3082/2020. (III. 18.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Balassagyarmati Törvényszék Bv.696/2018/2. számú végzése és a Balassagyarmati Törvényszék 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Tarczay Áron ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.

[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a fogvatartás körülményei miatt kártalanítás iránti kérelmet nyújtott be a Balassagyarmati Törvényszékhez 2017. június 10. napjától 2018. július 13. terjedő fogvatartási időszak vonatkozásában. A törvényszék a Bv.47/2018/9. számú végzésében a kérelmet formai okból elutasította, mivel azt nem a külön jogszabályban, a kérelem benyújtására rendszeresített formanyomtatványon nyújtotta be. Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék 3.Beüf.494/2018/2. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú döntést.

[3] Ezt követően az indítványozó kártalanítási kérelmét ismételten beterjesztette az említett fogvatartási időszak tekintetében. A Balassagyarmati Törvényszék Bv.696/2018/2. számú végzésében a kérelmet elutasította, figyelemmel arra, hogy a törvényszék a korábban ismertetett végzéseiben a kérelmet már elbírálta, így tehát ügydöntő végzéseket hozott az említett időszak vonatkozásában. Mindezekre - szól az elsőfokú végzés indokolása - figyelemmel nincs helye az újabb kérelem alapján újabb eljárás lefolytatására ugyanazon időszak tekintetében, "azt ítélt dolognak kell tekinteni". Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék a 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzésében helybenhagyta az elsőfokú végzést.

[4] 2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Balassagyarmati Törvényszék Bv.696/2018/2. számú végzése, és a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint a bírósági végzések sértik az Alaptörvény II. cikkét, a XIII. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdését.

[5] Alkotmányjogi panaszában és annak kiegészítésében az indítványozó előadta, hogy a támadott bírósági végzések azért sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványát, mert az eljáró bíróságok tévesen utasították el érdemi vizsgálat nélkül a kártalanítási kérelmet, tekintettel a korábbi végzésekre, amelyek kizárólag formai okból utasították el az indítványozó kérelmét. E körben kifogásolta azt is, hogy nem hívták fel hiánypótlásra a bíróságok.

[6] Az indítványozó kitért még arra is, hogy a bíróságok önkényesen értelmezték a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt (a továbbiakban: Bv. tv.), amikor kérelmét elutasították, így eltérő gyakorlat alakulhat ki a kártalanítási ügyek körében, ami ellehetetleníti az igényérvényesítést.

[7] Az indítványozó álláspontja alapján, a támadott döntések sértik az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz való jogát, valamint a XIII. cikkben foglalt tulajdonhoz való jogát is, mert embertelen körülmények között került elhelyezésre fogvatartása alatt, az ezzel kapcsolatos igénye ugyanakkor elbírálatlanul maradt, ami egyben azt is jelentette, hogy a kártalanítási összeghez sem jutott hozzá, amely a törvény szerint járt volna számára.

[8] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.

[9] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.

[10] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek - az alábbiak szerint - csak részben felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntést és kifejezetten kéri a megsemmisítését. Ugyanakkor a főtitkári hiánypótoltatásra kiegészített alkotmányjogi panasz sem tartalmaz releváns alkotmányjogi indokolást arra nézve, hogy a megjelölt alapjogokat miért és mennyiben sértik meg a támadott végzések, az csak a bírói jogértelmezést bírálja, így nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában fogalt követelménynek.

[11] 4. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2020. március 3.

Dr. Varga Zs. András s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Horváth Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/412/2019.