződést kötöttek, mely szerződés alapján az 1/1 arányban a felperes a tulajdonában álló ..., belterület . ... ingatlanra, amely a F. K. J. adott helyet (Ingatlan C), valamint a felperes tulajdonában maradó a .... ... alatti ingatlan ... tulajdoni hányadát képező terület, az Ingatlan D. vonatkozásában ellenérték fejében ráépítési - a felek által légtérbeépítési jognak nevezett - jogot engedett az alperesnek abból a célból, hogy az alperes a magassági korlátokat kihasználva egy később meghatározott funkciójú épületrészt építhessen fel és használjon. A szerződésben a felperes hozzájárult, hogy az alperes a ráépítés során az új épületrész kialakításához szükséges és indokolt tartóelemeket helyezzen el az ingatlanon és további ellenérték nélkül biztosította a tartóelemek elhelyezéséhez szükséges területet.