A Győri Törvényszék Pf.20739/2016/6. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 60. §] Bírók: Bíró Éva, Habulin Istvánné dr. Nemes Mónika, Takács József

Kapcsolódó határozatok:

Győri Járásbíróság P.22998/2015/2., Fővárosi Törvényszék P.25356/2015/18., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21002/2016/4., Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság., *Győri Törvényszék Pf.20739/2016/6.*, Fővárosi Törvényszék Pf.634173/2017/6., Kúria Pfv.20717/2017/5., Kúria Pfv.21793/2017/6. (BH 2018.11.308), Kúria Pfv.20411/2018/5.

***********

A Győri Törvényszék Dr. Méhes Dávid Dániel Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Méhes Dávid Dániel ügyvéd; ...) által képviselt felperes neve felperesnek (...) Horváth Antal Ügyvédi Iroda ( ügyintéző ügyvéd : dr. Horváth Antal ügyvéd ...) által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű (...), II.rendű alperes neve II.r. rendű (...) és II.rendű alperes nevené III. rendű (...) alperesek ellen jognyilatkozat pótlása iránt a Győri Járásbíróság előtt folyamatba tett perben Győrött, 2016. április 11. napján X.00.000/0000/0. sorszám alatt meghozott ítélet ellen a felperes részéről 9., 11. és 0.Xx.00.000./0000./0. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a törvényszék felperest, hogy az alpereseknek 15 nap alatt fizessen meg egyetemlegesen 30.000 (harmincezer) forint másodfokú költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes kereseti kérelmeit elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 63.500 forint perköltséget.

Az ítéleti tényállás szerint a település külterület 000/0 hrsz.-ú szántó megnevezésű ingatlan az alperesek osztatlan közös tulajdonában áll, melyből fejenként az I. és II.r. alperesek 515/1290 tulajdoni részaránnyal, III.r. alperes 260/1290 tulajdoni részaránnyal rendelkezik. Rögzíti az ítéleti tényállás,hogy a perbeli ingatlanra az alperesek, mint eladók és a felperes, mint vevő adásvételi szerződést kötöttek 2014. október 31-én. Az alperesi eladók a perbeli ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát 7.000.000 forint vételárért értékesítették a felperesi vevő részére. Az ítéleti tényállás szerint a szerződés az adásvételi eljárásra irányadó szabályoknak megfelelően az illetékes jegyző részére megküldésre, majd kifüggesztésre került 2014. november 6. és 2015. január 6. napja között arra figyelemmel, hogy az elővásárlásra jogosultak részéről a törvényi határidőn belül elfogadó nyilatkozat nem érkezett. A szerződést a jegyző a szakigazgatási szerv jóváhagyásra megküldte. A földhivatal azonban 2015. január 28. napján kelt határozatával a 2014. október 31. napján létrejött adásvételi szerződés jóváhagyását megtagadta arra figyelemmel, hogy a szerződés 10. pontjában megjelölt elővásárlási jog nem felelt meg a valós helyzetnek, ugyanis a földhasználati nyilvántartás szerint nem a felperes, hanem perben nem álló személy 1 használatban állt a kérdéses földterület, továbbá megállapította, hogy a vevő nem a tényleges állapotnak megfelelően tartalmazta a szerződés a vevő elővásárlási jogát, így az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket megsértette a szerződés, amely miatt érvénytelen. Ezt követően a peres felek 2015. február 14. napján újabb adásvételi szerződést kötöttek egymással, ekkor már az eljárással érintett ingatlan vételárát 7.800.000 forintban határozták meg és az újabb adásvételi szerződés kifüggesztését követően 2015. február 20. és 2015. április 21. napja között ismételten kifüggesztésre került a perbeli szerződés és megküldésre került a kifüggesztés leteltét követően a szakigazgatási szerv részére. A földhivatal azonban ezen szerződés jóváhagyását is megtagadta ugyanazon indokokból, nevezetesen, hogy az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat sérti a 2015. február 14. napján megkötött szerződés, így érvénytelen.

Az ítéleti tényállás szerint a felperes 2015. szeptember 24-én írásbeli felszólító levelet küldött az alpereseknek, amelyben kifejtette, hogy a felperesi álláspont szerint az adásvételi szerződés megtagadására adminisztratív okból került sor. A megállapodás szerinte azonban érvényes, köti a feleket, így kérte a tulajdonos változás átvezetésére alkalmas alaki és tartalmi kellékeknek megfelelő szerződés aláírását az alperesektől. Rögzíti az ítéleti tényállás, hogy újabb adásvételi szerződés megkötésére a felek között nem került sor. Az alpereseknek újabb adásvételi szerződés megkötése nem állt szándékában. Rögzítette azt is az elsőfokú bíróság ítéleti tényállásában, hogy az eljárással érintett ingatlan a felperes fiának használatában áll, aki a felperesi családi gazdaság tagja és aki haszonbérlőként használja és műveli az ingatlant.

Felperes kereseti kérelmében elsődlegesen kérte, hogy a bíróság ítéletével pótolja az alpereseknek az eljárással érintett település külterület 000/0 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában szerinte létrejött bejegyzésre alkalmas ingatlan adásvételi szerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozatát és kérte az alperesek perköltségben marasztalását. Kereseti kérelme jogalapja körében az új Ptk. 1:5. § (1), (2) bekezdésére hivatkozott. Ennek körében kifejtette, hogy az alperesek azon magatartása, hogy megtagadják az adásvételi szerződés aláírását, joggal való visszaélésnek minősül. Szerinte a hatósági jóváhagyás megtagadása ellenére a felek között érvényes adásvételi szerződés jött létre, amely csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre volt alkalmatlan, ezért követeli az alperesektől a bejegyzésre alkalmas okirat kiadását. Előadta, hogy az alperesek magatartása a felperesnek az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez fűződő különös méltánylást érdemlő magánérdekét sérti. Szerinte az által, hogy az alperesek a szerződés aláírását megtagadták az alperesi nyilatkozatot a bíróság ítéletével pótolhatja. Hangsúlyozta, hogy a 2/2012. (XII.10.) PK véleményben írtakra figyelemmel a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését követelte meg a felektől azzal a tartalommal, ahogyan a szerződéskötéskor megállapodtak. Szerinte a felek között 2014. október 31-én létrejött adásvételi szerződés érvényes. A felek szerinte csak módosították a 2015. február 14-i szerződéssel a korábban létrejött szerződésüket.

A másodlagos kereseti kérelmét az új Ptk. 6:184. §-ára alapította. A felek között érvényesen létrejött adásvételi szerződésből fakadó kötelezettség teljesítése, mint szerződéses kötelezettség kikényszerítését kérte az alperesek tekintetében.

A harmadlagos kereseti kérelem vonatkozásában az új Ptk. 6:88. § (1) bekezdésére és a szerződés semmisségére, valamint a 6:108. § (1), és 110. § (1) bekezdésében írtakra hivatkozott. Kérte továbbá, hogy amennyiben a bíróság az érintett szerződések érvénytelenségét megállapítja, úgy a 2015. február 14-én létrejött adásvételi szerződésre akként kérte a jogkövetkezmény alkalmazását, hogy azt a bíróság a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal nyilvánítsa érvényessé a felperes elővásárlási jogának szerződésben való megfelelő feltüntetésével. Ekként a szerződés 10. pontjában a 2013. évi CXII. törvény 18. § (1) bekezdés ba) pontjára történő hivatkozásnak a 2013. évi CXII. törvény 18. § (1) bekezdés c) pontjára történő módosításával. Megítélése szerint ugyanis a szerződésben szereplő elírás kiküszöbölhető.