A Szegedi Ítélőtábla Gf.30409/2012/4. számú határozata mezőgazdasági termékértékesítési szerződés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 329. §, 417. §, 418. §] Bírók: Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.409/2012/3.szám

A Szegedi Ítélőtábla a Pintér Ferenc Gyula Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pintér Ferenc Gyula ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Noll Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Noll Bálint ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti lakos alperes ellen mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből eredő követelés iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2012. május hó 14. napján kelt 11.G.40.033/2012/4. sorszámú ítélete ellen az alperes részéről 6. szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 150.000,- (Egyszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A B... Kft. valamint az alperes között 2007. augusztus 3. napján mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jött létre, melyben megállapodtak, hogy "együttműködnek kb. 2.500 db/turnus sertéshízlalás terén" az alperesi sertéstelepen "maximum 125 kg/db leadási súlyhatárral". A B... Kft. vállalta, hogy a sertéshízlaláshoz szükséges malacokat, takarmányt (szükség esetén a medikációt) turnusonként mérlegelve biztosítja, míg az alperes "azokat mérlegelést követően, mérve, illetve megszámolva átveszi". Rendelkeztek arról, hogy a megrendelő a medikációt a malacok átadása után egy hétig, majd további két alkalommal egy héten keresztül az alperes által kért időpontban biztosítja. Az állatállomány és takarmány tulajdonjogát a megrendelő fenntartotta. Az alperes - egyebek mellett - vállalta állatorvos biztosítását, az elhullások állatorvosi igazolását, az ezzel összefüggő vizsgálatok elvégeztetését. Megállapodtak abban, hogy 5 %-os mértékig az igazolt elhullás a megrendelőt, az afeletti elhullás és az azzal összefüggő költség az alperest terheli. Vállalta továbbá az alperes, hogy a hízlaláshoz szükséges nyilvántartást előírásszerűen vezeti. A szerződés 5. pontja szerint kötelezettsége, hogy 3,2 kg takarmányból az állományban egyedenként 1 kg súlygyarapodást érjen el. Amennyiben ezt nem tudja teljesíteni, a különbözetet saját költségén biztosítja. A felek az alperest megillető hízlalási díjat minden leadott sertésre ráhízlalt 1 kg súlygyarapodás után 35,- Ft +

- 2 -

ÁFA mértékben határozták meg. Megállapodtak, hogy bármelyikük személyében bekövetkezett jogutódlás esetén a szerződés rendelkezéseit kötelezőnek tekintik a jogutód vonatkozásában is. Kikötötték, hogy egymásnak küldött értesítéseik írott formában, tértivevényes, ajánlott levélben történnek.

A B... Kft. a dokumentáció szerint 2007. augusztus 6-án 900 sertést adott át az alperesnek a telephelyén.

A felperes 2007. szeptember 5. napján megszerezte az állomány tulajdonjogát a B... Kft-től. Ugyanezen a napon megszövegezték az együttműködési megállapodás módosítását, melynek 2. pontja szerint ezt követően a B... Kft-re vonatkozó jogok és kötelezettségek a felperest illetik illetve terhelik. A felperes kikötötte, hogy a szerződés megkötésének napjáig a B... Kft. teljesítéseiért és az esetleges szerződésszegésekért felelősséget nem vállal. A szerződést a B... Kft. és a felperes cégszerűen aláírta, az alperes azonban azt megtagadta.

A hízlalási időszakban 2007. szeptember 5. napját követően az alperes megrendelésére összesen 332.760 kg beszerzési áron számított, 25.866.150,- Ft értékű takarmányt szállított ki a felperes.

Az állomány kihelyezésekor és augusztus 14-én "Starter malac II" tápot, szeptember 1-jén "Hízó I" tápot szállított ki a felperesi jogelőd. Az állományt érintő tulajdonosváltozást követően az alperes jelezte a felperesnek, hogy a táp nem a sertések korának, fejlettségének megfelelő.

Ezt követően 2007. szeptember 11-én és 18-án "Süldőtáp", 25-én "Malac II" táp gyógyszertartalommal, 27-től több ízben "Süldőtáp", végül december 17-től "Hízótáp" került kiszállításra.

Az alperes 2007. decemberében és 2008. januárjában a felperesnek összesen 686 darab - 87,94 kg/darab átlagsúlyú - sertést adott le.

A felperes keresetében 17.613.850,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kereseti kérelmének indokolásában a felperesi jogelőd és az alperes között létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés rendelkezéseire utalt, melybe a megrendelő jogutódjaként belépett. A követelt összeg áll a hízlalásra átadott állatállomány és az általa leszállított táp ellenértékéből, amelyet csökkentett a megengedett 5 % mértékű elhullás és az arra jutó táp értékével, valamint az alperesnek járó bérhízlalási díjjal.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a felperesi elszámolást, egyben beszámítási kifogással élt. Utóbbi körében azzal érvelt, hogy a szerződés szerinti 2500 darab sertés helyett csupán 889 kihelyezése történt meg, a szerződésszegés miatt jelentős haszontól esett el. Állította, kára keletkezett amiatt is, hogy a felperes, illetőleg jogelődje a medikációban nem vett részt, nem volt elégséges a takarmány gyógyszerezése és több esetben nem az állatállomány korának, súlyának megfelelő

tápot kapott. Hangsúlyozta továbbá, a kihelyezett malacok - a felperesi jogelőd által vállalttal szemben - csupán 15 kg átlagsúlyúak voltak.

Az elsőfokú bíróság 6.G.40.167/2009/38. számú ítéletével az alperest a kereseti kérelem szerint marasztalta.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét Gf.I.30.651/2010/3. számú végzésével hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

- 3 -

Gf.I.30.409/2012/3.szám

Határozatában előírta, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak bizonyítást kell lefolytatnia az állatállomány egyedeinek kihelyezéskori átlagsúlyára, majd ennek megállapítása után - a költségek alperesi előlegezése mellett - mezőgazdasági szakértőt kell kirendelnie arra nézve, hogy az egyes időpontokban kiszállított tápfajták és azok gyógyszerezése az állomány korának, súlyának megfelelt-e. Amennyiben nem, a hibás tápszállítás közrehatott-e abban, hogy az állatok nagyobb mennyiségű takarmányt igényeltek, ennek ellenére nem fejlődtek megfelelő ütemben. Ha a közrehatás megállapítható, a szakértőnek nyilatkoznia kell arra is, megfelelő takarmányozás mellett milyen mértékű súlygyarapodás lett volna elérhető, illetve mennyi volt a feleslegesen felhasznált táp mennyisége, értéke.

A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság 6.G.40.052/2011/5. számú ítéletével az alperest a kereseti kérelem szerint marasztalta. Határozatának indokolása szerint a felperes az általa hivatkozott tényeket bizonyította, ugyanakkor az alperes a Pp. 3. § (3) és (4) bekezdéseire, valamint 141. § (2) és (6) bekezdéseire történt figyelmeztetés ellenére sem tett eleget adatközlési, illetőleg bizonyítási kötelezettségének az állomány kihelyezéskori átlagsúlyára nézve, melynek következtében - a szükséges peradatok hiányában - a szakértő nem volt kirendelhető.