32004R0551[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 551/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról (légtérrendelet)EGT vonatkozású szöveg.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 551/2004/EK RENDELETE

(2004. március 10.)

a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról

("légtérrendelet")

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 80. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak ( 4 ) megfelelően, az egyeztetőbizottság által 2003. december 11-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

(1)

Az egységes európai égbolt létrehozása szükségessé teszi a légtérszervezés és -használat szabályozásának összehangolt megközelítését.

(2)

A magas szintű munkacsoport az egységes európai égboltról szóló 2000. novemberi jelentésében úgy ítélte meg, hogy a légtér tervezését, szabályozását és stratégiai igazgatását európai alapokra kell helyezni.

(3)

A Bizottságnak az egységes európai égbolt létrehozásáról szóló, 2001. november 30-i közleménye olyan szerkezeti átalakítást javasol, amely a fokozatosan egységesebb légtérgazdálkodással, valamint a légiforgalmi szolgáltatás új koncepcióinak és eljárásainak kidolgozásával teszi lehetővé az egységes európai égbolt létrehozását.

(4)

A 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ("keretrendelet") ( 5 ) megállapítja az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keretet.

(5)

A polgári repülésről szóló 1944. évi chicagói egyezmény 1. cikkében a szerződő államok elismerik, hogy "minden állam teljes és kizárólagos szuverenitással rendelkezik a saját területe feletti légtérben". E szuverenitás keretében gyakorolják a Közösség tagállamai - az alkalmazandó nemzetközi egyezményekre is figyelemmel - a hatósági jogköröket a légi forgalom irányítása során.

(6)

A légtér a felhasználók valamennyi csoportja számára olyan közös erőforrást jelent, amelyet mindannyiuknak rugalmasan kell használniuk a tisztesség és az átláthatóság biztosításával, figyelembe véve egyúttal a tagállamok légiközlekedés-védelmi és védelmi szükségleteit, valamint nemzetközi szervezetek keretében vállalt kötelezettségeit.

(7)

A hatékony légtérgazdálkodás alapvető fontosságú a légiforgalmi szolgálatok rendszere kapacitásának növelése, az egyes felhasználói követelmények optimális kielégítése és a légtér lehető legrugalmasabb használatának megvalósítása érdekében.

(8)

Az Eurocontrol tevékenységei megerősítik, hogy a légi útvonalhálózat és a légtérszerkezet a gyakorlatban nem fejleszthető elszigetelten, mivel minden egyes tagállam szerves részét képezi az Európai Légiforgalmi Szolgáltatás Hálózatnak (EATMN) a Közösségen belül és azon kívül egyaránt.

(9)

Fokozatosan egységesebben üzemelő légteret kell létrehozni a magaslégtérben az útvonalon működő általános légi forgalom számára; ennek megfelelően kell meghatározni a magaslégtér és az alacsony légtér közötti együttműködési felületet.

(10)

Az e rendelet hatálya alá tartozó tagállamok illetékességi körébe tartozó magaslégteret magában foglaló Európai Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzetnek (EUIR) kell elősegítenie a közös tervezést és a légiforgalmi tájékoztatások közzétételét a körzeti szűk keresztmetszetek megszüntetése érdekében.

(11)

A légtérfelhasználók más-más feltételekkel szembesülnek a Közösség légteréhez való hozzáférés és az azon belüli mozgásszabadság terén. Ez a légtérosztályozás harmonizációjának hiányával magyarázható.

(12)

A légtér átszervezését üzemeltetési követelményekre kell alapozni, tekintet nélkül a meglévő határokra. Az egységes funkcionális légtérblokkok létrehozásának általános alapelveit az Eurocontrollal konzultálva és az Eurocontroltól kapott műszaki tanácsok alapján kell kidolgozni.

(13)

Alapvető cél egy közös, harmonizált légtérstruktúra megvalósítása a légi útvonalak és szektorok tekintetében, valamint a légtér jelenlegi és jövőbeni szervezésének közös elvekre történő alapozása és a légtér harmonizált szabályoknak megfelelően történő tervezése és igazgatása.

(14)

A rugalmas légtérfelhasználás elvét hatékonyan kell alkalmazni; optimálissá kell tenni a légtér szektorainak használatát, főként az általános légiforgalmi csúcsidőszakokban és a nagy forgalmú légterekben, az ilyen szektorok katonai műveletekre és kiképzésre történő felhasználása tekintetében a tagállamok közötti együttműködés révén. E célból, a rugalmas légtérfelhasználás elvének hatékony megvalósítása érdekében el kell osztani a megfelelő erőforrásokat, a polgári és a katonai követelményeket egyaránt figyelembe véve.

