A Fővárosi Törvényszék K.34595/2011/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 29. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 2. §, 59. §, 119. §, 120. §, 132. §] Bíró: Nagy Szabolcs

Fővárosi Törvényszék

19.K.34.595/2011/10.

A bíróság a dr. Hock Gyula ügyvéd cím.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) a Nagy Gabriella jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (cím..) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

A Fővárosi Törvényszék kötelezi felperest, hogy fizessen meg alperesnek 15 napon belül 200.000 (azaz Kettőszázezer) Forint összegű perköltséget.

A Fővárosi Törvényszék kötelezi felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak a székhelye szerinti illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására - a felhívásban megjelölt módon és számlára - 900.000 (azaz Kilencszázezer) Forint összegű feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. § (1) bekezdés értelmében a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok tartalma alapján hozta meg döntését, valamint állapította meg az irányadó ítéleti tényállást az alábbiak szerint:

Felperesi társaság, mint vevő és a 1Kft., mint eladó között 2008. november 21. napján adásvételi előszerződés jött létre az eladó kizárólagos tulajdonát képező Budapest, ..... kerület ......... hrsz. alatt nyilvántartott telekingatlanra vonatkozóan, amely természetben a Budapest, ..... kerület, ...... utcában található. A szerződés I. pontjában rögzítésre került, hogy a felek az előszerződés aláírásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy 2009. december 31-ig adásvételi szerződést kötnek, az előszerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén. Az előszerződés 3. pontjában a felek az ingatlan vételárát 1.500.000.000 Forint + áfa, mindösszesen 1.800.000.000 Forintban állapították meg. A 3.1. pontban megállapodtak abban is, hogy a vevő 100.000.000 Forint + áfa, mindösszesen 120.000.000 Forint foglalót fizet, mely a végleges adásvételi szerződés teljesülése esetén a vételárba beszámításra kerül. A szerződés 4. pontjában rögzítik a felek, hogy az ingatlan vételárából a vevő 400.000.000 Forintot saját erőből, 1.400.000.000 Forintot hitelből kíván finanszírozni. Az előszerződés II. pontjában rendelkeztek arról, hogy a megkötéstől számított 30 banki napon belül a vevő az ingatlan vételárából 120.000.000 Forint foglalót megfizet.

Az eladó 2008. december 20-án a .... sorszámú számlát állított ki a fenti telek foglaló jogcímén 100.000.000 Forint + 20.000.000 Forint áfa összegben. A vevő a számlát 2008. decemberében átutalással kiegyenlítette és az eladó által áthárított áfát a 2008. december havi bevallásában levonásba helyezte és ráfordításként tartotta nyilván.

A felperes 2009. február 19-én levélben tájékoztatta a 1Kft-t, hogy eláll a 2008. november 21-én létrejött előszerződéstől tekintettel arra, hogy a megváltozott piaci körülmények miatt az ügylet finanszírozását a bank visszautasította.

Felperes az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: új Áfa tv.) 132. § (3) bekezdésében biztosított korrekciós lehetőséggel nem élt, nem élhetett, mivel az eladó az új Áfa tv. 77., illetőleg 78. §-ában biztosított érvénytelenítő számlát nem állította ki. Felperes önellenőrzéssel sem élt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Igazgatósága a .... számú megbízólevél alapján 2006-2008. évekre vonatkozóan, valamennyi adónemben és költségvetési támogatásban (kivéve: társasági adó 2006. év, áfa 2006. év, 2007. január, 2008. február-március, 2008. május) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóellenőrzést indított felperessel szemben.

Az ellenőrzés eredményeképp a 4140508084 iktatószámú, 2011. március 23. napján kelt és az azt kijavító 4140599971 számú, 2011. május 06. napján kelt határozatával a felperesi társaság terhére társasági adónemben, áfa adónemben, társas vállalkozások különadója adónemekben mindösszesen 2007. és 2008. évek vonatkozásában 36.102.000 Forint teljes egészében adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, mely után 10.830.000 Forint adóbírságot szabott ki és 6.164.000 Forint késedelmi pótlékot számított fel.

Felperes fellebbezése folytán az alperes a 2887754818 iktatószámú, 2011. augusztus 03. napján kelt határozatával az elsőfokú és az azt kijavító határozatot helybenhagyta. Az adóhatóság az általános forgalmi adónemben megállapította, hogy miután az ügylet meghiúsult felperes az új Áfa tv. 132. § (3) bekezdésében foglaltak alapján korrekciót kellett volna, hogy végrehajtson tekintettel arra, hogy az előleg, illetőleg a foglaló is az új Áfa tv. 59. §-a értelmében beszámít a vételárba. Tekintettel arra, hogy az új Áfa tv. alapján csak megvalósult termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódhat áfaösszeg, így a termékértékesítés meghiúsulása esetén áfakötelezettség nincs, így az áfa levonására sem jogosult felperes. Felperes a korrekciót nem hajtotta végre, így az adóhatóságnak kellett elvégeznie a helyes elszámolást a 2008. decemberi időszakra. A korrekciós lehetőség az egyébként alkalmazandó önellenőrzési szabályokhoz képest speciális. A korrekcióra kizárólag az új Áfa tv. 77-78. §-ai, illetőleg 132. §-ában meghatározott feltételek esetén kerülhet sor, ennek hiányában viszont csak az eredeti bevallási időszakra, azaz 2008. decemberre lehetett elvégezni a meghiúsulás miatt szükségessé váló korrekciót. Nincs jelentősége annak, hogy előleg vagy foglaló, mivel az új Áfa tv. 59. §-a értelmében minden vételárba beszámítandó összeg előlegnek minősül. A társasági adónemben tett megállapítás és az alperes által tett és a kereseti kérelemmel érintett megállapítás vonatkozásában az alperes kifejtette, hogy nem foglaló, hanem előleg a szerződésben meghatározott 120.000.000 Forint összeg tekintettel arra, hogy kizárólag a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget lehet foglalónak tekinteni a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi ..... törvény szerint. Tekintettel a beszámításra vonatkozó rendelkezésre, a felek akarata szerint vételár előlegnek minősült. Mindezek miatt nem tarthatta volna nyilván felperes a ráfordítások között az említett összeget, hanem a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 29. § (1) bekezdésére is tekintettel a követelések közt kellett volna nyilvántartani. A követelést pedig mindaddig követelésként kell nyilvántartani, míg annak végleges sorsa el nem dől. Így az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése alapján előlegnek minősítette a felek által az előszerződésben foglalónak minősített összeget. Mindezek alapján a társasági adóról és osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 19. § (1) bekezdése szerint, figyelembe véve az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételeket tette alperes az adókülönbözetre vonatkozó megállapítását társasági adónemben.