A Szegedi Ítélőtábla Gf.30052/2017/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 351. §, 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 161. §, 164. §, 165. §] Bírók: Dobler László, Gaálné dr. Jobbágy Ildikó, Kemenes István

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.III.30.052/2017/6. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Lovász Éva ügyvéd és a dr. Karsai Balázs ügyvéd által képviselt felperes neve felperes székhelye szám alatti székhelyű felperesnek - a dr. Patay Géza ügyvéd és dr. Kósa Lehel ügyvéd által képviselt alperes neve, alperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2016. december 2. napján kelt 7.G.40.163/2016/11. számú rész- és közbenső ítélete ellen az alperes által 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

R É S Z - ÉS K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét részben megváltoztatja.

A felperes elmaradt haszon kártérítési igénye tekintetében a keresetet elutasítja.

Megállapítja, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségei megtérítése iránt a felperes kártérítési keresetének jogalapja fennáll.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000.000,- (Tízmillió) forint első- és másodfokú perköltséget.

Kötelezi felperest, fizessen meg az államnak külön felhívásra 48.000,- (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

A rész- és közbenső ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az alperes a kutatási központ neve kutatási nagyberendezésnek helyt adó és az új pályázat elnevezése keretében megvalósuló kutatóközpont, valamint a beruházással érintett telken a közműhálózat és a belső úthálózat építési-kivitelezési és szerelési munkálatainak dokumentációban foglaltak szerinti elvégzésére - nyílt közbeszerzési eljárás keretében - ajánlati felhívást tett közzé, amely az Európai Unió hivatalos lapjában 2013. július 27. napján jelent meg. Részletesen felsorolta a részvételi feltételeket, így a személyes helyzetre vonatkozó adatok, gazdasági és pénzügyi alkalmasság, műszaki, illetve szakmai alkalmasság. Bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat feltételét szabta azzal, hogy részszempontonként a nettó ajánlati ár (vállalkozói díj) súlyszáma 90, míg a vállalt többlet próbaüzem (nap) súlyszáma 10 volt.

Az ajánlati határidőben két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Az A. Kft. a B. Kft-vel, melyben a nettó ajánlati ár 25.088.629.320,- forint, míg a vállalt próbaüzem időtartama 60 nap volt. A felperes által ajánlott vállalkozói díj 24.769.023.129,- forint, míg a próbaüzem időtartama 60 nap volt.

Az alperes 2014. január 28. napján bírálta el az ajánlatokat, amelyet 2014. február 15. napján kiegészített. A felperes ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a következő okok miatt:

- az ajánlattevő ajánlati ára megalapozatlan és aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz (10.1.),

- az ajánlattevő alkalmassági igazolásában résztvevő szervezetet kizárta (10.2.),

- az ajánlattevő közreműködője az ajánlatban hamis nyilatkozatot tett és ezáltal a felperes által ismert, vagy kellő gondossággal felismerhető adat tekintetében hamis adatot szolgáltatott, amely a verseny tisztaságát veszélyeztette (10.3.).

Az alperes az eljárást lezáró döntésben az eljárást eredményesnek minősítette, nyertes ajánlattevőként az A. Kft. és a B. Kft. közös ajánlattevőket nevezte meg.

A felperes jogorvoslati kérelme folytán eljárt Közbeszerzési Döntőbizottság a 2014. március 31. napján kelt D59/45/2014.SZ határozatával az alperes közbeszerzési eljárást lezáró döntése felperes kizárását kimondó része 10.2. és 10.3. alpontját megsemmisítette, ezt meghaladóan a kérelmet elutasította.

Az alperes 2014. április 2. napján a nyertes ajánlattevőnek nyilvánított konzorciummal a fővállalkozási szerződést megkötötte.

A felperes a Döntőbizottság határozata ellen keresetet terjesztett elő, kérte annak megváltoztatását akként, hogy a bíróság semmisítse meg a kiírónak a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, így a felperes ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntést is. A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015. február 3. napján kelt 4.K.27.202/2014/25. számú ítéletével a keresetet elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.398/2015/11. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és megállapította, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdését, erre tekintettel az ajánlatkérő lezáró döntése 10. pontjának 1. alpontját is megsemmisítette. Egyebekben a határozat érdemi rendelkezéseit nem érintette. A felülvizsgálati bíróság a felperesi ajánlati ár tekintetében bírálta felül a közbeszerzési döntőbizottság döntését és megállapította, a felperes által megadott ajánlati ár nem volt aránytalanul alacsony.

A felperes keresetében kérte a bíróságot, kötelezze az alperest 1.585.262.000,- forint elmaradt haszon, 100.000.000,- forint nem vagyoni kár, továbbá 20.473.000,- forint közbeszerzési eljárásban való részvétellel és az ajánlat elkészítésével kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére. Keresetét azzal indokolta, a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a Kúria jogerősen megállapította, az alperes a nyílt közbeszerzési pályázatra adott ajánlatát a Kbt. rendelkezéseinek megsértésével nyilvánította érvénytelennek és zárta ki a pályázatból. Erre tekintettel a Kbt. 165. § (1) bekezdése alapján kártérítés fizetésére köteles. Ha az alperes nem nyilvánította volna érvénytelenné az ajánlatát, akkor vele - és nem a közös ajánlattevőkkel - kellett volna a szerződést megkötnie, miután ő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot.

A vagyoni kár azáltal érte, hogy az alperes nem vele kötötte meg a szerződést, ezért a kivitelezést nem folytathatta le, így - a magánszakértői vélemény alapján meghatározott - 1.605.735.000,- forint összegű tiszta haszontól esett el.

A pályázati kiírás alapját képező beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, a hazai és a külföldi sajtó évek óta folyamatosan tudósít róla. Számára a kivitelezés megvalósításának kivételes referenciaértéke lett volna. Az alperes jogellenes magatartásának következményeként ettől esett el, amely szakmai hírnevét közvetlenül érintette és visszavonhatatlan hátrányokat okozott. Mindemellett a közbeszerzési eljárás során az alperes a felperessel szemben folytatólagosan hátrányos megkülönböztetést alkalmazott, így a legsúlyosabb magatartása az volt, hogy a hiánypótlási felhívásában eleve tisztességtelenül rövid határidőt adott a válaszadásra. Az alperes a közbeszerzési eljárás során tanúsított és az egyenlő bánásmód követelményét sértő magatartásával, valamint a jogellenes ajánlat érvénytelenné nyilvánításával sértette a személyiségi jogait, ezért az 1959-es Ptk. 355. § (1) bekezdése alapján nem vagyoni kára megtérítésére köteles, melynek összegét 100.000.000,- forintban határozta meg.