1129/1996. (XII. 22.) Korm. határozat

az 1997. évi foglalkoztatáspolitikai irányelvekről

A Kormány, figyelemmel az 1997. évre várható gazdasági növekedésre, az 1997-re kialakított gazdasági szabályozókra, valamint a munkaerőpiaci tendenciákra, az 1997. évre szóló foglalkoztatáspolitikai irányelveket a következők szerint határozza meg:

A rendelkezésre álló eszközökkel a Kormány arra törekszik, hogy - a versenyképesség megőrzése mellett - megállítsa a foglalkoztatás utóbbi években tapasztalt mérséklődését, illetve a korábbiakhoz képest javítsa a társadalom rendelkezésre álló munkakapacitás-kihasználását. Olyan aktív foglalkoztatáspolitika kialakítása a cél, amely képes megfelelően kezelni a várhatóan megélénkülő, ugyanakkor strukturálisan is megújuló gazdaság munkaerőpiaci feszültségeit, és az alapvetően válságkezelő gazdaságstratégiáról át tud állni egy növekedésösztönző stratégiára.

E célok megvalósítása feltételezi a kormányzat összehangolt munkáját, az érdekképviseleti szervezetek, a települési önkormányzatok, a regionális és helyi társadalmi erők összefogását, a munkaerőpiaci szervezetek fejlesztését, a civilszféra aktív közreműködését.

1. A munkaerőkínálat 1997-ben számos ok - így demográfiai okok, az egészségügy, valamint a társadalombiztosítási ellátórendszerek reformja, a rokkantnyugdíjazás kritériumainak megszigorítása, a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése stb. - következtében kismértékben emelkedhet. Éppen ezért ebben az évben is folytatni kell mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Kormány a munkaerő-kínálat mérséklése érdekében már korábban elkezdett. Másfelől arra kell törekedni, hogy a munkaerő-kínálat az eddiginél rugalmasabban legyen képes alkalmazkodni a munkaerő-kereslet változásának főbb tendenciáihoz.

a) A munkaerőpiacra való belépés késleltetésének és a munkakultúra átfogó fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze az iskolai oktatás és a szakképzés kiterjesztése. Az 1995-96-ban elfogadott közoktatási, szakképzési és a felsőoktatási törvényben foglaltak erre megfelelő lehetőséget biztosítanak. Az önkormányzatokkal együttműködve folytatni kell a 10-12 osztályos oktatás bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtését, valamint az érettségire épülő szakképzés kiépítését. Változatlanul fontos cél az azonos szintű, de különböző iskolatípusok közötti átjárhatóság biztosítása. Az érettségizettek számának növelése érdekében folytatni kell a szakmunkások érettségire felkészítő képzését. Minden lehetőséget meg kell ragadni az oktatásból, szakképzésből lemorzsolódók számának és arányának a mérséklésére, valamint a szakképzés minőségének javítására, a munkaerőpiaci igényekhez való rugalmas közelítésére.

b) A Kormány úgy ítéli meg, hogy - a társadalmi munkaidőalap racionálisabb elosztásával, a túlmunka korlátozásával - a rövidített, illetve részmunkaidős foglalkoztatás fokozatos kiterjesztésével, feltételeinek javításával, hosszabb távon mérsékelhető a foglalkoztatottság csökkenése. Ennek érvényesítésére kell törekedni az érdekképviseleti szervezetekkel folytatott tárgyalások során. Kiemelt figyelmet indokolt fordítani a távmunkavégzés érdekeltségi feltételeinek kialakítására.

