A Kúria Kfv.37765/2023/2. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSFELÜGYELETI BÍRSÁG ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 117. § (4) bek.] Bírók: Darák Péter, Demjén Péter, Márton Gizella, Ságiné dr. Márkus Anett, Stefancsik Márta

A határozat elvi tartalma:

A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának nem volt helye, mert a fél csak ezekre a jogcímekre utalt, de nem fejtette ki, hogy ezen befogadási okok fennállását mire alapítja.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Kfv.V.37.765/2023/2.

A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke

Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró

Dr. Darák Péter bíró

Dr. Demjén Péter bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes: felperes1 (cím1)

A felperes képviselője: Dr. Komlósi Zsolt Imre ügyvéd (cím2)

Az alperes: Baranya Vármegyei Kormányhivatal (cím3)

Az alperes képviselője: Dr. Jocskov Annamária kamarai jogtanácsos

A per tárgya: építésfelügyeleti ügyben indult közigazgatási jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (9. sorszám alatt)

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Törvényszék

2.K.700.998/2023/6. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A cím4 alatti, helyrajzi szám1 hrsz-ú ingatlanon (a továbbiakban: tárgyi ingatlan) az építtető, a gazdasági társaság1 egyszerű bejelentésköteles eljárás révén megépíttette az "A", B", "C" épületet, és az építkezés során az alvállalkozó kivitelező a felperesi egyéni vállalkozó volt.

[2] Az alperes hatósági ellenőrzés alkalmával, távoli eléréssel megállapította az elektronikus építési napló (a továbbiakban úgyis mint: e-napló) alapján, hogy a felelős műszaki vezetői szerepkört nem osztották ki, illetve azt, hogy az e-al-naplónak bizonyos hiányosságai vannak. Miután az erről készített feljegyzésre a felperes nem nyilatkozott, az alperes helyszíni ellenőrzést végzett és az annak során felvett jegyzőkönyvet a felperes tárhelyére feltöltötte, rögzítve a már hivatkozott hiányosságokat. Ezután végzésével felhívta a felperest a felelős műszaki vezető jogviszonyát igazoló szerződés e-al-naplóba való feltöltésére. A felperes ezt követően felelős műszaki vezetői szerepkört osztott ki (név1 részére), azonban a jogviszonyát, a szerződését nem igazolta. Az alperesi ellenőrzés egy azt lezáró feljegyzéssel zárult (a továbbiakban: lezáró feljegyzés), és a felperessel szemben hivatalból építésfelügyeleti eljárás indult. Erről az alperes átiratban értesítette a felperest, megküldve a lezáró feljegyzés másolatát, amelyre a felperes nem reagált.

[3] A fenti előzmények után hozta meg az alperes 2023. augusztus 3-án a BA/ETDR-57/1650-7/2023. számú határozatát, amellyel építésfelügyeleti eljárás keretében a tárgyi ingatlan "A" épületének építésével kapcsolatban marasztalta a felperest: 225.000 forint építésfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a felelős műszaki vezető nélkül végzett építőipari kivitelezési tevékenység, valamint az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése miatt. Indokolásában hivatkozott az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 46. § (2) bekezdés bb), bc), e/ea) és eb) pontjára, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 12. § (1a) bekezdés a) pont aa) alpontjára, 24. § (3) bekezdésére, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Elj.r.) és az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éfb.) irányadó rendelkezéseire.

[4] Az alperes a jogkövetkezmény alkalmazása körében - rögzítve, hogy a felperessel szemben a döntés keltét megelőző három évben jogerős vagy véglegessé vált építésfelügyeleti bírság nem került kiszabásra az Országos Építésügyi Nyilvántartás szankció adatbázis szerint - hivatkozott a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 2. § (3) bekezdésére, 6. § (3) bekezdésére, és a bírság kapcsán az Étv. 51. § (1) bekezdés d) pontjára. Mellőzte az Étv. 52. § (3) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztetést, mert megállapítása szerint annak nem lenne hatása, tekintve, hogy a felperes többszöri felhívásra nem reagált; nem pótolta az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés során sem a hiányosságokat, alapvető szakmai szabályokat sértett meg, és figyelemmel volt a felperes eddigi "hozzáállására". Mindezek miatt az építésfelügyeleti bírság kiszabása mellett döntött az Éfb. 1. számú melléklet 10. és 26. pontja alapján (az azzal kapcsolatos számítást a határozat 10-11. oldala tartalmazta).

[5] Az alperes 2023. augusztus 3-án a tárgyi ingatlan "B" épületének és "C" épületének építésével kapcsolatban is kiszabott a felperessel szemben a fenti két jogsértés miatt a 225.000-225.000 forint építésfelügyeleti bírságot (BA/ETDR-57/1676-7/2023. és BA/ETDR-57/1725-7/2023. számú határozatok).

[6] A felperes külön-külön keresetlevelet terjesztett elő az alperes fenti három határozata jogszerűségének vizsgálata iránt, amelynek folytán az elsőfokú bíróság a pereket egyesítette. A felperes kérte a határozatok hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a nyilvántartásban nem szereplő ügyféllel szemben első alkalommal figyelmeztetés alkalmazandó, bírság csak a korábbi szankcionálást követően alkalmazható, akkor is csupán opcionális jelleggel, de ilyen eset nem állt fenn a perbeli ügyben. Idézte az Étv. 52. § (1) bekezdés a)-e) pontját, és az ahhoz fűzött indokolást, és kiemelte, hogy érvényesülnie kellett volna a fokozatosság és arányosság elvének. Állította, hogy az Étv. 52. § (8) bekezdés a)-b) pontjában és a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés a)-d) pontjában írt kizáró okok nem álltak fenn, a nyilvántartásban nem szerepelt, ezért nem lehetett volna bírsággal szankcionálni. Az alperes tévesen állapította meg, hogy az eddigi "hozzáállása" miatt nem alkalmazható figyelmeztetés, miután ilyen mérlegelési szempontot az irányadó jogszabályok nem tartalmaznak.