BH 1994.3.155 Ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert lakhelye (székhelye), a fizetési meghagyást hirdetmény útján a részére kézbesíteni nem lehet. A keresetlevél hatályával bíró fizetési meghagyást - ha bármely okból kibocsátásának nincs helye - keresetlevélnek kell tekinteni, és akként elbírálni. Ebben az esetben, ha a fél felhívásra a hirdetményi kézbesítés költségeit előlegezi, nincs akadálya a hirdetményi kézbesítés elrendelésének, illetőleg ügygondnok kirendelésének [Pp. 74. §, 95. § (1) bek., 101. §, 102. § (3) bek., 314. §, 315. § (4) bek.].
A felperes az alperessel szemben fennálló 3600 Ft összegű számlakövetelését és annak járulékait fizetési meghagyással érvényesítette. Az elsőfokú bíróság által kibocsátott fizetési meghagyás az alperes utolsó ismert tartózkodási helye - B. O. tér 7. - címről "ismeretlen helyre költözött" postai jelzéssel érkezett vissza. A jogosult ezért az 1993. február 2-án kelt előkészítő iratában a fizetési meghagyásnak hirdetményi úton történő kézbesítését kérte. Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmet azzal utasította el, hogy fizetési meghagyás hirdetményi úton történő kézbesítésére nincs törvényes lehetőség, egyben intézkedett az ügy iratainak az alperes székhelyének bejelentéséig történő irattárba helyezéséről.
A végzés ellen a jogosult fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a fizetési meghagyás hirdetményi úton történő kézbesítésének elrendelését kérte. Előadta, hogy a Pp. 101. és 102. §-ai nem tartalmaznak kizáró rendelkezést a fizetési meghagyás hirdetmény útján való kézbesítésére, ezért azt az elsőfokú bíróságnak ekként teljesítenie kellett volna.
A fellebbezés a következők szerint alapos.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!