2. A Kormány szükségesnek tartja a foglalkoztatás csökkenésének mérséklését, illetve a munkaerőpiaci kereslet élénkítését. Ezt elsősorban piackonform eszközökkel a gazdasági növekedés ösztönzésével tartja elérhetőnek. A Kormány - ahol az a gazdaságossági követelmények érvényesítését nem veszélyezteti, illetve az elérhető társadalmi haszon nem jár aránytalanul nagy ráfordításokkal - támogatja a munkahelyek megőrzését.

a) A Kormány arra törekszik, hogy a hazai munkaerőpiac védelme, valamint a foglalkoztatási szempontok valamennyi fontosabb gazdaságpolitikai döntés előkészítésében érvényesüljenek. Ennek érdekében elemzést készít annak feltárására, hogy ezen a területen hogyan lehetne már rövid távon is érdemi előrehaladást elérni. A Kormány úgy ítéli meg, hogy az erőfeszítéseket elsősorban a különböző gazdaságpolitikai döntések közvetett foglalkoztatási hatásainak a feltárására és bemutatására célszerű koncentrálni. Az elemzés eredményeként ajánlásokat célszerű megfogalmazni, amelyek alkalmasak az érintett szervezetek tevékenységének, valamint gazdaságpolitikai és szabályozási szemléletének formálására.

b) Az állami vagyon még hátralévő privatizációja során, a megkötendő adásvételi szerződésekben következetesen érvényesíteni kell a foglalkoztatási szempontokat. Kiemelt feladat, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon vagyonkezelési feladatainak szabályozása során is kapjanak megfelelő szerepet a foglalkoztatási szempontok.

c) Az államháztartás reformja 1997-ben tovább folytatódik. A reformok következtében felszabaduló létszám átképzéséhez és újra-elhelyezkedéséhez az érintett tárcáknak - a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer lehetőségeire is építve - segítséget kell nyújtani.

d) A Kormány különösen a válságsújtotta térségekben különböző fejlesztési programok támogatásával segíti a munkahelyteremtést megalapozó strukturális átalakulást. Ehhez feltételezi és ösztönzi a gazdaság helyi szereplőinek (települési önkormányzatok, területfejlesztési tanácsok, helyi munkáltatók, bankok) aktív részvételét. Segítséget nyújt abban, hogy a különböző gazdaság- és területfejlesztési források integráltan, hatékonyabban jelenjenek meg az egyes fejlesztéseknél. A munkahely létesítések támogatása keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a jelentősebb létszámot érintő, versenyképes új munkahelyteremtések támogatására.

e) A beruházások és az export ösztönzése egyes ágazatokban és térségekben stabilizálhatja, illetve növelheti a munkahelyek számát. Ezt a Kormány a gazdasági szabályozórendszerrel és egyedi elbírálás alapján, a gazdaságfejlesztési célú támogatásokon keresztül (az ipari parkok, vállalkozói övezetek támogatásával) segíti elő.

f) A Kormány szükségesnek tartja feltárni azokat az állami és ágazati célkitűzéseket, amelyek a Közmunkatanács támogatásával pótlólagos foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek. A Közmunkatanács támogatásával - a halmozottan hátrányos rétegek bevonását is megcélozva - olyan programokat szükséges szervezni, amelyek hozzájárulnak az egyes infrastrukturális elemek üzemeltetési és fenntartási, valamint környezetének állapotrendezési feladataihoz, a környezetvédelmi és egészségügyi, illetve szociális feladatok ellátásához, az alapvető munka- és életfeltételek javításához, a kulturális és nemzeti értékek megőrzéséhez, gyarapításához. A közmunkák sikeres beindítása és lebonyolítása érdekében a Kormány fokozott együttműködési készséget vár el a megyei és települési önkormányzatoktól, a kisebbségi önkormányzatoktól, a területfejlesztési tanácsoktól és a megyei munkaügyi központoktól.

g) A munkahelyteremtéssel kapcsolatos támogatások koordinálásában kapjanak aktívabb szerepet a megyei területfejlesztési tanácsok. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok gondoskodjanak a területükön működő vállalkozók és intézmények folyamatos tájékoztatásáról, a támogatások megszerzésének lehetőségeiről, a támogatások összekapcsolásának módjáról. Működjenek közre a támogatások megszerzésében és felhasználásának menedzselésében. A Kormány e cél eléréséhez segítséget nyújt a megyei területfejlesztési tanácsoknak.

