BH 2020.11.325 Nincs helye felülvizsgálatnak, ha a másodfokú bíróság alapvetően azonos jogi indokolással hagyja helyben az elsőfokú ítéletet, ugyanakkor a döntés indokait további érvekkel is kiegészíti. Ha a fél ilyen esetben nem terjeszt elő felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 408. § (2) bek., 409. § (1) bek.].

[1] A felperes társasház keresetet indított az alperesekkel szemben közös tulajdon megszüntetése iránt.

[2] Az elsőfokú bíróság az eljárást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. § (1) bekezdés e) pontjára utalással a 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból megszüntette, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint e perben a felperes nem rendelkezik perbeli jogképességgel.

[3] A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

[4] A jogerős végzés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben - egyebek mellett - utalt arra, hogy a felülvizsgálati kérelemmel vitatott érték 7 000 000 forint, ezért szerinte a felülvizsgálat a Pp. 408. § (1) bekezdése értelmében nem kizárt. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős végzés felülvizsgálatát a Pp. 408. § (2) bekezdése sem zárja ki, egyfelől azért, mert a végzésben nincs kifejezett utalás az azonos jogszabályhelyen és jogi indokokon alapuló helybenhagyásra, másfelől azért, mert szerinte a másodfokú bíróság eltérő jogi érveket is felhozott a végzésében. Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem engedélyezését álláspontja szerint nem kellett kérnie.

[5] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.

[6] A Kúria mindenekelőtt kiemeli: a felülvizsgálható határozatok körét a Pp. 406. §-a határozza meg. Az említett § (1) bekezdése szól az ítéletről, és az ezzel egy tekintet alá eső, az ügy érdemében hozott jogerős végzésről. A Pp. 406. § (2) bekezdése szerint a 406. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem benyújtásának az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzések ellen.

[7] A Pp. 408. § (1) bekezdése alapján azonban nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 21. § (1)-(4) bekezdése alapján megállapított értéke az ötmillió forintot nem haladja meg. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben akkor sem, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. A Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontja értelmében vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető.

[8] A Pp. 409. § (1) bekezdése szerint, ha a felülvizsgálatnak a 408. §-a alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen engedélyezheti. A 410. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél az elsőfokú bíróságnál, az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő.

[9] A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 12. pontja kimondja: az eljárást hivatalból megszüntető végzések elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása esetén a vagyonjogi perekre előírt korlátozás érvényesül, ezért a felülvizsgálat engedélyezése iránt a félnek kérelmet kell előterjesztenie.

[10] A felperes által indított - közös tulajdon megszüntetése iránti per - vagyonjogi per, figyelemmel arra, hogy az érvényesített igény a felperes által állított tulajdonjogon mint vagyoni jogon alapul, emellett értéke is kifejezhető pénzösszegben.

[11] Arra helyesen hivatkozik a felperes, hogy a felülvizsgálati kérelemmel vitatott értékre tekintettel a jogerős végzés felülvizsgálata a Pp. 408. § (1) bekezdése alapján nem kizárt. Ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és annak jogi indokaival maradéktalanul egyetértett, kizárólag a fellebbezésben előadottakkal kapcsolatban adott további indokolást. Következésképpen az elsőfokú végzést - ellentétben a felperes felülvizsgálati kérelemben előadott érvelésével - azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, ezért az ügyben felülvizsgálatnak a Pp. 408. § (2) bekezdése alapján nincs helye.

[12] E körben csupán utal arra a Kúria, hogy önmagában az, hogy a másodfokú bíróság nem a PK véleményben foglalt iránymutatás szerint szövegezi a végzését, nem zárja ki a Pp. vonatkozó szabályainak alkalmazását, a Kúria minden esetben a határozatok indokolása alapján dönt arról, hogy a jogerős végzés megfelel-e a Pp. 408. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek. A PK véleményben a másodfokú bíróság részére előírt követelmény e kérdés megítélését segítené, ugyanakkor a kifejezett utalás hiánya nem jelenti egyszersmind azt is, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal nem értett volna egyet. Ahogy arra a PK vélemény 11. pontjának indokolásában utal a Kúria: a másodfokú bíróság döntésében további indokok is szerepelhetnek. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben a másodfokú bíróság alapvetően azonos indokolásra utalással hagyja helyben az elsőfokú ítéletet, ugyanakkor döntése indokait további érvekkel is kiegészíti. Ez a gyakorlat sem zárja ki a 408. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazását.

[13] A felperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztettek elő.

[14] A kifejtettek értelmében a jogerős végzés felülvizsgálata a hivatkozott PK vélemény értelmében az eljárást hivatalból megszüntető végzés elleni felülvizsgálatra is alkalmazandó Pp. 408. § (2) bekezdése alapján nem kérhető, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasította.

(Kúria Pfv. I. 20.272/2020.)

***

TELJES HATÁROZAT

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Pfv.I.20.272/2020/2.

A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke

Dr. Kiss Gábor előadó bíró

Dr. Gyarmathy Judit bíró

A felperes: K. Társasház

A felperes jogi képviselője: Dr. Németh Mátyás egyéni ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 1., 4/409.)

Az alperesek: R. M. I. rendű

R. D. II. rendű