(15)

A tagállamoknak a szomszédos tagállamokkal való együttműködésre kell törekedniük annak érdekében, hogy a rugalmas légtérfelhasználás elvét az országhatároktól függetlenül alkalmazzák.

(16)

A Közösségen belüli polgári-katonai együttműködés szervezésében tapasztalható eltérések korlátozzák az egységes és kellő időben történő légtérszervezést, valamint a változtatások végrehajtását. Az egységes európai égbolt sikere a polgári és katonai hatóságok közötti hatékony együttműködéstől függ, a tagállamok védelem terén fennálló előjogainak és kötelezettségeinek a sérelme nélkül.

(17)

Garantálni kell a katonai műveletek és a kiképzés végrehajtását minden olyan esetben, amikor a közös alapelvek és feltételek alkalmazása sérti azok biztonságát és hatékony teljesítését.

(18)

A légiforgalmiáramlás-szervezés hatékonyságának javítására megfelelő intézkedéseket kell bevezetni, annak érdekében, hogy a meglévő operatív egységek, köztük az Eurocontrol központi áramlásszervező egysége munkáját is segítsék, a hatékony repülési műveletek biztosítása érdekében.

(19)

Kívánatos lenne a magaslégtér-koncepcióinak az alacsony légtérre való kiterjesztése, egy ütemterv és megfelelő tanulmányok alapján.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzés és alkalmazási kör

(1) A keretrendelet alkalmazási körében e rendelet a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezésére és használatára vonatkozik. E rendelet célkitűzése az, hogy a közös közlekedéspolitikával összefüggésben támogassa a fokozatosan egységesebben üzemelő légtér koncepcióját és olyan közös kialakítási, tervezési és igazgatási eljárásokat hozzon létre, amelyek biztosítják a légiforgalmi szolgáltatás hatékony és biztonságos működését.

(2) A légtér használata összefüggő és összehangolt egészként támogatja a léginavigációs szolgálatok működését a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 6 ) ("léginavigációs-szolgálati rendelet") összhangban.

(3) A 10. cikk sérelme nélkül e rendeletet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) EUR és AFI körzetein belüli légtérre kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan a léginavigációs-szolgálati rendeletnek megfelelően a tagállamok biztosítják a légiforgalmi szolgálatokat. A tagállamok az ICAO más körzeteiben lévő és az illetékességi körükbe tartozó légtérre is alkalmazhatják e rendeletet, azzal a feltétellel, hogy erről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni azokat a repüléstájékoztató körzeteket, amelyek azon a légtéren belül vannak, amelyre e rendeletet alkalmazni kell.

II. FEJEZET

A LÉGTÉR SZERKEZETE

3. cikk

Európai Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet (EUIR)

(1) A Közösség és tagállamai törekednek arra, hogy egy egységes, az ICAO által elismert EUIR-t hozzanak létre. E célból a Közösség hatáskörébe tartozó ügyek esetében a Bizottság legkésőbb 2011. december 4-ig a Szerződés 300. cikkével összhangban ajánlást terjeszt a Tanács elé.

(2) Az EUIR-t úgy kell kialakítani, hogy az magában foglalja az 1. cikk (3) bekezdésével összhangban a tagállamok joghatósága alá tartozó légteret, és kiterjedhet európai harmadik országok légterére is.

(3) Az EUIR létrehozása nem sértheti a tagállamok azon hatáskörét, hogy a léginavigációs-szolgálati rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően a joghatóságuk alá tartozó légtérrel kapcsolatban légiforgalmi szolgáltatókat jelöljenek ki.

(4) A tagállamok továbbra is megtartják a joghatóságukat az ICAO-val szemben e rendelet hatálybalépése napjától az ICAO által részükre kijelölt magaslégtéri repüléstájékoztató körzetek és repüléstájékoztató körzetek földrajzi határain belül.

3a. cikk

Elektronikus légiforgalmi tájékoztatás

(1) A tagállamok által közzétett légiforgalmi tájékoztató adatok sérelme nélkül és azokkal összhangban a Bizottság az Eurocontrollal történő szoros együttműködésben biztosítja, hogy összehangolt módon kialakított, magas minőségű, elektronikus légiforgalmi tájékoztató adatok álljanak rendelkezésre, amelyek adatminőség és időszerűség szempontjából megfelelnek az érintett felhasználók igényeinek.

