A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40141/2013/8. számú határozata szerződés létrejöttének megállapítása tárgyában. Bírók: Felker László, Levek Istvánné, Tibold Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.141/2013/8.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. ... Ügyvédi Iroda által képviselt ... I. rendű és ... II. rendű felperesnek a ... Ügyvédi Iroda által képviselt ... alperes ellen szerződés létrejöttének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. szeptember 19. napján kelt 22.G.40.223/2009/80. számú ítélete ellen az alperes részéről 83. és 85. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit azzal hagyja helyben, hogy az alperes a II. rendű felperesnek tartozik az elsőfokú ítéletben foglaltak szerint teljesíteni;

kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek mint együttes jogosultaknak 100.000 (Százezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2009. február 6-án előterjesztett, utóbb módosított keresetében alperest 21.320.000 forint és 2007. március 22-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni, keresetét elsődlegesen a Ptk. 395. § (1) bekezdésére, másodlagosan a Ptk. 214. § (3) bekezdésére, harmadlagosan a Ptk. 6. §-ára alapítva.

A felperesi előadás szerint az alperes 2007. január 4-i megrendelésére 2007. január 12-én küldött módosított ajánlatának 2007. január 19-i alperesi elfogadásával a felek között az ajánlat szerinti tartalommal vállalkozási szerződés jött létre 26.000 m3 mosott, osztályozott, 16/32 szemcseméretű kavics ...i hulladéktárolóhoz történő beszállítására és beépítésére. Annak érdekében, hogy az alperes által megrendelt mennyiségű, speciális minőségű kavics határidőre rendelkezésre álljon, illetve hogy a munkákat határidőre be tudja fejezni, a felperes haladéktalanul megkezdte a teljesítéshez szükséges kavics beszerzését és osztályozását. Erről az alperes is tudott, amit egyebek mellett bizonyít a 2007. február 19-én küldött felperesi fax, amelyben közölte alperessel, hogy meg kívánja kezdeni a kavics beszállítását és ehhez kérte jóváhagyását. Az alperes tudomásszerzését bizonyítja továbbá, hogy a megrendelés visszaigazolását követően alperes képviselői többször is mintát vettek a megrendelés teljesítése érdekében a felperes által felvásárolt, illetve kitermelt és osztályozott kavicsról, valamint az is, hogy a felek képviselői többször személyesen egyeztettek és bejárták a helyszíneket. Az alperes annak ellenére, hogy tudott arról, felperes megkezdte a megrendelés teljesítése érdekében szükséges munkákat, nem tájékoztatta arról a felperest, hogy egy esetleges szerződéskötésről mással is tárgyal, ezzel a magatartásával az alperes megsértette a Ptk. 4. § (1) bekezdése szerinti jóhiszeműség és tisztesség, valamint a kölcsönös együttműködés kötelezettségét, továbbá a Ptk. 4. § (4) bekezdése szerinti, az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsításának kötelezettségét. A felperes állította, annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni az alperesi megrendelésnek, több bányából 65.000 tonna kavicsot vásárolt föl, illetve termelt ki amely mennyiségből az alperes 2007. március 22-i nyilatkozatának közléséig 26.000 m3 mennyiségű, az alperesi megrendelésnek megfelelő 16/32 szemcseméretű kavics került kiválogatásra, osztályozásra. Ezt a csatolt gépüzemnaplók és tárolási nyilatkozatok adatai mellett a perben beszerzett szakértői vélemény is bizonyítja.

A felperes véleménye szerint annak következtében, hogy az így kiválogatott, osztályozott különleges minőségű anyagot az alperes nem vette át, és annak speciális tulajdonságaiból adódóan az értékesítés sem vezetett eredményre, a felperest kár érte. Kára abban áll, hogy nem térült meg az osztályozással felmerült, 820 forint/ m3 összegű többletköltség, amely a 26.000 m3 mennyiség figyelembevételével összesen 21.320.000 forint kárt eredményezett. Ez a károsodás felperesnél attól függetlenül fennáll, hogy a kavics változatlanul a rendelkezésére áll, figyelemmel arra, hogy értékesítésére nincs reális lehetőség.

Felperes utóbb a perbeli szakértői véleményre tekintettel keresetét 18.747.600 forintra és a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamatára szállította le, arra hivatkozással, hogy a szakértői vélemény szerint a 16/32-es mosott, osztályozott kavics összesen 16.980 m3 mennyiségben áll rendelkezésre, így erre vetítve a felperesi számítás szerinti felmerült, azonban meg nem térült többletköltség 13.923.600 forint. A szakértő ugyanakkor azt is megállapította, hogy a felperes telephelyén fellelhető 16/63 szemcseméretű, 7200 m3 kavics is, amely a felperesi állítás szerint ugyancsak a perbeli alperesi megrendelés teljesítésével összefüggésben keletkezett. A 16/63-as kavics osztályozási költsége köbméterenként 670 forint, így ezzel összefüggésben többletköltségként 4.824.000 forint kára merült fel a felperesnek.

Az elsődleges kereseti kérelemmel összefüggésben a felperes arra hivatkozott, hogy alperest a Ptk. 395. § (1) bekezdése alapján terheli kártérítési felelősség.

A másodlagos kereseti kérelemre nézve felperes a Ptk. 214. § (3) bekezdésére hivatkozással állította, hogy amennyiben nem jött volna létre szerződés a felek között, úgy gazdálkodó szervezetek közötti jogviszonyról lévén szó, a szerződéses nyilatkozatát a szerződés létrejötte előtt visszavonó alperes az okozott költséget a Ptk. 214. § (3) bekezdése alapján köteles megtéríteni.

A felperes véleménye szerint az elsődleges és a másodlagos kereseti kérelmek megalapozatlansága esetén alperest a Ptk. 6. §-a alapján, a bíztatási kár szabályai szerint terheli kártérítési felelősség, figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan az alperes szóban, illetve írásban tett nyilatkozatai indították a jóhiszemű felperest olyan tevékenység elvégzésére, amelyből utóbb önhibáján kívül az általa előadottak szerinti kára keletkezett.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

A Ptk. 395. § (1) bekezdésére alapított elsődleges kereseti kérelemre nézve előadta, a szerződés lényeges feltételeiben történt megállapodás és az általa kifejezetten kikötött írásbeli alak hiányában közte és a felperes között nem jött létre szerződés, így az attól történt elállásra alapított kártérítési igény nyilvánvalóan megalapozatlan.

A Ptk. 214. § (3) bekezdésére alapított másodlagos kereseti kérelem az alperes véleménye szerint ugyancsak megalapozatlan figyelemmel arra, hogy nem tett olyan ajánlatot a felperesnek, amelyet utóbb a szerződés létrejöttéig visszavont volna.

A harmadlagos kereseti kérelem elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy véleménye szerint nem állnak fenn a bíztatási kárigény érvényesítésének a Ptk. 6. §-ában meghatározott együttes feltételei, e feltételek fennálltát a felperes nem bizonyította. Ezzel összefüggésben állította, a felperessel folytatott szerződéses tárgyalások, egyeztetések során nem tanúsított olyan szándékos magatartást, ami alapján a felperes okkal bízhatott a szerződés létrejöttében, ajánlati kötöttséget eredményező nyilatkozatot sem tett, ugyanakkor tájékoztatást adott a felperesnek arról, hogy mással is tárgyalt a szerződéskötésről.