A Székesfehérvári Törvényszék P.20633/2016/26. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 107. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §, 355. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 262. §, 580. §, 583. §, 584. §] Bíró: Moróczné dr. Medgyasszay Júlia

íéSzékesfehérvári Törvényszék

27.P.20.633/2016/26.szám

A Székesfehérvári Törvényszék a dr. Göcs Éva ügyvéd által képviselt felperesnek - az Jogi Osztály által képviselt alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.000.000,- Ft (hárommillió) Ft-ot, valamint 100.000,- (százezer) Ft perköltséget;

ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha ezt a felek közösen kérték; illetőleg, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, avagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ez utóbbi esetekben a felek fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik.

Felhívja a bíróág a felek figyelmét, hogy a fellebbező fél részére az ítélőtábla előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet, a közreműködése nélkül eljáró fél nyilatkozata és perbeli cselekménye hatálytalan.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek előadása, felperes személyes meghallgatása, GA tanú vallomása, a Pesti Központi Kerületi Bíróság Bny.41.726/2013, Bny.42.616/2013. Bny.43.091/2013. és Bny.43.410/2013. számú iratai, a felperes által csatolt egyéb iratok, valamint Kormányhivatala ..... Kerületi Hivatalának tájékoztatása és iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

Felperes előzetes letartóztatását az ellene rablás bűntettének alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság (továbbiakban alperesi bíróság) a 4.Bny.41.726/2013/2. számú végzésével rendelte el 2013. április 29-én. A végzés ellen a felperes és védője is fellebbezéssel élt, melyet a alperes , mint másodfokú bíróság elutasított.

Az előzetes letartóztatást az alperesi bíróság a Bny.42.106/2013/2.számú végzéssel 2013. augusztus 31-ig meghosszabbította. A szabadlábra helyezésére irányuló felperesi indítványokat a 4.Bny.42.616/2013/2. és 2.Bny.43.091/2013. számú végzéssel elutasította. A Bny.43.410/2013/2. számú végzéssel az előzetes letartóztatást 2013. október 29-éig, illetőleg a tárgyalásig hosszabbította meg. A felperes és védője valamennyi végzés ellen fellebbezéssel élt, melyet a másodfokú bíróság rendre elutasított.

Az előzetes letartóztatás elrendelésekor a bíróság a felperest személyesen is meghallgatta, a későbbiek során a meghosszabbítás, illetőleg a szabadlábra helyezési indítvány elutasításakor erre már nem került sor. Végzéseiben mind az első- mind a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, és az előzetes letartóztatás speciális feltétele (a bűnismétlés veszélye) is fennáll.

Az alperesi bíróság 5.B.X.33.270/2013/12-I. számú, 2013. december 5. napján kelt határozatával az előzetes letartóztatást megszüntette, és a felperes házi őrizetét rendelte el.

A házi őrizet egészen 2014. április 29. napjáig fennállt. Az alperesi bíróság az ezen a napon hozott 6.B.X.33.270/2013/35. szám alatti ítéletével a felperest az ellene rablás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet ellen az ügyész fellebbezéssel élt, a fellebbviteli főügyészség azonban a fellebbezést visszavonta, így az alperesi bíróság megállapította, hogy az ítélet 2014. július 1. napján jogerőre emelkedett. A jogerőre emelkedésről a felperest és védőjét írásban értesítette. Az értesítés nem tartalmazta azt a tájékoztatást, hogy a felmentésre tekintettel a felperes kártalanításra tarthat igényt, mégpedig a jogerős határozat közlésétől számított 6 hónapon belül, mely határidő jogvesztő.

Az előzetes letartóztatás elrendelésekor a felperes büntetett előéletű volt, mert őt korábban a bíróság két ízben is pénzbüntetésre ítélte. A felperessel szemben előzetes letartóztatás kényszerintézkedést korábban nem alkalmaztak, börtönben nem volt.

A letartóztatásakor élettársi kapcsolatban élt a cccccc, ...utca..... szám alatt. Az élettársa gyermeket várt, a felperes dolgozott, élettársát ő tartotta el és a születendő gyermek eltartására is képes volt. A felperes lakóhelye és környezete a gyermek fogadására megfelelt.

A felperes gyermeke 2013. augusztus 27. napján született. Születésekor vált ismerté, hogy az anya, HH szülői felügyeleti jogát bíróság a korábban más apától származó gyermekei tekintetében megszüntette, így a felperessel közös gyermek tekintetében sincs szülői felügyeleti joga.

A felperes rokona, GA megbeszélte a felperessel, hogy amíg fogva van, a gyermek gondozását vállalja. Kérelmükre a Kormányhivatal ..... Kerületi Gyámhivatala a BP-18C/001/03218-9/2013. számú, 2013. szeptember 6. napján kelt és 2013. október 4. napján jogerőre emelkedett határozatával a GA által történő családba fogadást engedélyezte, őt gyámul kirendelte.

A határozathozatalt követően a gyám az egy hónapos gyermeket a felpereshez a bv. intézetbe bevitte. Felperes az első alkalommal kb. 5 percig a kezébe vehette a gyermeket, mert egyébként a látogatóktól a fogvatartottakat plexilap választja el. Az előzetes letartóztatásának ideje alatt a felperes még egy alkalommal találkozott a gyermekével.

Miután házi őrizetbe került, a ccccc, ...utca...... szám alatti lakást jelölték ki a tartózkodási helyéül. A gyermek a családba fogadókkal a cccccc..... kerület, T....... utca utca fszt. .......... szám alatt lakott. A házi őrizet tartama alatt GA a gyermeket hetente 2-3 alkalommal, valamint a hétvégén is elvitte a felpereshez. Egész napra nem hagyta ott, pár órát tölthettek együtt, mely idő elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a felperes a gyermekkel való foglalkozást megtanulja, a szokásait elsajátítsa.

A házi őrizet megszüntetését követően a felperes kérte a családba fogadás megszüntetését, a gyámhatóság a gyermekjóléti szolgálat több alkalommal történt ellenőrzését követően a Bp.10c/001/1648-8/2014. számú határozatával a családba fogadást megszüntette és a gyermeket a felpereshez visszahelyezte.

Azóta a felperes egyedül neveli a gyermeket, akivel kiegyensúlyozott, jó kapcsolatot alakított ki.

.-.-.-.

Felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 5.000.000,-Ft megfizetésére kártérítés címén. Keresetét arra alapította, hogy az alperes az előzetes tartóztatás, illetőleg a későbbiekben annak fenntartása, valamint a házi őrizet elrendelése során a jogszabályi előírások megsértésével járt el, mert nem vizsgálta körültekintően a kényszerintézkedés elrendelésének általános indokát, vagyis a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény alapos gyanúja fennállását.