A Debreceni Törvényszék Bf.329/2015/12. számú határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 13. §, 37. §, 38. §, 80. §, 81. §, 164. §, 339. §, 365. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 260. §, 325. §, 338. §, 348. §, 349. §, 351. §, 352. §, 353. §, 361. §, 363. §, 371. §, 372. §, 373. §, 381. §]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK

1.Bf.329/2015/12. szám

A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2016. évi március hó 10. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt I.r. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a ... Járásbíróság 2015. évi március hó 23. napján kihirdetett ... számú ítéletét a fellebbezéssel érintett II.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja a következők szerint:

A más ügyben előzetes letartóztatásban lévő II.r. vádlott bűnös rablás bűntettében (Btk. 365. § (1) bek. a) pont) is.

A garázdaság vétségét társtettesként követte el.

A felmentő és a szabálysértési eljárást megszüntető rendelkezéseket mellőzi.

A II. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 3 (három) év 6 (hat) hónapra súlyosítja, melynek büntetésvégrehajtási fokozata börtön, valamint 4 (négy) évre eltiltja a közügyek gyakorlásától.

A II. r. vádlott feltételes szabadságra legkorábban a kiszabott büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható.

A szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzi.

Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a II. r. vádlott 88.465.- (nyolcvannyolcezer-négyszázhatvanöt) Ft-ot köteles megfizetni az államnak, míg a fennmaradó 23.774.- (huszonháromezer-hétszázhetvennégy) Ft az államot terheli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 35.000.- (harmincötezer) Ft bűnügyi költség a II. r. vádlottat terheli.

A II. r. vádlott anyja neve: ...

A másodfokú ítélettel szemben a kihirdetéskor - avagy az azt követő három napon belül - van helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a rendelkező részben írt ítéletével I.r. vádlottat a Btk. 339. § (1) és (2) bekezdés d) pontja szerinti garázdaság bűntette miatt 1 év tartamú, 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, míg II.r. vádlottat a Btk. 339. § (1) bekezdése szerinti garázdaság vétsége és a Btk. 164. § (1), (2) bekezdése szerinti testi sértés vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év tartamú, 2 évi próbaidőre felfüggesztett fogház fokozatú szabadságvesztésre ítélte, megállapítva, hogy a szabadságvesztések végrehajtásának elrendelése esetén mindkét vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.

Ugyanakkor II.r. vádlottat felmentette a Btk. 365. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rablás bűntettének vádja alól, az ellene tulajdon elleni szabálysértés miatti szabálysértési eljárást pedig megszüntette.

A felmerülés arányában kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség viselésére.

Az ítélet ellen a nyilatkozattételre fenntartott három napon belül az ügyész jelentett be fellebbezést II.r. vádlott terhére a rablás bűntettében történő felmentő rendelkezés miatt, mivel álláspontja szerint az ítélet a Be. 351. § (2) bekezdés d) pontja szerint megalapozatlan, emellett az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem tett mindenben eleget.

Az írásban részletesen indokolt fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság a vádirati tényállással lényegében megegyező ítéleti tényállás alapján helytelen következtetést vont arra, hogy a II.r. vádlottnak a sértettel szembeni erőszak kifejtésekor nem a pénz elvétele volt a szándéka, illetve arra, hogy a vádlott által alkalmazott erőszak nem volt a sértettre akaratot bénító hatással, ez utóbbi megállapításának pedig nem adta kellő indokát sem.

Emellett ítéletének indokolása hiányos arra vonatkozóan is, hogy miért nem a sértettnek közvetlenül a bűncselekmény elkövetését megelőzően tett vallomásait, és ezzel szemben miért a sértett későbbi, önmagának is ellentmondó következetlen nyilatkozatai egyikét fogadta el. Nem értékelte továbbá L.Cs. tanú vallomásainak azon részét sem, melyek a sértett első alkalommal tett vallomását támasztják alá.

Mindezekre tekintettel indítványozta az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.

A vádlottak és védőik az ítéletet tudomásul vették, és tudomásul vette azt az ügyész I.r. vádlott vonatkozásában is.

A fentiekre tekintettel az I.r. vádlottra nézve első fokon jogerőre emelkedett.

A ... Megyei Főügyészség ... számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn.

Álláspontja szerint ugyanis az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával lefolytatott bizonyítási eljárás során ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a bizonyítékok okszerű értékelésének eredményeként állapította meg a B.L. sértettel kapcsolatos ítéleti tényállásrészt is, és ekörben is indokoltan vetette el II.r. vádlott védekezését.

A tényállás a Be. 351. § (2) bekezdés b) pont szerint csak kis mértékben tekinthető megalapozatlannak a B.L. sértett sérelmére elkövetett cselekmény részleteit érintő hiányossága miatt, mely hiányosság azonban az iratok tartalma alapján a Be. 352 .§ (1) bekezdés a) pontja szerint kiküszöbölhető a másodfokú eljárásban. A tényállásnak a sértetti vallomás szerinti kiegészítésével, és az ekként kiegészített tényállásból helyes ténybeli és ebből fakadó jogkövetkeztetéssel az állapítható ugyanis meg, hogy II.r. vádlott látta, hogy a sértettnél pénz van, az annak átadására vonatkozó kérését a sértett megtagadta, ezért a II.r. vádlott a pénz megszerzése érdekében bántalmazta a sértettet, majd a bántalmazás hatása alatt lévő sértettől a bántalmazást követően azonnal elvette a pénzt. Magatartása során azzal vált az általa alkalmazott erőszak teljes mértékben lenyűgözővé, hogy saját kezét kirántotta a sértett kezéből, amikor az megpróbálta megakadályozni pénzének elvételét.

Ekként mind a bántalmazás célja, mind az erőszak foka alapján megállapítható, hogy a rablás bűntettének törvényi tényállási elemei megvalósultak.

Mivel a bűnösség mellőzése az elsőfokú bíróság részéről lényegében téves jogkövetkeztetés eredménye, és a tényállás a másodfokú eljárásban az iratok tartalma alapján kiegészíthető, nem tartotta fenn az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett ügyészi indítványt, viszont indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a II.r. vádlott bűnösségének megállapítását rablás bűntettében is, továbbá a szabadságvesztés büntetés tartamának lényeges felemelését, a végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztéséről szóló ítéleti rendelkezés mellőzésével, közügyektől eltiltás alkalmazását, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról történő rendelkezés hozatalát, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását.

A törvényszék a bejelentett ügyészi fellebbezés folytán az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 348. § (1) bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta, arra tekintet nélkül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.