A Fővárosi Törvényszék K.35714/2010/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MEZŐGAZDASÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi XVII. törvény (Támtv.) 41. §] Bíró: Réthy Edit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.35714/2010/10.*, Kúria Kfv.35358/2012/4.

***********

Fővárosi Törvényszék

18.K.35.714/2010/10.

A Fővárosi Törvényszék dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd cím által képviselt felperes neve (felperes címe) , dr. Ivanovits Andrea ügyvéd cím által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve cím alperes ellen, mezőgazdasági ügyben hozott közigazgatási határozat(ok) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 2010. május 26-án kelt 168/1501/829/10/2009. számú határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és alperesi elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül 25.000 (huszonötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Felperes 2009. november 2. napján fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatóságához, mint elsőfokú hatósághoz. A felperes a pénzügyi és üzleti tervet 2009. november 11. napján önkéntes hiánypótlás keretében csatolta

Az elsőfokú hatóság a 2010. március 19. napján kelt, 1115897284 számú határozatával a támogatási kérelmet elutasította arra figyelemmel, hogy a felperes a gazdálkodási tevékenységre vonatkozó üzleti és pénzügyi terv értékelése során nem ért el összesen legalább 50 pontot, így nem felelt meg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: jogcím-rendelet) 4. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak. A döntés indokolása szerint az alperes a felperes önkéntes hiánypótlása keretében becsatolt üzleti és pénzügyi tervének csak azon adatait értékelte ki, amelyek nem kizárólag pontozási szempontból veendők figyelembe és ezáltal hiánypótolhatóak. Ennek eredményeként az üzleti tervet 5 pontra, a pénzügyi tervet 4 pontra értékelte.

Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezést élt, melyben előadta, hogy a pénzügyi és üzleti terv nem kizárólagosan pontozást érintő dokumentumok, így azok hiánypótlása a támogatási kérelem benyújtási időszakát követően is lehetséges.

Az alperes, mint másodfokú hatóság a 2010. május 26. napján kelt, 168/1501/829/10/2009. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta arra figyelemmel, hogy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 41. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel az önkéntes hiánypótlás során becsatolt üzleti terv és pénzügyi terv csupán azon adatai kerültek kiértékelésre, melyek nem kizárólag pontozási szempontból veendők figyelembe.Az alperes kifejtette, hogy a pénzügyi terv és az üzleti terv részben olyan adatokat tartalmaz, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából relevánsak. Ezen adatok vonatkozásában a Támtv. 41. § (5) bekezdése alapján hiánypótlásra nincs lehetőség, így annak ellenére, hogy a felperes az önkéntes hiánypótlása során a teljes üzleti tervet és pénzügyi tervet becsatolta, azok kizárólag részben, a pénzügyi terv üzemeltetési-hatékonysági vizsgálat adatai és a kommunikációs terv adatai, azaz a nem csak pontozás szempontjából releváns adatok vonatkozásában kerülhetnek kiértékelésre. Az alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy a vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, mely kötelezné az eljáró hatóságot a hiánypótlás során utólag becsatolt pénzügyi terv és az üzleti terv teljes körű kiértékelésére és pontozására.

A felperes a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, melyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezést, valamint az alperes perköltségben marasztalását. A felperes arra hivatkozott, hogy a 118/2009. (IX. 24.) MVH közlemény (a továbbiakban: MVH közlemény) értelmében az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet, ha azt nem formanyomtatványon, vagy nem postai úton, vagy nem a megadott határidőben nyújtották be, illetve ha a kérelem főlapja a kérelmező által nincs aláírva. Álláspontja szerint erre figyelemmel minden egyéb esetben lehetőség van a hiánypótlásra. A felperes előadta, hogy sem a Támtv., sem az FVM rendelet, valamint az MVH közlemény sem tartalmaz olyan rendelkezést, mely a pénzügyi tervet és az üzleti tervet kizárólagosan pontozást érintő dokumentumként definiálná. Álláspontja szerint az üzleti és pénzügyi terv hiánypótlás keretében benyújtható és ezáltal kötelezően elbírálandó, mert ezek hiánya nem érdemi vizsgálat nélküli elutasítási ok, valamint azok nem csupán a pontozás, hanem az alapjogosultság megléte, megszerzése és ellenőrzése szempontjából is figyelembe veendők.

A felperes előadta, hogy a határozat arra figyelemmel is jogszabálysértő, hogy az üzleti és pénzügyi terv nem bontható szét "kizárólag pontozási szempontból figyelembe veendő", illetve "nem kizárólag pontozási szempontból figyelembe veendő" adatokra. Erre tekintettel azokat teljes egészében figyelembe kellett volna azt vennie alperesnek a kérelem elbírálásakor. Amennyiben a jogalkotó szándéka arra irányult volna, akkor a jogszabályban egyértelműen meg kellett volna határoznia mind a pénzügyi terv, mind az üzleti terv azon részeit, amelyeket kizárólag pontozási szempontból lehet figyelembe venni és melyeket nem. A jogcím-rendelet 5.§ (4) bekezdése tesz említést a "kizárólag pontozás szempontjából figyelembe vehető" mellékletekről, ezen kívül nem rendelkezik az FVM rendelet ilyen dokumentumokról. A felperes úgy érvelt, hogy a pénzügyi terv és az üzleti terv a jogcím-rendelet 5. § (2) bekezdése és az MVH közlemény III. pontja értelmében kötelezően, a megadott formanyomtatványon benyújtandó dokumentumok, melyek hiányában a kérelem érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra. A két dokumentum benyújtása nem választható, hanem kötelező jellegű, emiatt hiánypótlásuk kötelező.

A felperes előadta, hogy a hivatkozott jogszabályok alapján csak a Termelői Csoport/TÉSZ tagság igazolása, illetve a Termelői Csoport/TÉSZ tagfelvételről szóló szándéknyilatkozatok azok a dokumentumok, amelyek kizárólagosan pontozást érintőek, más dokumentumok nem. Ezen tagsági igazolások valóban nem lehetnek hiánypótolhatóak, hiszen azok megléte nem kötelező, hanem opcionális jellegű, így azok benyújtása nem követelhető. Kiemelten fontos jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy az elsőfokú hatóság támogatási kérelem benyújtási időszakában azt a tájékoztatást adta, hogy a pénzügyi és üzleti tervet önkéntesen és az elsőfokú hatóság által kezdeményezett hiánypótlás keretében is be lehet nyújtani, minden egyéb, az értékelést érintő szankció nélkül. Arra is hivatkozott, hogy ügydöntő jelentőségű, hogy a felperes 2009. november 2. napján nyújtotta be a támogatási kérelmet, 2009. november 11. napján az üzleti és pénzügyi tervet, az elsőfokú hatóság elutasító határozatát pedig 2010. március 19. napján hozta. Erre figyelemmel a határozat meghozatalakor a tényállás tisztázása érdekében az elsőfokú szerv részére valamennyi dokumentum rendelkezésre állt.