A prémes állatok védelme érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló T/5988. számú törvényjavaslat indokolása

2008. évi ... törvény a prémes állatok védelme érdekében szükséges törvénymódosításokról

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az állatvédelem teljes körét - beleértve az állatok fogságban tartására és leölésére vonatkozó tilalmát is - kiterjessze azokra a prémes állatokra is, amelyeket a divat és a luxus igényeit kielégítve pusztán prémjükért tenyésztenek, a következő törvényt alkotta:

1. §

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A törvény hatálya kiterjed a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl, méh, hal, és az egyéb állatok gazdasági célú tenyész- és haszonérték-növelő köztenyésztésére, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú köztenyésztésére."

2. §

Az Átv. 3. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"/E törvény alkalmazásában/

7. Gazdasági cél: a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a sport- és szabadidős tevékenység céljára történő állat-, illetve állati eredetű termék-előállítás, -forgalmazás."

3. §

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban : Ávt.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél nem minősül elfogadható oknak, körülménynek."

4. §

Az Ávt . 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A vágóhídnak - kivéve a nyúl-, valamint a baromfivágóhidakat - rendelkeznie kell etető- és itatóvályúval felszerelt, szükség esetén az állatok megkötéséhez szükséges eszközökkel is ellátott fedett területtel."

5. §

Az Ávt. 19. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"/Az állat vágására külön jogszabály eltérően rendelkezhet a következő esetekben:/

c) tenyésztett vad leölése;"

6. §

Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló1999. évi XLVI. törvény 2. § ad3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában

a) gazdaság: a mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amelynek saját, önálló irányítása van, és/

ad) mezőgazdasági haszonállat állománya legalább/

ad3. 25-25 házinyúl, húsgalamb, vagy"

7. §

Ez a törvény a kihirdetésétől számított hatodik hónap 1. napján lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

Magyarországon az ősz beköszöntével megkezdődik az "aratás" a szőrmefarmokon. Az ott élő állatokat kimondottan a prémjükért tenyésztik, gyötrelmes körülmények között. Végül kivégzik őket a bundájukért.

A prémtenyésztők között az egyik legnépszerűbb fajta, a csincsilla mindössze 8 hónapot él, és amikor bundája megfelelő küllemű és minőségű lesz, a csincsilla kölyök nyakcsigolyáját egy mozdulattal törik el, vagy kloroform gőzben fuldokoltatva altatják túl, nem törődve azzal, hogy minden állat elpusztult-e. Ezért előfordul az is, hogy az állatok életben vannak, miközben nyúzzák őket.

A telepeken a tartási módok, a szűk ketrecek, a gyalázatos tápok és a kényszerszaporítás nem váltják ki a csapdák kegyetlenségét, hanem ha lehet, még fokozzák is, hiszen a ketrecekben vegetáló állatok mind vadállatok. Egy vadon élő állatot nem lehet a faj igényeinek megfelelően és egyben gazdaságosan tartani . Csincsillák tenyésztéséről összesen az elmúlt 80 évben beszélhetünk és a hódot is mindössze 100 éve tenyésztik a prémjükért. Egy állat teljes domesztikációjára több ezer évre van szükség.

Világszerte minden évben több mint 50 millió állat, köztük hód, róka, és csincsilla végzi kabátként, illetve ruha-kiegészítőként.

Az állatok kicsi drót ketrecekbe bezsúfolva, állandó stresszben élnek. A hód ketrece például éppen hogy nagyobb egy cipős doboznál. A ketrecek fél méterre a talajtól vannak elhelyezve. Az állatok érzékeny mancsa sosem érinti a talajt és a rácsozat gyakran meg is sebzi a puha párnáikat.

Az ürülék és a vizelet átesik a ketrec rácspadozatán, következésképpen nem szennyezi be bundájukat, amely így értékesebb lesz a feldolgozás során. Ráadásul így nem kell őket takarítani sem. A hidegben sokuk éhen pusztul, de a bundájuk viszont szép vastag lesz.

Hazánkban több millió csincsilla szenved és hal meg évente csupán csak azért, hogy egy véres divat-iparág igényeit kiszolgálja. A hazai tenyésztők által fogva tartott és leölt állatokon túlmenően hazánkba még a környező országokból is s őt, a tengeren túlról is beszállítanak leölésre állatokat. Az itt megtermelt áruk nagy része külföldre kerül.

Haladó, állatbarát országokban, Ausztriában, Angliában, Svájcban valamint Bulgáriában már betiltották a szőrmefarmokat, vagy a szigorú előírások foganatosításával ellehetetlenítik azok helyzetét, így egy nem nyereséges üzletágban már senki nem óhajt tevékenykedni. Ausztria,

Bulgária, Horvátország és Nagy Britannia kifejezetten tiltja a szőrmefarmok működését.

Itt az ideje, hogy Magyarország is csatlakozzon a haladó, állatbarát országokhoz. A szőrmeállattenyésztés ellentétes a Magyar Köztársaság Országgyűlése többségének egyetértésével elfogadott állatvédelmi törvény szellemével:

1. § E törvény célja, hogy el ősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. (1998. évi XXVIII. tv.)

A XXI. században indokolatlan és megmagyarázhatatlan, hogy ezek az állatok azért vesztikéletüket, hogy luxuscikk készüljön belőlük. A státusszimbólum-szükség nem adhat elég okot évente több millió állat legyilkolására.

Ezért született meg ez a törvényjavaslat, aminek a célja az, hogy a legszigorúbb szabályozáshoz csatlakozva megszüntesse a jogi lehet őségét Magyarországon a csak a prémjükért tartott állatok fogságban tartásának és leölésének. Ennek érdekében három hatályos törvényt módosít akként, hogy elhagyja belőlük a prémes állatokra való utalásokat.

Részletes indokolás

Az 1. és 2. §-hoz (Átv. 2. §-a és 3. § 7. pontja)

A törvényjavaslat 1. §-a az állattenyésztési törvény hatálya alól kiveszi a kifejezetten csak a prémjükért tartott állatokat, ezért azok gazdasági célú tartása a jövőben nem lesz lehetséges.

A 3- 5. §-hoz (Ávt. 11. §-a, 14. § (1) bekezdése és 19. § (4) pontja)

Az állattenyésztési törvény hatálya alól való kivonással egyidejűleg a 3. § módosítja az állatvédelmi törvényt is, mely kimondja, hogy az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. A törvény által felsorolt elfogadható okok, körülmények közül a javaslat kiveszi a prémes állatoknak a szőrméjéért való leölésére vonatkozó utalást.

A teljes tenyésztési és leölési tilalomra való tekintettel okafogyottá váltak és törlésre kerülnek azok a rendelkezések, amelyek a prémjükért tartott állatok vágóhídjának felszereltségére és az állatok levágására vonatkoznak, ezért a 4. és 5. §-ban ezek is törlésre kerülnek.

A 6. §-hoz (1999. évi XLVI. t. 2. § ad3. pontja)

Technikai rendelkezés, amely az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvény gazdaságra vonatkozó fogalmi leírásából a mezőgazdasági haszonállat állomány köréből törli az előző §-ok szerint gazdasági célból való tartási-tenyésztési tilalom alá eső prémes állatokat.

A 7. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés. A javaslat értelmében a törvény hatálybalépésétől számított hat hónap alatt kell felszámolni Magyarországon a prémes állat tenyésztő telepeket és ezidő alatt kell megszünteti a prémes állatok gazdasági célú tömeges leölését.