BH 2007.7.229 Nem szakítja meg az elévülést a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, ha azt a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja [Ptk. 324. § és 327. §].

A felperes 1975-ben, öröklés jogcímén szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát. A községben a törpe vízmű kiépítése az 1960-as években történt, amikor az ingatlan még a felperes jogelődjeinek tulajdonában volt. A képviselő-testület 1993-ban foglalkozott a felperes vízbekötési igényével, de a felperes a műszaki megoldások egyikével sem értett egyet. Az 1995-ben indított keresetében arra kérte a község önkormányzatának a kötelezését, hogy a vízvezetéket a lakásáig építse ki és nem vagyoni kártérítésként fizessen 500 000 forintot. Ez a per 1996-ban szüneteléssel megszűnt. A felperes vízbekötéssel kapcsolatos igényét a polgármesteri hivatalhoz is bejelentette 1999 szeptemberében, és arra 1999. szeptember 28-án kapott is tájékoztatást. Évekkel később, a 2005. március 23-án indított keresetében arra kérte a polgármesteri hivatal kötelezését, hogy építse ki a vízvezetéket és azt kösse be az ingatlanára, nem vagyoni kártérítésként pedig fizessen 5 000 000 forintot.

Az alperes elévülésre hivatkozással kérte a kereset elutasítását.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes kötelmi igényt érvényesített, amelyre az ötéves elévülési idő az irányadó. A felperes a vízbekötési és kártérítési igényével kapcsolatban 1999. szeptember végét követően semmiféle írásbeli bejelentést nem tett, a követelését csak 2005. március 23-án érvényesítette, így az elévült.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A határozat indokolásában kifejtette, hogy a felperes fellebbezéséhez csatolt okiratok alapján csupán az volt megállapítható, hogy 2001-ben az önkormányzattal szemben kártérítési igényt kívánt érvényesíteni, illetőleg 2003-ban egy nemperes eljárásban előterjesztett kérelmét a bíróság a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt elutasította. A követelésének fizetési meghagyás útján történő érvényesítését ezek az okiratok nem igazolják, de igazolása esetén sem lenne teljesíthető a fellebbezési kérelme. Ha ugyanis a felperes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel kapcsolatos hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, és emiatt a kérelmét a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján elutasította a bíróság, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelme a követelés bírósági úton való érvényesítésének nem tekinthető, ezért ebből az okból az elévülés megszakadása nem következett be.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, és arra hivatkozott, hogy a 2001-ben és 2003-ban benyújtott kártérítési igénye megszakította az elévülést, ezért a jogerős ítélet sérti a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. Kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását.