BH 2006.12.383 A büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés csak egységesen alkalmazható - Önmagában a kiutasítás mellékbüntetésre vonatkozó szabályok enyhülése nem eredményezi az enyhébb elbírálás lehetőségét, ha a bűncselekmény büntetési tételére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések súlyosabbá válnak [Btk. 2. §, 61. §, 83. §].

I. A városi bíróság 2002. június 4-én kelt és június 28-án jogerőre emelkedett ítéletében a terhelt bűnösségét lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében állapította meg, ezért őt főbüntetésül 8 hónapi börtönre, mellékbüntetésül a Magyar Köztársaság területéről kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

A városi bíróság az elbíráláskori büntető anyagi jogszabályokat alkalmazta, ezért a kiutasítás mellékbüntetés időtartamának meghatározására nem került sor. Rendelkezett a nyomozás során lefoglalt lőfegyverek, lőszerek és egyéb - lőszernek nem minősülő töltények - elkobzásáról.

Az indokolás szerint a terhelt német állampolgár, 1997-ben Magyarországon dolgozott, családi állapota nős, gyermekes, G. községben egy ingatlan 1/3 részének tulajdonosa. Megállapítja az ítélet azt is, hogy 1997 szeptemberétől a terheltről információt szerezni nem lehetett, egyébként a tárgyalásra is távollétében került sor.

A büntetlen előéletű terhelttel szemben csempészet miatt indítottak nyomozást, ennek során 1997. március 23-án lakásában házkutatást tartottak. Az ekkor talált 1 db 5,6 Long Rifle kaliberű öntöltő pisztolyt és a hozzá tartozó 1 db tárat, továbbá 1 db 4 mm-es Flóbert típusú forgópisztolyt és 126 db különböző kaliberű és gyártmányú töltényt lefoglaltak. A tényállás rögzíti, hogy a Long Rifle sportpisztoly lőfegyver, a lefoglalt töltények közül 45 db 5,6 mm-es lőszertöltény, 1 db 9 mm-es Knall kaliberű töltény lőszerelemnek tekintendő. Ezeket a terhelt engedély nélkül jogellenesen tartotta magánál.

Az ítélet rövidített indokolással készült, az alkalmazott jogszabályokat csupán megjelölte, a Btk. időbeli hatályával kapcsolatos paragrafust nem hívta fel, a határozat a bizonyítékok mérlegelését és a jogi indokolást nem tartalmazza.

II. A jogerős bírói határozat ellen a terhelt - védője útján - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben a kiutasítást sérelmezve, annak mellőzését indítványozta. Okfejtése szerint az ítélet jogszabálysértő, mivel meghozatala során a bíróság nem a számára kedvezőbb - az elbíráláskor, tehát 2002. június 28-án hatályban volt - Btk. rendelkezéseit alkalmazta, így nem került sor a kiutasítás időbeli korlátozására. Az indítvány álláspontja szerint a kiutasítás mellékbüntetés feltételei egyébként sem álltak fenn. Miután a kiutasítás tartamának utólagos meghatározására a védő álláspontja szerint törvényi lehetőség nincs, a jogszabálysértés csak a mellékbüntetés mellőzésével orvosolható.

A Legfőbb Ügyészség átirata szerint a Büntető Törvénykönyvnek a bűncselekmény elkövetésekor hatályban volt - és a ténylegesen alkalmazott - rendelkezései kedvezőbbek voltak, mint az elbíráláskori szabályok, vagyis az időbeli hatályra vonatkozó ügyészi álláspont a felülvizsgálati indítványban kifejtettekkel ellentétes. A legfőbb ügyészi indítvány szerint ugyanis az elbíráláskori Btk.-ban már hatályban volt a büntetési tétel középmértékét irányadóként előíró szabályozás (Btk. 83. §), erre figyelemmel az elbíráláskor a Btk. Általános Részének rendelkezései "a terheltre nézve sokkal súlyosabbak voltak, mint az elkövetéskor".

Ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség szerint a kiutasítás mellékbüntetés alkalmazására valóban tévesen került sor, hiszen a büntetlen előéletű, rendezett családi körülmények között magyar házastársával együtt élő, Magyarországon ingatlan tulajdonnal bíró német állampolgárnak a kiutasítása - az állandóan követett bírói gyakorlat szerint - nem indokolt. Ezen adatok alapján nem állapítható meg, hogy nevezettnek a Magyar Köztársaságban való tartózkodása nem kívánatos. A Legfőbb Ügyészség a törvényi előfeltételek hiányában kiszabott kiutasítás mellőzésére tett indítványt.

Mindemellett utalt arra is, hogy az ítélet bizonyos lőfegyvernek és lőszernek nem minősülő tárgyak elkobzásáról is rendelkezett, ez azonban, mint téves ítéleti döntés a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható, minthogy "valamelyik részcselekmény alóli önálló felmentésnek nem lehet helye". Ezért a törvénysértő elkobzást tartalmazó rendelkezés tekintetében különleges eljárásra kerülhet sor.

III. A Legfelsőbb Bíróság a cselekmény elbírálására vonatkozó anyagi jogszabály kiválasztása kapcsán vizsgálta a Btk. 2. §-ában foglalt előírás érvényesülését. Bár a felülvizsgálat tárgyát képező első fokon jogerőre emelkedett ítéletben az alkalmazott jogszabály meghatározására, az időbeli hatállyal kapcsolatos jogi állásfoglalásra vonatkozó indokolás nincs, a kiutasítás mellékbüntetés kiszabásának módjából az következik, hogy a városi bíróság azt az elkövetéskori jogszabályt alkalmazta, melyben a kiutasítás mellékbüntetés időtartama nem volt korlátozott.