A Győri Ítélőtábla Pf.20023/2010/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Ábrahám Éva, Lezsák József, Vass Mária

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék P.21700/2009/4., *Győri Ítélőtábla Pf.20023/2010/4.*, Kúria Pfv.20842/2010/4. (BH+ 2011.6.245)

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.023/2010/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla a dr. Haller Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Haller Zoltán ügyvéd) által képviselt felperesnek az Ernszt és Tóth Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2009. november hó 20. napján meghozott 20.P.21.700/2009/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperes részére 8.000,- (Nyolcezer) forint másodfokú perköltséget.

Köteles a felperes az állam részére az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni 24.000,- (Huszonnégyezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A megyei bíróság az ítéletében a felperes keresetét elutasítva kötelezte a felperest az alperesnek 15 napon belül 12.500,- forint perköltség, az államnak felhívásra 21.000,- forint eljárási illeték megfizetésére.

Utalva a Legfelsőbb Bíróság PK.12. számú Állásfoglalásának III. pontjában írtakra kifejtette, hogy az a kijelentés, hogy a felperes mindenre alkalmatlan ember, nem értelmezhető tényállításként, hiszen ez józan ésszel valós ténynek nem tekinthető. Minden ember alkalmas valamire, ebből következően a támadott kijelentés valóságtartalma nem vizsgálható, nem bizonyítható.

Tényközlésnek csak azt lehetne tekinteni, ha a közlésben megfogalmazásra kerülne, hogy mire, milyen feladat ellátására alkalmatlan a felperes. Az általánosságban megfogalmazott kifejezés a közlőnek a közlés alanyáról kialakított szubjektív véleményét közvetíti.

Rögzítette, hogy a sajtóközleményben "A" nyilatkozataként került közlésre, hogy "A" nem látta még a felperest dolgozni.

Ezzel kapcsolatban ismételten kiemelte a megyei bíróság, hogy csak objektív azaz bizonyítható tények esetén van helye sajtó-helyreigazításnak. Szubjektív ténynek tekinthető egy közlés, ha csak a közlő szubjektív, tudati tartalmának ismeretében lenne bizonyítható.

Amikor tehát az kerül kijelentésre, hogy a közlő látott-e valakit valamely tevékenység végzése közben, az szubjektív tény. Nem bizonyítható, hiszen a közlő tudattartalmának megismerésére nincsen lehetőség. Az a körülmény, hogy "A" és a felperes egy önkormányzati képviselőtestületben végeznek tevékenységet, valamint hogy "A" ismerettel rendelkezik arról, hogy a felperes a "B" Rt-nél tisztséget töltött be, nem jelenti, hogy "A" a felperes tevékenységét munkavégzésnek tekinti, hiszen nem tudható, hogy "A" mit tekint munkavégzésnek.