A Fővárosi Törvényszék K.701233/2021/14. számú határozata közigazgatási jogvita (bp/0506/00167-3/2020) elbírálása tárgyában. [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 16. § (1) bek.] Bíró: Utassy Ilona

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.701233/2021/14.*, Kúria Kfv.37677/2021/6. (BH 2022.2.56), 3351/2022. (VII. 25.) AB határozat

***********

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 2.K.701.233/2021/14.

A felperes: név1

(cím1.)

A felperes képviselője: Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda

(cím2)

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala

(cím3)

Az alperes képviselője: Kálmándy-Pap Ágnes, főosztályvezető

A per tárgya: közigazgatási jogvita (BP/0506/00167-3/2020) elbírálása

Í t é l e t :

A bíróság az alperes 2020. november 13-án kelt BP/0506/00167-3/2020 számú végzését megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 51.000 (ötvenegyezer) forint perköltséget.

A költségfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2017. január 26-án kelt 9.P.XII.30.974/2016/21. számú egyezséget jóváhagyó végzése (a továbbiakban: Budai Központi Kerületi Bíróság) alapján a felperes és név2 (a továbbiakban: édesapa) közös gyermeke, a 2016. február 25-én született név3 (a továbbiakban: gyermek) felett a szülői felügyeleti jogot a felperes gyakorolja. Az édesapa a gyermek 3 és fél éves korától a gyermek 4 éves koráig kettő havonta egy hétvégén, a felek kettő héttel korábbi eltérő megállapodása hiányában, a második hónap utolsó hétvégéjén szombaton reggel 9 órától vasárnap este 18 óráig az elvitel és ott-alvás jogával jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani. A felperes köteles a fent megjelölt időpontokban a kapcsolattartást az apának biztosítani, az elvitel esetén a gyermeket fogadni. A gyermek átadásnak és visszaadásának helye az anya lakóhelyén van. Az elmaradt folyamatos kapcsolattartás az akadály elhárultát közvetlenül követő hétvégén, azonos időtartamban és módon pótlandó.

[2] Az édesapa 2020. február 25-én benyújtott kérelmében indítványozta a felperessel szemben a 2020. február 8-9 közötti időpontban esedékes folyamatos apai kapcsolattartás elmaradása miatt végrehajtási eljárás lefolytatását. Kérelmében előadta, hogy a felperes 2020. január 22-én jelezte, hogy a gyermek beteg, erre hivatkozással nem utazott helység. A felperes az édesapa érdeklődésre 2020. január 29-én jelzete, hogy a gyermek még mindig beteg. Ezt követően az édesapa kérte, hogy 2020. február 8-9-én kerüljön sor a pótlásra. Előadta, hogy többször kérte a felperest, hogy a gyereket felöltöztetve adja át, amit a felperes egyértelműen megtagadott. Az édesapa írt a felperesnek, hogy még egy órát hajlandó várni és ezt követően úgy fogja tekinteni, hogy az anya hibájából nem kerülhetett sor a láthatásra. A felperes hívására később visszament, de állítása szerint változatlan volt a helyzet, a gyermeken nem volt cipő és kabát sem. A felperes kérésére az édesapa harmadszorra is visszament, de állítása szerint a gyermek továbbra sem volt elkészítve. Ekkor az édesapa név4 olasz tolmáccsal visszament, akinek tanúkénti meghallgatását kérte. Az édesapa összesítve 480 euró, azaz 162 008 forint keletkezett költség megtérítését kérte a felperestől.

[3] A felperes nyilatkozata szerint az édesapa nem lépett be a lakásba csak egy pillanatra, pedig a gyermek összekészített táskával várta. Az apa háromszor elment, majd visszajött arra várva, hogy a felperes átadja neki a gyermeket felöltöztetve az összepakolt táskával. Állítása szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a gyermek 9 órakor még pizsamában volt. Amikor az édesapa harmadszor is visszajött és a tolmácsot is magával hozta a gyermek már nem akart odamenni a bejárati ajtóhoz, összezavarodott, nem értette, hogy miért nem jön be az apukája, mert eddig minden kapcsolattartáson bejött és a lakásban tartózkodott. A felperes az édesapa viselkedését teljesen kiszámíthatatlannak és kiismerhetetlennek találta. Felperes vitatta az édesapa által költségei igazolására vonatkozóan becsatolt számlák hitelességét.

[4] Az elsőfokú hatóságnak név4 tolmács írásbeli tanúvallomást tett, melyben leírta az apa az ő jelenlétében magyarul köszönt a kislánynak majd olaszul mondta, hogy "gyere velem". A felperes ezt lefordította, majd a gyerek azt mondta, hogy nem akarok. Ezzel kapcsolatosan az apa szólt a felperesnek, hogy ebben neki kell segítenie és jöjjön ő is a kislánnyal. A felperes az előszoba melletti helyiségben lévő székre mutatott, hogy ott vannak a gyermek táskái, ruhái. Írásbeli tanúvallomást tett a felperes édesanyja név5, és a felperes testvére név6 is. A tanúk az édesanya nyilatkozatát alátámasztva adták elő a 2020. február 8-án történteket.

[5] A Budapest Főváros Kormányhivatala XII. Kerületi Hivatala a 2020. június 2-án kelt BP-12/104/0001-24/2020. számú végzésével az édesapa kérelmére a gyermek kapcsolattartási végrehajtási ügyében elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság végzésének végrehajtását. Megállapította, hogy a felperes a folyamatos kapcsolattartás szabályait nem tartotta be, figyelmeztette, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltakat tartsa be, és a jelen végzés közlését követően esedékes kapcsolattartásnak a döntésben meghatározottak szerinti időpontban, helyszínen és módon tegyen eleget. Egyidejűleg a felperest 30.000 forint összegű pénzbírsággal sújtotta. Felhívta a felperest, hogy apa részére 162.008 forint igazolt költséget fizessen meg.

[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2020. november 13-án kelt BP/0506/00167-3/2020. számú végzésével (a továbbiakban: végzés) a pótlási határidő megállapítása tekintetében megváltoztatta az elsőfokú végzést.