BH 2016.6.145 I. Nincsen helye az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, ha azt - adminisztrációs hiba folytán - az az ügyvéd nyújtja be, akinek a meghatalmazása időközben már megszűnt. A fellebbezés a fél eljárásjogi rendelkező cselekménye és az ügyvédi meghatalmazás - a kötelező jogi képviselet hiányában - a fellebbezésnek nem kötelező alaki kelléke. Nincsen ezért helye a fellebbezés alaki okból történő elutasításának, feltéve, hogy a fél nyilatkozatából kitűnően a fellebbezés benyújtására - az adott tartalommal - az ő kifejezett akaratából került sor.

II. A gyermekeik ingatlanára ráépítő házastársak dologi jogi igényének elbírálása [1952. évi III. tv. (Pp.) 72. §, 233. § (1) bek., 1998. évi XI. tv. 22. § (5) bek., 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 137. §, 1952. évi IV. tv. (a továbbiakban: Csjt) 27-31. §§].

[1] A felperes és a III. rendű alperes házastársak voltak, gyermekeik a I-II. rendű alperesek. A III. rendű alperes édesapja 1993-ban lakóház építés céljából megvásárolta a B. város, R. utca 16. számú ingatlant. Az építkezést 1994 tavaszán megkezdte, szeptemberben azonban megállapították súlyos betegségét, ezért még életében rendelkezni kívánt a vagyonáról. Ennek részeként az ingatlanra kötött adásvételi szerződés felbontása után az eredeti tulajdonossal 1994 októberében kötött adásvételi szerződéssel a beépítetlen telekingatlanként megjelölt ingatlan tulajdonjogát az I-II. rendű alperesek szerezték meg, a III. rendű alperes haszonélvezeti jogával terhelten. A felperes a kiskorú állagvevők törvényes képviselőjeként írta alá a szerződést, amelyben elismerte, hogy az ingatlan vételára a III. rendű alperes különvagyona. 1994 őszétől a felperes irányította az 1996. évig tartó építkezést.

[2] A házastársak életközössége 2004 januárjában megszűnt, a bíróság jogerős ítéletével a házasságot felbontotta.

[3] A felperes módosított keresetében az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 137. § (3) bekezdése és az 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 31. § (2) bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan 2300/10000 tulajdoni hányadát a III. rendű alperes haszonélvezeti jogától, a IV. rendű alperes bejegyzett jelzálogjogától és az V. rendű alperes javára bejegyzett végrehajtási jogtól mentesen megszerezte, ezáltal a II-III. rendű alperesek tulajdoni hányada személyenként 3850/10000 részre módosul. Arra hivatkozott, hogy a lakóingatlan felépítése 75%-ban a házastársak közös beruházásában valósult meg. Nem vitatta, hogy a telek és az alperesek jogszerzéséig elvégzett építési munkákra tekintettel a felépítmény 25%-a, a III. rendű alperes haszonélvezeti jogával terhelten, a II-III. rendű alperesek tulajdona.

[4] Az I-III. rendű alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állították, hogy az adásvételi szerződés 1994. októberi megkötéséig a lakóépület jelentős része a III. rendű alperes édesapjának beruházásában felépült és a további munkálatok költségének túlnyomó részét is ő fedezte.

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy házastársi közös vagyon jogcímén az ingatlan 18/100 része a IV. rendű alperes bejegyzett jelzálogjogával terhelten a felperes, míg adásvétel jogcímén az ingatlan személyenkénti 41/100 hányada az I-II. rendű alperesek tulajdona, a III. rendű és az V. rendű alperesek bejegyzett jogával terhelten. Rendelkezett a jogváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről.

[6] Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság döntését a Csjt. 27. § (1) bekezdésére, a 28. § (1) bekezdésére, továbbá a 31. § (2) bekezdésére alapította. A perben feltárt körülmények, bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a teljes ingatlanból a 39/100 tulajdoni hányadnak megfelelő telekingatlan az I-II. rendű alperesek vagyona, a felépítményre eső tulajdoni hányad 61/100. 1994 őszén a felépítmény 25%-os készültségű állapotban volt, az ezután elvégzett, a teljes felépítmény építéskori bekerülési költségének 75%-át kitevő munkák 21%-a a III. rendű alperes különvagyona, 79%-a a házastársak közös vagyona. A teljes 60 901 350 forint bekerülési költségből a felperest a házastársak közös vagyoni beruházásának egy része, 10 962 025 forint illeti, a további költséget pedig az I-II. rendű alperesek javára kell elszámolni. A III. rendű alperes tulajdoni igényt nem érvényesített, haszonélvezeti joga az ingatlan szerző­déskötés-kori állapotának megfelelő tulajdoni hányadra terjed ki.

[7] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és az I-III. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést. A felperes fellebbezésében elsődlegesen az alperesek fellebbezésének elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést nem az arra jogosult személy, azaz dr. H. Cs., az alperesek meghatalmazott ügyvédje, hanem dr. H. Gy. ügyvéd nyújtotta be.

[8] Az alperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását kérték. A fellebbezésüket - többek között - azzal indokolták, hogy a felépítményre fordított házastársi közös vagyon az I-II. rendű alperesek ingatlanának értékét emelte és a beruházást a hozzátartozók között a Ptk. 203. § (2) bekezdése alapján ingyenesnek, a Ptk. 579. § (1) bekezdése szerint ajándéknak kell tekinteni. A felperes ezért az ajándékot a Ptk. 582. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén követelhetné vissza, erre irányuló kereseti kérelmet azonban nem terjesztett elő.

[9] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit azzal hagyta helyben, hogy az I-II. rendű alperesekkel szemben a felperes tulajdonszerzésének jogcíme - helyesen - ráépítés.

[10] A jogerős ítélet ellen az I-III. rendű alperes felülvizsgálati kérelmet és a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

[11] Az I-III. rendű alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet sérti az 1994. évben hatályos Ptk. 19. § (1) bekezdését, a 20. § (2) bekezdését, a 97. § (1) bekezdését, a 137. § (3) bekezdését, a 203. § (2) bekezdését, az 579. § (1) bekezdését, valamint a Csjt. 27. § (1) bekezdését, a 82. §-át, a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésének h) pontját, továbbá az eljárt bíróságok nem teljesítették a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségüket.

[12] A felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperesek fellebbezésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kérte.

[13] A csatlakozó felülvizsgálati kérelem részletes indokai szerint az elsőfokú eljárásban az I-III. rendű alperesek képviseletét kezdetben a g.-i székhelyű Dr. H. - Dr. J. Ügyvédi Iroda, ügyintézőként dr. H. Gy. ügyvéd látta el. Az ügyvédi megbízási szerződés megszűnése után az alperesek képviselőjeként a budapesti székhelyű H. Cs. Ügyvédi Iroda, dr. H. Cs. ügyvéd járt el. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést a megbízással nem rendelkező dr. H. Gy. ügyvéd, tehát nem az arra jogosult személy nyújtotta be.