BH 1997.5.252 A helyi zsidó hitközség az egyház önálló képviselettel rendelkező szervezeti egysége, amely a szövetség alapszabálya szerint jogi személy, de önálló nyilvántartásba vételére nincs lehetőség [1990. évi IV. tv. 13. § (2) bek., 11/1990. (VI. 13.) IM r. 1. § (2) bek.].

A kérelmező a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét kérte. Az elsőfokú bíróság a kérelmezőt felhívta annak megjelölésére, hogy a hitközség mint az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete, avagy a hitközség mint társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét kéri. A kérelmező társadalmi szervezetként kérte a hitközség nyilvántartásba vételét.

Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. Az indokolás szerint a kérelmező alapszabályából megállapítható, hogy a hitközség tagja a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének. Az elsőfokú bíróság megkeresésére a Fővárosi Bíróság közölte, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a Fővárosi Bíróságon az egyházak, egyházi szervezetek nyilvántartásába be van jegyezve. Az elsőfokú bíróság megkeresésére a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tájékoztatta a bíróságot arról, hogy a Z.-i Zsidó Hitközség az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége, amely az alapszabály szerint jogi személy. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének átirata rögzíti, hogy a tag hitközségek önállóak, de nem minősülnek önálló egyháznak vagy társadalmi szervezetnek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kérelmező önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egységnek tekintendő, így önálló nyilvántartásba vételre nincs jogszabályi lehetőség.

A végzés ellen a kérelmező fellebbezett, a fellebbezését külön indokolta. A kérelmező álláspontja szerint az alapszabály lehetőséget biztosít arra, hogy jogi személyként a Z.-i Zsidó Hitközség nyilvántartásba vételre kerüljön. A kérelmező álláspontja szerint tévedett a megyei bíróság, amikor a Z.-i Zsidó Hitközség nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasította. A kérelmező megítélése alapján a jogi személyként történő nyilvántartásba vétel feltételei fennállanak, így indokolt az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatása.

A fellebbezés nem alapos.