h) A munkaerőpiaci folyamatok eddiginél jobb befolyásolhatósága érdekében a Kormány szükségesnek tartja a kisvállalkozások, illetve az ún. önfoglalkoztatás helyzetének, közgazdasági, érdekeltségi feltételeinek és munkaerőpiaci hatásainak elemzését. Az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kisvállalkozások pozícióinak erősítésére, a már működő kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására, mivel ezek a vállalkozások a munkahelyteremtés mellett döntő szerepet játszanak a gazdasági növekedés élénkítésében is. Másrészről fenn kell tartani a kezdő vállalkozások piacra lépését támogató intézményrendszert úgy, hogy az ország elmaradott régióiban a felhalmozódott foglalkoztatási gondok enyhítésére speciális ösztönzőkkel is elő lehessen segíteni új vállalkozások létrejöttét.

i) A rendelkezésre álló lehetőségek függvényében célszerű növelni a támogatott foglalkoztatás különféle formáiban résztvevők létszámát. Ezen belül kiemelt figyelmet kell fordítani a falusi munkanélküliség mérséklését célzó programokra, a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek, ezen belül különösen a tartósan munkanélküliek és a cigány etnikumhoz tartozók foglalkoztatását elősegítő programokra.

j) A Kormány szükségesnek tartja, hogy készüljön külön program az agrárfoglalkoztatás feltételeinek sokoldalú javítására, különösen a piacképes agrártermelés integrációjának elősegítése érdekében.

3. A Kormány a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolását főként a rövid távú ágazati munkaerő-szükséglet előrejelzés egységes módszertanának kialakításával, szervezeti, személyi feltételeinek erősítésével, a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztéséhez való hozzájárulással, a munkaerő területi mobilitásának javításával, az oktatási rendszer korszerűsítésével, a munkaerőpiaci szolgáltatások színvonalának emelésével, a bér és a foglalkoztatási folyamatok orientálásával kívánja segíteni.

a) A munkaerőpiaci szervezet új, az eddigieknél hatékonyabb és racionálisabb munkamegosztás kialakítására törekszik. Tevékenységében a szolgáltató jelleg és az állásfeltáró munka, valamint az üres álláshelyek betöltése válik dominánssá. Ennek keretében:

- javítja a települési önkormányzatokkal és a munkáltatókkal való kapcsolatait, ennek módszereit,

- emeli a munkaerő-közvetítés, a munkaerőpiaci szolgáltatások színvonalát, ember- és ügyfélközpontúságát;

- folytatja a munkaközvetítés informatikai rendszerének korszerűsítését és az alkalmazott munkaerőpiaci eszközök hatékonyságának elemzését;

- törekszik az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök kombinált alkalmazására.

b) A munkaerőpiaci helyzet megbízható megítélése, tervezése, a feszültségek előrelátása megköveteli a kormányzati szervek összehangoltabb együttműködését. Különösen indokolt az államháztartási reform következményeinek, hatásainak szakszerű számbavétele, amely lehetőséget ad a negatív hatások minimalizálására. Ennek az a feltétele, hogy biztosítottak legyenek a foglalkoztatási, munkaügyi információk feldolgozásának, elemzésének személyi és tárgyi feltételei.

c) A szakképzési rendszer átalakítása és a munkaerőpiaci igényekkel történő összehangolása hosszabb távú folyamat, ezért a Kormány folytatni kívánja az e téren megkezdett munkát.

- 1996 végére rendelkezésre állnak a hosszú távú - középfokú oktatást is, de főként - felsőoktatást érintő munkaerő előrejelzési projekt eredményei, valamint az az oktatási modell, amely az iskolastruktúra változásainak munkaerőpiaci kínálati hatását mutatja be. A projektek eredményeire már most építeni kell.

