A Legfelsőbb Bíróság Bfv.907/2009/20. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. Bírók: Édes Tamás, Horváth Ibolya, Mészár Róza

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.424/2003/142., Fővárosi Ítélőtábla Bf.162/2005/52., *Kúria Bfv.907/2009/20.* (BH 2010.10.264)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.907/2009/20.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten, 2010. évi április hó 13. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt a terheltek ellen folyamatban volt büntető ügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Bíróság 10.B.424/2003/142. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.162/2005/52. számú ítéletét az I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A felülvizsgálat során felmerült 42.500 (negyvenkettőezer-ötszáz)forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Bíróság a 10.B.424/2003/142. számú, 2004. október 1. napján kihirdetett ítéletével az I. rendű terheltet emberölés bűntettének kísérletében, mint felbujtót, és 2 rendbeli bűnszervezet tagjaként folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében, mint társtettest mondta ki bűnösnek.

Ezért halmazati büntetésül 8 év fegyházbüntetésre és a Magyar Köztársaság területéről történő végleges kiutasításra ítélte, annak megállapítása mellett, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, az I. rendű terhelt és védője a tényállás téves megállapítása miatt az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében jelentett be fellebbezést.

A kétirányú fellebbezést elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla a 3.Bf.162/2005/52. számú, 2006. március 29. napján meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy az I. rendű terhelttel szemben alkalmazott végleges hatályú kiutasítás mellékbüntetést 8 évi határozott időtartamúra mérsékelte.

A másodfokú bíróság által kis mértékben kiegészített tényállás leegyszerűsített lényege a következő:

Az I. rendű terhelt Magyarországon nem rendelkezik bevándorolt, illetve letelepedett státusszal.

1./ Az I. rendű terhelt az 1990-es évek elején érkezett először Magyarországra; kezdetben csak egy-két hetet töltött itt, majd tovább utazott. 1998-ban tartózkodási engedélyt kapott, de ezt követően is gyakran volt külföldön.

1997-re az I. rendű terhelt a Magyarországon élő személyekből egy kb. ötven-hatvan főből álló szervezetet hozott létre, amelynek a - nyilvántartott - tagjait folyamatosan az ellenőrzése alatt tartotta. A csoport feltétlen vezetője az I. rendű terhelt volt; egy személyben döntött a felmerült ügyekben.

A közvetlen környezetéhez a tényállásban név szerint megjelölt személyek tartoztak. Ez a "vezetőség" is csak kisebb ügyekben bírt döntési kompetenciával, mert alapvetően az I. rendű terhelt beleegyezése kellett minden akcióhoz.

E "vezetői" szint alatt helyezkedtek el a végrehajtók - a katonák - akik végrehajtották az utasításokat.

A szigorú belső szabályok szerint a tagoknak minden tevékenységükből a befolyt jövedelem 50 %-át át kellett adniuk az I. rendű terheltnek. A szabály megszegése azonnali megtorlást vont maga után, amelyről a tagok tudomással bírtak.

A szervezet tagjai főként védelmi pénzek beszedésével, prostitúcióval, pénzbehajtással, de magyar állampolgárok nevére ingatlan, gépkocsi vásárlással, cégalapítással is foglalkoztak.

A magyar rendőrség előtt ismert magyar szervezetekhez is kapcsolódtak, így az 1999-ben ismeretlen személyek által agyonlőtt S. Z. érdekeltségeihez is.

2./ 1997. május 9-éről 10-ére virradó éjjel az I. rendű terhelt több, a szervezetéhez tartozó személy társaságában egy bárban tartózkodott, amikor ott éjfél körüli időben megjelent M. A. Az I. rendű terhelt úgy ítélte meg, hogy nevezett az övével ellentétes "üzleti" érdekeltséghez tartozik, ezért elhatározta, hogy embereivel elfogatja és megöleti őt.

Utasította ezért a szervezet jelenlévő tagjait, hogy ejtsék foglyul, hurcolják el, majd öljék meg a sértettet.

Az utasításnak megfelelően a sértettet többen körbe vették, késekkel megfenyegették, megütötték, erőszakkal kivitték az utcára és betuszkolták egy gépkocsiba, csuklyát húztak rá, és egy családi házba szállították.

A házban kezét összebilincselték, majd kisebb megszakításokkal egymást váltva órákon keresztül test-szerte ütlegelték. Közben folyamatosan szidták, közölve vele azt is, hogy az I. rendű terhelt parancsára meg kell ölniük.

A hajnali órákban odahívták két - a tényállásban szintén név szerint megjelölt - társukat, akik átvették az összevert, vérző, magatehetetlen sértettet és őt egy erdős területre vitték, hogy ott végezzenek vele.

Odaérve az őt kísérő két elkövető egyszerre késsel és két oldalról a sértett testébe szúrt. Ezután is még többször megszúrták - összességében tíz szúrást szenvedett - míg nem a földre rogyott, és halottnak tettette magát; ekkor abbahagyták a bántalmazását. Nem sokkal később a sértettet arra járó személyek megtalálták. Közvetlen életveszélyes állapotban volt, amikor kórházba került; életét csak a még kellő időben történt orvosi beavatkozás mentette meg.