BH 2001.7.309 A csempészet bűntettét és a magánokirat-hamisítás vétségét bűnsegédként valósítja meg az áru vámmentes behozatalára feljogosított, külszolgálatot végző személy, aki ellenszolgáltatás fejében e jogosultsága érvényesítéséhez szükséges vámnyilvántartási könyvét hamis tartalmú meghatalmazás adásával a társa rendelkezésére bocsátja azért, hogy az vámmentesen hozhasson be az országba gépkocsit [Btk. 21. § (2) bek., 276. §, 312. § (1) bek. a) pont].

A városi bíróság az 1998. november 19-én kelt ítéletében a terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett csempészet bűntettében és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg, ezért őt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 200 forintban határozta meg.

Az elsőfokú határozat ellen bejelentett jogorvoslatokat elbíráló megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1999. szeptember 8-án kelt jogerős végzésében a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt 1992. és 1994. között mint külszolgálatos Németországban dolgozott. Munkaviszonya alapján jogosult volt külföldön szerzett jövedelmének 40%-áig terjedő értékű áru vámmentes behozatalára. Ennek a jogosultságának az érvényesítéséhez és nyilvántartásához vámáru-nyilvántartási könyvet kapott.

1994. szeptemberében V. I. és a terhelt megegyeztek abban, hogy utóbbi a vámmentességet biztosító vámáru-nyilvántartási könyvét - ellenszolgáltatás fejében - átadja V. I.-nak, aki ennek felhasználásával saját részére gépkocsit akart Magyarországra behozni. Miután e könyv személy szerint csak a terhelt vámmentességét biztosította, a terhelt hamis tartalmú meghatalmazást adott V. I.-nak, mely szerint megbízta őt az általa vásárolt személygépkocsi behozatalával, elvámolásával és üzembe helyezésével.

V. I. ezen okiratok birtokában behozott egy személygépkocsit, amely után - a terhelt személyi vámmentességét felhasználva - vámot nem fizetett. Az általa behozott gépkocsi vámkezelése során hamis, a ténylegesnél alacsonyabb vételárat igazoló számlát mutatott be. A gépkocsi ezen eljárás nyomán a terhelt nevére került, aki - a V. I.-nal kötött megállapodásnak megfelelően - fiktív eladási szerződéssel ruházta azt át a V. I. által vezetett kft.-re. Az ügyletek lebonyolítása után V. I. 100 000 forintot fizetett a vámáru-nyilvántartási könyv átadásával biztosított vámmentességért.

Az ügyben másodfokon eljáró megyei bíróság a terhelt és a védője által bejelentett fellebbezéseket elbírálva a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.