- A Kormány a munkaerőpiaci tendenciák eddiginél megalapozottabb előrejelzése érdekében szükségesnek tartja kidolgozni a munkaerő-kereslet és -kínálat strukturális változásainak megfigyeléséhez szükséges statisztikai adatfelvételek és adatfeldolgozások fejlesztését.

- A munkanélküliek képzésénél több szempontot kell összeegyeztetni, szolgálva a társadalmi beilleszkedésüket és mielőbbi elhelyezkedésüket. A képzésnek segítenie kell a munkanélküliek ismereteinek, képességeinek és készségeinek a fenntartását, felújítását, s azt, hogy ez minél inkább közeledjék a gazdálkodói igényekhez és a munkahelyek követelményeihez.

d) A Kormány a foglalkoztatási gondok megoldásában továbbra is kiemelt szerepet szán a megyei és a települési önkormányzatoknak. Ezért - a Munkaerőpiaci Alapból adható támogatásokon túl - hatékony segítséget kíván nyújtani a foglalkoztatáspolitika cél és eszközrendszerének, valamint alkalmazásának alaposabb megismerésében.

e) A Kormány az érdek-képviseletekkel együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiacon kialakuló bér- és kereseti viszonyokat. A bérek és keresetek alakulásáról, annak főbb tendenciáiról rendszeres időközönként összefoglaló elemzést készít, amely a munkaerőpiac közvetlen szereplői számára ajánlásokat tartalmaz.

4. A Kormány 1997-ben további lépéseket készít elő annak érdekében, hogy szűküljön az illegális, ún. feketemunka-vállalás köre a gazdaságban. A munkaügyi ellenőrzés 1996-ban bevezetett új rendszere és ezzel együtt a munkaügyi ellenőrzés feltételeinek javítására tett intézkedések már alapul szolgálnak a jogszerűtlen foglalkoztatás szűkítéséhez. A továbbiakban ezt a célt döntően olyan közgazdasági eszközök kimunkálásával és alkalmazásával is elő kell segíteni, amelyek gátolják a nem legális, illetve a "szürke" foglalkoztatás terjedését. A foglalkoztatás jogszerűségét elősegítő közgazdasági szabályozó módosítási javaslatokat 1997 folyamán ki kell dolgozni, hogy azok 1998-ban bevezethetők legyenek. Ezt 1997-ben ki kell egészíteni egy egységes, korszerűsített munkaügyi nyilvántartási rendszer bevezetésével.

5. Az egészségügy és a társadalombiztosítási ellátórendszerek reformja során az eddigieknél is nagyobb figyelmet célszerű fordítani a munkaerőpiaci hatások számbavételére.

a) A munkavállalási korú inaktivitás mérséklése érdekében meg kell teremteni a foglalkozási rehabilitáció orvosszakmai, érdekeltségi és jogi alapjait. A munkaerőpiaci szervezetben létre kell hozni és 1998. január 1-jétől országosan működtetni kell a foglalkoztatási rehabilitáció koordinációját végző megyei szintű munkacsoportokat. A munkaerőpiaci szervezetnek fel kell készülnie a munkavégzésükben korlátozott álláskeresők elhelyezkedésének elősegítésére és a munkaközvetítésük speciális rendszerének kialakítására.

b) A szociális, egészségügyi és társadalombiztosítási ellátórendszerek átalakítása során továbbra is fenn kell tartani a differenciált ellátórendszereket, amelyek az inaktívvá vált személyek munkaerőpiaci helyzetének figyelembevételével képesek átmenetileg vagy tartósan ellátást biztosítani. A munkavállalásra nem képes, megváltozott munkaképességű állampolgárokról a szociális ellátórendszernek kell gondoskodnia.

