BH 2007.4.110 Kihívó közösségellenesség hiányában nem valósítja meg a garázdaság bűntettét annak az elkövetőnek a magatartása, aki a köszönését nem fogadó sértettet - emiatti vitatkozás közben - arcul üti [Btk. 271. § (1) bek.].

A Sz.-i Városi Bíróság a 2005. május 26-án kihirdetett ítéletével T. Z. I. r. terheltet garázdaság vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta, és kötelezte a felmerült 5975 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Ugyanakkor az ellene önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet ellen - amelynek felmentő rendelkezése első fokon jogerőre emelkedett - a terhelt és védője felmentésért fellebbezett.

A F. Megyei Bíróság a 2005. október 13-án meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a terheltet a garázdaság vétségének vádja alól is felmentette.

A felülvizsgálattal érintett körben a tényállás lényege a következő:

T. Z. I. r. terhelt felsőfokú marketing-reklám képzettséggel rendelkezik, kereskedelmi igazgató.

2003. május 12-én délelőtt T. Z. I. r. terhelt megjelent az autószalonjában. Belépésekor köszönt, köszönését azonban az üzletben alkalmazott K. G. sértett nem fogadta. Ezen az I. r. terhelt felháborodott és odaszólt K. G. sértettnek, illetve a vele egy asztalnál dolgozó munkatársának, hogy "Nem tudtok köszönni, köcsögök". A fenti mondaton viszont K. G. sértett háborodott fel, és az I. r. terhelt után ment, aki időközben az autószalon alkatrész-értékesítő részlegébe érkezett. A raktár kiszolgáló pultjánál T. R. eladóval beszélgető terheltet K. G. sértett a kijelentése miatt felelősségre vonta, amit az I. r. terhelt rossz néven vett. Ezután köztük a raktárhelyiség kiszolgáló pultjának környékén - mely egyébként az autószalon része, és annak egy részéből jól látható -, vita-veszekedés alakult ki. Ennek hevében az I. r. terhelt K. G. sértettet egy alkalommal tenyérrel arcul ütötte. Az ütéstől a sértett szemüvege leesett. Ezt követően az I. r. terhelt befejezte az alkatrész-vásárlási tárgyalást, majd távozott.

Az I. r. terhelt kb. egy óra múlva az üzletbe visszatért, K. G. sértettől elnézést kért, majd egy kézfogással egymás között a történteket rendezték.

K. G. sértett az ütés következtében bal szemének szaruhártyáján felszínes hámsérülést szenvedett, amely 8 napon belül gyógyult. Könnyű testi sértés miatt a sértett magánindítványt nem terjesztett elő.

A megyei bíróságnak a terheltet felmentő határozata ellen, a Be. 405. § (1) bekezdés a) pontja alapján, annak hatályon kívül helyezése és új másodfokú eljárás elrendelése érdekében törvényes határidőn belül - 2006. február 22-én - a F. Megyei Főügyészség élt felülvizsgálati indítvánnyal.

Az indítvány lényege szerint tévedett a bíróság, amikor a terheltet elsősorban a szándék hiányára utalva, de a kihívó közösségellenesség hiányát is megállapítva, a garázdaság vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.

Az irányadó tényállásban a garázdaság törvényi tényállási elemei megvannak. A "szándék" hiányára hivatkozó - valójában a bűnösséget és a riadalomkeltésére való alkalmasságot vitató - megyei bírósági érvelés nem helytálló. Nem személyes motívum az, ha a terhelt egy általa használt becsmérlő kifejezésen felháborodó sértettel szóváltásba kerül, majd személy elleni erőszakot is alkalmaz vele szemben. A terhelt ezen magatartása annak kifejezésére szolgált, hogy reá a társadalmi együttélés alapvető szabályai nem vonatkoznak, az üzlet alkalmazottját sértegetheti és bántalmazhatja. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a sértett udvariatlan volt, amikor a visszaköszönést elmulasztotta.

Az irányadó tényállásból kitűnően a garázda magatartás nyilvános helyszínen valósult meg, és fennállt annak objektív lehetősége, hogy szélesebb körben észleljék. Az erőszakos magatartás megnyilvánulási formáját és helyzetét tekintve alkalmas volt a riadalom keltésére, mert az autószalon munkatartásainak és ügyfélkörének a tevékenységével nem egyeztethető össze az erőszak közömbös észlelése.

Az ügyészi álláspont szerint a másodfokú bíróság jogi álláspontjának alátámasztására olyan körülményre is hivatkozott, amelyeket az általa is irányadónak tekintett tényállás nem tartalmaz. Például zárt térként jelölte meg az elkövetés helyét, holott a tényállás leszögezi, hogy az az autószalonnak olyan részét képezte, ahol alkatrész-értékesítés folyt. Mindezek alapján a terhelt felmentésére anyagi jogszabálysértéssel került sor.