A Budapest Környéki Törvényszék Bf.1002/2018/6. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 145. §, 574. §, 590. §, 592. §, 599. §, 605. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 226. §]

Kapcsolódó határozatok:

Gödöllői Járásbíróság B.86/2017/16., *Budapest Környéki Törvényszék Bf.1002/2018/6.*, Kúria Bfv.950/2019/3. (BH 2020.9.258)

***********

A Törvényszék mint másodfokú bíróság a Bf. számú ügyben a 2019. április 9. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

V é g z é s t :

A rágalmazás vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Járásbíróság 2018. október 5. napján kihirdetett B. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a vádlottat, hogy a másodfokú eljárásban felmerült 21.474.- (huszonegyezer-négyszázhetvennégy) forintot fizessen meg 60 napon belül a magánvádló részére.

A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki - a magánvádló által ellene tett feljelentésben terhére rótt - rágalmazás vétségében (Btk. 226. § (1) és (2) bekezdés) és ezért őt próbára bocsátotta, kötelezte továbbá a bűnügy költség, a magánvádló eljárás során felmerül költsége megfizetésére.

Az ítélet ellen a magánvádló a vádlott terhére, súlyosításért, büntetés kiszabása végett, vádlott a felmentése érdekében jelentett be fellebbezést.

A magánvádló fellebbezését, a fellebbviteli nyilvános ülésen változatlan irányban és tartalommal tartotta fenn.

Hangsúlyozta, hogy vádlott a csalás kifejezést használta, így amennyiben ő közszereplőnek minősülne is, csak korlátozottan köteles tűrni a becsületét sértő megnyilvánulásokat. vádlott megtehette volna, hogy az etikai bizottsághoz fordul, azonban ő a közgyűlés nyilvánosságát választotta, tudva az ő foglalkozásáról és arról, hogy ügyvédként ezzel "befeketíti". A valóság bizonyítása körében kiemelte, hogy annak azért sem volt helye, mert az említetteket a vádlott az elsőfokú eljárásban el is ismerte.

A vádlott, fellebbezését részben eltérő irányban, elsődlegesen felmentése, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését célzóan tartotta fenn, a fellebbezés indokai körében védője által előadott érveléshez csatlakozva.

A védő a vádlotti fellebbezés indokai körében a fellebbviteli nyilvános ülésen előadta, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül járt el a valóság bizonyításának mellőzése kérdésében, így az ítélet megalapozatlan. Ezen megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében a másodfokú eljárásban tárgyaláson a valóság bizonyítás körében releváns bizonyítás lefolytatására, ennek hiányában az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítására tett indítványt.

Kifejtette, hogy a méhészeti egyesület közhasznú egyesület, közfeladatot lát el, ezért a magánvádló is közszereplő, mivel az egyesületben elnökségi tagnak választották meg.

A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot a Be. 590. § (1) és (2) bekezdése alapján - az azt megelőző bírósági eljárással együtt - teljes körűen felülbírálta, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. A tényállás mentes a Be. 592. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, így az a fellebbviteli eljárásban irányadó volt.

A törvényszék nem értett egyet a védelmi érveléssel a megalapozottságot vitató, a valóság bizonyításának elrendelése körében. A törvényszék egyrészről utal arra, hogy a v ádlott a csalás szó használatát, erre utaló kijelentés megtételt nem ismerte el, ekként ennek bizonyítására sem terjesztett elő semmilyen indítványt, annál is inkább, miután védekezését a kritika, vélemény nyilvánításnak szabadsága körében nem tartotta jogellenesnek, ekként azt maga nem tartotta tényállításnak. Emellett ezzel ugyan részben ellentétben azt adta elő írásbeli nyilatkozatában, hogy bebizonyosodott az, hogy a magánvádló nem egycsaládos méhész, így változatlanul megalapozottnak tartotta etikai megközelítésben azon megállapítást, mely szerint a magánvádló magatartása kimerítette a csalás fogalmát. A valóság bizonyítása, illetve ebbe a körbe vonható bármely bizonyíték megjelölése kapcsán sem tett semmilyen előadást.