6. A foglalkoztatáspolitikai irányelvekben felsorolt intézkedések összehangolása összkormányzati feladat. A foglalkoztatáspolitikai irányelvekben szereplő kormányzati teendők megvalósításának koordinálását a Munkaügyi Minisztérium látja el. Ennek érdekében az alábbiakat kell célul kitűzni:

a) Az aktív munkaerőpiaci eszközök felhasználását továbbra is - a Kormány és a szociális partnerek szándékát tükröző - külön irányelvek segítsék.

b) A jövedelempótló támogatásra jogosult munkanélküliek a kötelezően előírt (180 nap munkaviszonyban töltött) időt jórészt közhasznú foglalkoztatással, az önkormányzatok fokozottabb erőfeszítésével tudják csak megszerezni. Ezért folytatni kell a közhasznú munkaprogramot, amely segítséget - és a Munkaerőpiaci Alapból támogatást - nyújt a munkaviszony biztosításához.

c) Központi programokat kell kidolgozni és indítani a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből. A programoknak a tartósan munkanélküliek, a pályakezdő fiatalok, a cigány munkanélküliek, a falusi és agrármunkanélküliek, valamint a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését, illetve munkaerőpiaci pozícióit kell elősegíteniük.

7. A Kormány a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításában továbbra is támaszkodni kíván a nemzetközi kapcsolatokon keresztül megszerezhető szakmai és pénzügyi segítségre. Ezért

a) szükségesnek tartja az Európai Unióba való belépés munkaügyi, munkaerőpiaci feltételrendszerének minél előbbi kialakítását

- az EU-hoz való csatlakozás előtt célszerű többoldalú, a CEFTA országokra kiterjedő egyezményekben rögzíteni a határ menti munkaerő-áramlást könnyítő együttműködés lehetőségeit, feltételeit,

- az EU-hoz való csatlakozás előkészületeinek keretében folytatni kell az Ausztriával határos térségek gazdaságfejlesztési együttműködésének erősítését a foglalkoztatási gondok megoldásában,

- az EU országok tapasztalatait feldolgozva fel kell készülni az EU strukturális alapjaiból származó fejlesztési támogatások megpályázására, illetve felhasználására,

- folytatni kell a felkészülést az EU egységes munkaközvetítő rendszeréhez való csatlakozásra,

- továbbra is törekedni kell arra, hogy legyenek olyan megállapodások, amelyek kedvezményeket tartalmaznak a magyar munkaerő külföldi foglalkoztatására, illetve, hogy teljeskörűen kihasználjuk a jelenlegi szerződéses lehetőségeket, különösen tekintettel a fiatalok gyakornoki foglalkoztatására,

- összehangolt programok alapján továbbra is igénybe kell venni a nemzetközi szakmai és pénzügyi szervezetek segítségét a munkaerőpiaci politikát szolgáló kutatásokhoz, fejlesztésekhez, törekedni kell e lehetőségek szélesítésére.

b) A Kormány szükségesnek tartja, hogy átfogó koncepció készüljön, amely tisztázza a külföldi állampolgárok Magyarországon történő tartózkodásának, letelepedésének és munkavállalásának legfontosabb kérdéseit, meghatározó szabályait, rendező elveit. Fel kell tárni, hogy ezek a folyamatok a valóságban hogyan érintik és mennyiben terhelik a hazai munkaerőpiacot. Ennek alapján szükséges a megfelelő jogi szabályozás korszerűsítése és az e területen adódó jogharmonizációs munkálatok felgyorsítása.

Melléklet az 1129/1996. (XII. 22.) Korm. határozathoz

Intézkedési terv a határozat végrehajtására

1. A munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolása érdekében el kell végezni a munkaerő-kereslet és -kínálat strukturális változásainak megfigyeléséhez szükséges statisztikai adatfelvételek és adatfeldolgozások fejlesztését.

2. Meg kell vizsgálni a tárcáknál az ágazati munkaerőpiaci tendenciák folyamatos figyelemmel kísérésének, elemzésének, tervezésének szervezeti-személyi feltételeit, javaslatot kell kidolgozni a feltételek megteremtésére.

