A Debreceni Törvényszék G.40005/2010/31. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 206. §, 217. §, 339. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §, 305. §, 306. §, 310. §, 312. §, 344. §, 365. §, 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 23. §, 26. §, 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt. Vhr.) 21. §]

Hajdú-Bihar Megyei Bíróság

Debrecen

3.G.40.005/2010/31. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság az Ábrók és Horogh Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: Dr. Ábrók László ügyvéd) által képviselt ... (, cégjegyzék szám: ...) II.r. felperesnek, az előbb Dr. Dunai Sándor ügyvéd (...) majd Dr. Rátky és Társa Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: Dr. Rátky Miklós ügyvéd) által képviselt ... (...) alperes ellen, akinek pernyertessége érdekében beavatkozott a ... által képviselt ... (...) beavatkozó - vételár megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.r. felperesnek 43 021 125 (negyvenhárommillió-huszonegyezer-egyszázhuszonöt) Ft tőkét, és 39 703 500 (harminckilencmillió-hétszázháromezer-ötszáz) Ft tőke után 2005. szeptember 28. napjától 2005. december 31. napjáig évi 14 %-os, 2006. január 1. napjától kezdődően 2006. január 16. napjáig évi 13 %-os, és 43 021 125 (negyvenhárommilió-huszonegyezer-egyszázhuszonöt) Ft tőke után 2006. január 17. napjától kezdődően félévente a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegét.

Ezt meghaladóan a II.r. felperes keresetét elutasítja.

A bíróság az alperes viszontkeresetét elutasítja.

A perrel felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban, 4 példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek közösen ezt kérték. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s:

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai és a ... számú ügy iratainak tartalma alapján a következő tényállást állapította meg:

A II.r. felperes a gazdálkodó szervezet 1.-ből (I.r. felperes) kiválással került létrehozásra a peres eljárás során. A ... Megyei Bíróság Cégbírósága az átalakulással kapcsolatos adatváltozásokat ... sorszámú végzésével 2007. augusztus 31. napján jegyezte be a cégjegyzékbe.

A 2007. június 18-án aláírt szétválási szerződés szerint az I.r. felperesnek a D. települési 1.-2. helyrajzi számú ingatlanon fennálló bányászati joga a II.r. felperest illeti meg. A szétválási szerződésben megállapodtak abban is, hogy a jogelőd I. r. felperes peres ügyeit a II.r. felperes veszi át.

A gazdálkodó szervezet 2., mint megrendelő 2004. május 25. napján vállalkozási szerződést kötött a gazdálkodó szervezet 3. vállalkozóval a ... autópálya D. települést, a ... számú főút és a ... számú főút (35+270 - 43+866 km szelvény) közötti, D. települést észak-nyugati irányban elkerülő pályaszakasza híd- és útépítési munkálatainak megvalósítására.

A szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet 3., mint megrendelő árajánlatot kért az I.r. felperesről a ... autópálya útépítési munkáihoz töltőanyag biztosítása tárgyában a II.r. felperes tulajdonában lévő D. település ... anyagnyerőhelyről. Az egyeztetésről 2004. június 30-án készült emlékeztető szerint a töltésanyagnak meg kell felelnie a tenderben előírt feltételeknek, illetve rögzítették a vállalkozó és a megrendelő feladatait. Az I.r. felperes 2004. július 6-án bejelentette a bányakapitányságnak, hogy a D. település ... agyagbányában levő ásványi nyersanyagot útépítési célra kívánja felhasználni.

Az M. Bányakapitányság ... szám alatt 2004. július 8-án kelt levelével tájékoztatta az I.r. felperest, hogy a bejelentést tudomásul vette, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a "D. település ... - agyag" védőnevű bányatelken levő külszíni agyagbányára 2004. december 31-ig érvényes szüneteltetési műszaki üzemi terv van érvényben, ezért a kitermelés megkezdése előtt a MÜT-et jóváhagyásra be kell terjeszteni. A tájékoztatás szerint a kitermelésre más engedély beszerzése nem szükséges.

2004. szeptember 9-én a gazdálkodó szervezet 3. a gazdálkodó szervezet 4.-nél a D. település ... agyagbányából vett minták vizsgálatát rendelte meg, amelyet a gazdálkodó szervezet 4. akkreditált laboratóriumában végeztek el. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjedtek a szemelosztási vizsgálatra, víztartalom vizsgálatra, ... vizsgálatra és szervesanyag tartalom vizsgálatra.

A vizsgálathoz szükséges mintavétel két helyen történt. Az első helyen 2,0-4,0 méter mélységből, míg a második helyen 2,0 méter mélységből származó mintát vizsgáltak.

A gazdálkodó szervezet 4. vizsgálati eredményei alapján a természetes víztartalom 2,0 méteres mélységben 13,0 %, illetve 13,2 %, míg a 4,0 méter mélységből vett mintánál 23 % volt. A szemelosztási vizsgálat alapján meghatározott U-egyenlőtlenségi mutató töltésbe beépíthetőség szempontjából minden mintában megfelelő volt. A szemelosztási vizsgálat alapján a 10 % agyagtartalom feletti mintákat agyagos iszapos homoklisztnek (A-os, I-os H. liszt), a 10 % alattiakat iszapos homoklisztként (I-os H. liszt) nevezték meg. A mélyebb rétegből vett mintában már ekkor látható volt, hogy természetes állapotában nem fog megfelelni kezelés nélkül a követelményeknek, mert ilyen víztartalom mellett a megfelelő tömörséget nem lehet elérni, a nedvességtartalmat kezelni, jelentősen csökkenteni kell majd 23 %-ról 17 %-os víztartalomra.

A finomszemcsés magas iszaptartalmú, ráadásul még agyagot is tartalmazó anyagnak ugyanis sokkal több időre van szüksége a száradáshoz, mint a durvább szemcséjű, homokos kavicsos kőzetnek.

Annak ellenére, hogy a gazdálkodó szervezet 2. és a gazdálkodó szervezet 3. által kötött szerződésben a beépíthető töltésanyag relatív konzisztencia indexe is rögzítésre került, a talajmechanikai vizsgálatokat a konzisztencia vizsgálatokra nem végezték el.

Bár a 2004. szeptember 9-én vett minták egy részénél a szükségesnél magasabb volt a természetes víztartalom, az I.r. felperes és az alperes vállalkozási szerződéssel vegyes adásvételi szerződésnek minősülő - adásvételi szerződésnek nevezett - szerződést kötött 2004. november 14. napján. Az alperes vállalta, hogy az I.r. felperes bányájából kitermeli az adásvétel tárgyát képező anyagot. A szerződés alapján az alperes feladatát képezte az 50 cm vastagságú termő (humuszos) réteg leszedése a kitermelési területről és annak meghatározott területre rakása. A megmaradt terület szintmagasságának a megállapítása után az anyagot a felszíntől mért 4,5 méter mélységig lehetett kibányászni, a letermelt humuszréteg visszatermelését a kibányászott területre (rekultivációs munka), az agyagbánya és a megépítendő útszakasz (szállítási útvonal) közötti útvonal karbantartásáról, javításáról, a porképződés megakadályozása érdekében a locsolásról való gondoskodást is az alperesnek kellett elvégeznie. Az alperes a bányászati munkák szabályszerű biztonságos elvégzését, míg a felperes annak ellenőrzését vállalta. Az alperes a szerződésben nyilatkozott arról is, hogy a cégbíróság által jogerősen bejegyzett tevékenységi körei között szerepel az "Agyag- kaolinbányászat".