A Kúria Pfv.22021/2016/6. számú precedensképes határozata felmondás érvényességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 321. §, 457. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 17. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Molnár Ambrus

A határozat elvi tartalma:

A vadkár meg nem fizetése nem ad alapot a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés felmondására. 1996. LV. Tv. 17. § (4), 1959. IV. Tv. 321. § (1), 1959. IV. Tv. 207. § (1), 1959. IV. Tv. 457. § (2), 1959. IV. Tv. 457. § (3), 1952. III. Tv. 206. § (1)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.22.021/2016/6.

A tanács tagjai: dr. Molnár Ambrus a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Madarász Anna bíró

A felperes: felperes neve (felperes címe)

A felperes képviselője: dr. Bertha Péter ügyvéd (fél címe 1.)

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Herke és Szabó Ügyvédi Iroda (fél címe 4.; ügyintéző: dr. Herke Csongor ügyvéd)

A per tárgya: felmondás érvényességének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Pécsi Törvényszék 2.Gf.20.255/2016/4.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Pécsi Járásbíróság 6.P.22.186/2014/15.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Az alperest az első-, másodfokú perköltség, valamint a fellebbezési illeték fizetése alól mentesíti és a felperest kötelezi, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 160.600 (százhatvanezer-hatszáz) forint együttes első-, másodfokú perköltséget, az államnak pedig felhívásra 135.100 (százharmincötezer-száz) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 53.600 (ötvenháromezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, az államnak pedig felhívásra 168.100 (százhatvannyolcezer-száz) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a 2010. március 31-én kelt szerződéssel a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási ütemterv érvényességi idejének lejártáig haszonbérbe adta az alperesnek a kódszámú vadászterületen őt megillető társult vadászati jogot. A szerződés haszonbérlő jogállását meghatározó IV. pontjában rögzítették, hogy a szerződés vadászati hatóság által történő jóváhagyását és a haszonbérlő nyilvántartásba vételét követően az alperes minősül a vadászterületen vadászatra jogosultnak. A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek és jogok vadászati jogszabályokban foglaltak szerinti teljesítéséért mint vadászatra jogosult felel, és az őt megillető vadászati jogot a vadászati jogszabályokban foglaltak alapján köteles gyakorolni. A szerződés V. 2. pont tartalmazza, hogy a haszonbérlő a vadászati jog gyakorlása keretében a vadászterületen köteles egyebek mellett megtenni a szükséges intézkedéseket a károk megelőzése és elhárítása érdekében: amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni; a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni; a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen; szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani. Köteles továbbá a vonatkozó vadászati jogszabályokban foglaltaknak megfelelően megtéríteni a károsultnak a felmerülő vadkárt, vadászati kárt és a jogszabályok által előírt, illetve a vadászati jog gyakorlásával kapcsolatban felmerülő egyéb költségeket is viselni. A VI. 2. pontban kikötöttek szerint a haszonbérlő köteles viselni a haszonbérleti díjon felül minden olyan költséget, amely a vadászati jog hasznosításával kapcsolatosan merül fel, vagy abból ered. A 7. pont tartalmazza, hogy a haszonbérlő biztosítékként 2.500.000 forintot helyez 2010. április 16. napjáig letétbe a Zrt.-nél, mely kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a szerződés 2010. április 17. napján megszűnik.

[2] A szerződés megszűnéséről, megszüntetéséről szóló IX. pont 2. pontjának első francia bekezdése szerint a haszonbérbeadó rendkívüli felmondással azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha a haszonbérlő a szerződésben vállalt, valamint a vadászati jogszabályokban írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt (irányadó: 15 nap) tartalmazó írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező- illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, vagy a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti. A második francia bekezdés azt tartalmazza, hogy a haszonbérbeadó rendkívüli felmondással azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha a haszonbérlő a haszonbérleti díjat vagy a vadászati jog gyakorlásával kapcsolatosan felmerülő egyéb terheket/költségeket a lejárat után közölt írásbeli felszólítás ellenére tizenöt napon belül nem teljesíti. Az ilyen azonnali hatályú felmondás csak írásban érvényes. Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbeadó további nyolc napon belül bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

[3] Az alperessel szemben jogerős ítéletek alapján végrehajtások indultak vadkár követelések behajtása iránt. Az eljáró önálló bírósági végrehajtó 2014. augusztus 11-én lefoglalta az alperes által letétbe helyezett 2.500.000 forint kauciót. A felperes 2014. augusztus 26-án levelében felszólította az alperest, hogy tizenöt napon belül fizesse meg a károsultaknak a vadkár összegét és ezt hitelt érdemlő módon igazolja. Egyúttal felhívta a figyelmét, hogy amennyiben ennek nem tesz eleget, a haszonbérleti szerződést további intézkedés nélkül felmondja.

[4] A 2014. szeptember 15-én kelt levelében a felperes azonnali hatállyal felmondta a haszonbérleti szerződést a IX. 2. pont első és második bekezdéseire hivatkozással. Közölte, hogy a követelés lefoglalása súlyosan sérti a földtulajdonosok érdekeit, hiszen a kaució a teljes haszonbérleti szerződés biztosítékaként szolgál.