A Kúria Kvk.37346/2015/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk (3) bek., II. cikk, IX. cikk (1) bek., (4) bek.] Bírók: Buzinkay Zoltán, Márton Gizella, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

A valótlan tényállítás jogsértő. Valótlan tényállításon alapuló véleménynyilvánítás szintén jogsértő, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütköző.

***********

KÚRIA

Kvk.II.37.346/2015/4.szám

A Kúria kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2015. április 8-án meghozott 68/2015. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában folyt nemperes eljárásban a 2015. április 13-án kelt KvK.II.37.346/2015/3.számú végzés kijavítása tárgyában meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a KvK.II.37.346/2015/3.számú végzés rendelkező részének első mondatában a Nemzeti Választási Bizottság határozatának számát 68/2015. számra javítja ki. A rendelkező rész utolsó mondatát az alábbiak szerint javítja ki: "Ezek a kijelentések valótlan ténymegállapítást tartalmaznak, ezért a Fidesz Sümegi Szervezete megsértette a választási eljárás jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét".

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Kúria a KvK.II.37.346/2015/3.számú végzésében tévesen írt szám- és névelírást a Pp. 224.§ (1) bekezdése alapján hivatalból kijavította.

Budapest, 2015. április 14.

Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő

KÚRIA

A Kúria kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2015. április 8-án meghozott 68/2015. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában megindult nemperes eljárásban meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 6/2015. számú határozatát - a Veszprém Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 39/2015. (IV.02.) OEVB számú határozatára is kiterjedően - megváltoztatja, a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy a Fidesz Sümegi Szervezete a honlapján megosztott videófilmben valótlanul állította, hogy "A cég vezetői között ott ült felperes neve"; "felperes neve dolga az lett volna, hogy megakadályozza a katasztrófát, de ő semmit sem tett". Ezek a kijelentések valótlan ténymegállapítást tartalmaznak, ezért a Fidesz Ajkai Szervezete megsértette a választási eljárás jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét.

A Kúria a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.

Az eljárás illetékét az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Egy magánszemély 2015. április 1-jén kifogást nyújtott be a Veszprém Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Ebben előadta, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Fidesz Sümegi Szervezete a jogait nem jóhiszeműen és nem rendeltetésszerűen gyakorolta akkor, amikor a közösségi oldalán 2015. március 29-én megosztott "felperes neve bemutatkozik" címmel egy videót. A videó sérelmezett közlései szerint "A cég vezetői között ott ült felperes neve"; "felperes neve dolga az lett volna, hogy megakadályozza a katasztrófát, de ő semmit sem tett". A kifogást tevő véleménye szerint a választók jogos érdekét sérti, hogy valótlan tényállítások jelennek meg egy jelöltről, ezek a közlések alkalmasak arra, hogy a közvéleményt, így a választókat negatívan befolyásolják, egyúttal sértik felperes neve jó hírnévhez való jogát, becsületét. Álláspontja szerint a videó a kifogásolt részében tényeket közöl és híresztel a jelöltről, nem pedig a Fidesz Ajkai Szervezetének a véleményét tartalmazza.

Rögzítette, hogy a sérelmezett közlés önkényes, mivel azt semmilyen adat vagy tény nem támasztja alá, és sérti a jelölt becsületét. A kifogástevő hivatkozott arra és bizonyította is, hogy a jelölt 2010. szeptember-októberben a katasztrófa okozójaként említett Zrt. vezetőségének nem, hanem a felügyelő bizottságnak volt a tagja. A felügyelő bizottság ellenőrző tevékenységet végez, így még csak köznyelvileg sem lehet egy felügyelő bizottsági tagot a vezetőség körébe sorolni. Utalt a 2010. év októberében hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Gt.) a gazdasági társaság ügyvezetésére vonatkozó 21.§ (1)-(4) bekezdéseire, valamint a felügyelő bizottságról rendelkező 33. § (1) bekezdésére.

Állította, hogy a jelölt semmit sem tudott tenni a tragédia elkerülése érdekében, a szórólapon tett közlés a jelölt büntetőjogi felelősségét veti fel. Hangsúlyozta, hogy az iszapkatasztrófával összefüggésben a büntetőeljárás tart, a jelölt büntetőjogi felelőssége az eljárásban nem merült fel.

Kérte, hogy az OEVB a kifogást érdemben vizsgálja meg, az abban foglaltaknak adjon helyt, állapítsa meg, hogy a Fidesz Ajkai Szervezete jogsértést követett el, a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el, valamint a választási kampány szabályainak megsértése miatt szabjon ki bírságot.

Az OEVB 39/2015.(IV.02.) számú határozatában a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a jelölt az iszapkatasztrófa idején a Zrt. felügyelő bizottságának tagja volt, és mint ilyen személy - a közfelfogás szerint - egy megítélés alá esik a társaság vezetőségi tagságával, figyelemmel arra is, hogy a felügyelő bizottságnak és tagjainak kötelezettségei közé tartozik minden, a vállalat működésével kapcsolatos anomália jelzése. Az OEVB köztudomású tényként kezelte, hogy a vállalat részéről senki sem tett semmit a tragédia elkerülése érdekében.

A kifogást tevő fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) a 68/2015. számú határozatában az OEVB 39/2015.(IV.02.) számú határozatát - az indokolás kiegészítésével - helybenhagyta.