3. A privatizáció még hátralévő időszakában célul kell kitűzni, hogy az eddiginél következetesebben érvényesüljenek a foglalkoztatási szempontok.

a) beszámolót kell készíteni az adásvételi szerződésekben vállalt foglalkoztatási kötelezettségek teljesítéséről;

b) a privatizációs szerződések megkötésénél figyelemmel kell lenni a foglalkoztatási szempontok számonkérhetőségére és szankcionálhatóságára;

c) a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezelésére vonatkozó döntéseknél érvényesíteni kell a foglalkoztatási érdekeket.

4. Az államháztartás reformja következtében felszabaduló létszám átképzéséhez és újrahelyezkedéséhez az érintett tárcák - a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer lehetőségeire is építve - segítséget nyújtanak.

5. Olyan ágazati közmunkaprogramokat kell kialakítani és megvalósítani, amelyek hozzájárulnak az egyes infrastrukturális elemek üzemeltetési és fenntartási, valamint környezetének állapotrendezési feladataihoz, a környezetvédelmi és egészségügyi, illetve szociális, oktatási feladatok ellátásához, az alapvető munka- és életfeltételek javításához, a kulturális és nemzeti értékek megőrzéséhez és gyarapításához.

6. Szükséges, hogy a munkahelyteremtés támogatásának szervezésében aktívabb szerepet kapjanak a megyei területfejlesztési tanácsok. Ki kell munkálni annak feltételeit, hogy a tanácsok gondoskodhassanak a területen működő vállalkozók és intézmények folyamatos tájékoztatásáról, a támogatások megszerzésének lehetőségeiről, a támogatások összekapcsolásának módjáról és egyben működhessenek közre a támogatások megszerzésében és felhasználásának menedzselésében.

7. A Kormány felkéri az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot, illetve a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét, hogy a munkaerőpiaci támogatások, programok elsősorban a tartósan munkanélküliek, a pályakezdő fiatalok, a falusi és agrármunkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek és a hátrányos helyzetű rétegek, ezen belül különösen a cigány etnikumhoz tartozók foglalkoztatását segítsék elő. A hátrányos helyzetűek és a cigány munkanélküliek esetében irányadó a MüM-ben készült és a Cigányügyi Koordinációs Tanács által is elfogadott cselekvési részprogram.

8. A Kormány felkéri az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot, illetve a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazásakor kiemelten kezelje a jelentősebb létszámot érintő új munkahelylétesítések támogatását.

9. A gazdasági kamarákkal együttműködve meg kell vizsgálni, hogy milyen közgazdasági, piaci és érdekeltségi feltételei vannak a kisvállalkozások eddiginél erőteljesebb növekedésének. Fel kell tárni, hogy milyen adminisztratív és közgazdasági akadályai vannak az első alkalmazott (alkalmazottak) legális foglalkoztatásának. Ajánlásokat kell megfogalmazni a kisvállalkozások munkaerőpiaci szerepének növelésére, valamint a kisvállalkozói (önfoglalkoztatói) piac és a munkaerőpiac közötti átfedések, különféle kölcsönhatások kezelhetőségének biztosítására.

10. A szociális, egészségügyi és társadalombiztosítási ellátórendszerek reformja során. Meg kell teremteni:

a) a foglalkozási rehabilitáció orvosszakmai, valamint

b) érdekeltségi és jogi alapjait,

c) a munkaerőpiaci szervezetben létre kell hozni a foglalkoztatási rehabilitáció koordinációját végző megyei szintű hálózatot, amelynek 1998. január 1-jétől működnie kell. A munkaerőpiaci szervezetnek fel kell készülnie a munkavégzésükben korlátozott álláskeresők elhelyezkedésének elősegítésére és a szakszerű munkaközvetítési rendszer kialakítására.