(2) Az (1) bekezdés céljából a Bizottság:

a) elektronikus, integrált tájékoztató portál formájában biztosítja egy közösségi szintű légiforgalmi tájékoztató rendszer létrehozását, és ehhez az érintettek számára korlátlan hozzáférést biztosít. Ez a rendszer szerves egységbe szervezi például, noha nem kizárólagosan, a légiforgalmi tájékoztató adatokhoz, a léginavigációs szolgálatok bejelentő irodájának adataihoz (ARO-adatok), a meteorológiai, valamint az áramlásszervezési adatokhoz való hozzáférést és ezen adatok rendelkezésre bocsátását;

b) az Eurocontrollal és az ICAO-val szoros együttműködésben támogatja a legtágabb értelemben vett légiforgalmi tájékoztató adatok rendelkezésre bocsátásának korszerűsítését és összehangolását.

(3) A Bizottság részletes végrehajtási szabályokat fogad el e cikk tekintetében a keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban.

4. cikk

Repülési szabályok és a légtér osztályozása

A Bizottság a keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban végrehajtási szabályokat fogad el:

a) megfelelő előírások elfogadására az ICAO-szabványok és ajánlott gyakorlatok alapján;

b) a megfelelő kiigazítással az ICAO légtér-osztályozás alkalmazásának összehangolására, hogy az egységes európai égbolton belül a biztonságos és hatékony légiforgalmi szolgáltatások folyamatos rendelkezésre állását biztosítani lehessen.

6. cikk

Hálózatkezelés és kialakítás

(1) A légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózat funkcióinak lehetővé kell tenniük a légtér optimális kihasználását, és biztosítaniuk kell, hogy a légtérfelhasználók a kívánt útvonalakon repülhessenek, miközben a lehető legnagyobb mértékben biztosítaniuk kell a légtérhez és a léginavigációs szolgálatokhoz való hozzáférést. E hálózati funkciók célja a nemzeti szinten és a funkcionális légtérblokkok szintjén tett kezdeményezések támogatása, és ezeket a szabályozási és operatív feladatok szétválasztását tiszteletben tartva kell kialakítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett célok elérése érdekében és a nemzeti útvonalakkal és légtérstruktúrákkal kapcsolatos tagállami hatáskörök sérelme nélkül a Bizottság különösen az alábbi funkciók végrehajtását biztosítja:

a) az európai útvonalhálózat kialakítása;

b) az általános légi forgalom által használt repülési frekvenciasávok terén szűkösen rendelkezésre álló erőforrások koordinálása, különösen a rádiófrekvenciák, valamint a radar válaszjeladó kódok koordinálása.

Az első albekezdésben felsorolt funkciók nem foglalják magukban általános hatályú kötelező intézkedések elfogadását vagy politikai mérlegelési jog gyakorlását. Figyelembe veszik a nemzeti szinten és a funkcionális légtérblokkok szintjén tett javaslatokat. E feladatokat a katonai hatóságokkal együttműködve kell végrehajtani, a légtér rugalmas felhasználásával kapcsolatos eljárásokkal összhangban.

A Bizottság az egységes égbolttal foglalkozó bizottsággal való konzultációt követően és a (4) bekezdésben említett végrehajtási szabályokkal összhangban átruházhatja az Eurocontrolra vagy más, független és illetékes szervre az első albekezdésben felsorolt funkciók végrehajtásához szükséges feladatokat. Ezeket a feladatokat részrehajlás nélkül, költséghatékonyan kell végrehajtani, a tagállamok és az érdekelt felek nevében. Ezeket a feladatokat megfelelően, a szolgáltatásnyújtás és szabályozás külön-külön történő elszámoltathatóságának elismerésével kell irányítani, a teljes ATM hálózat igényeinek figyelembevételével, valamint a légtérfelhasználók és a léginavigációs szolgáltatók teljes körű bevonásával.

(3) A Bizottság az ágazat érintett szereplőivel folytatott konzultációt követően tovább bővítheti a (2) bekezdésben felsorolt funkciók listáját. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a keretrendelet 5. cikkének (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) Az ebben a cikkben említett intézkedések részletes végrehajtási szabályait a (6) és (9) bekezdés kivételével a keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E végrehajtási szabályok különösen a következőkre vonatkoznak:

a) a folyamatok és eljárások összehangolása és harmonizálása a légiforgalmi frekvenciák kezelési hatékonyságának javítása érdekében, az alapelvek és a követelmények kidolgozását is beleértve;

b) az általános európai légi forgalom számára kijelölt frekvenciákkal kapcsolatos igények korai azonosításának és azok megoldásának összehangolása terén játszott központi funkció az európai légiforgalmi hálózat megtervezésének és működtetésének támogatására;

c) az ATM-hálózat ATM-főtervben meghatározott további funkciói;

d) a tagállamok, a léginavigációs szolgáltatók és a hálózatkezelési funkciók közötti, a (2) bekezdésben említett feladatokra vonatkozó, együttműködéssel történő döntéshozatalra vonatkozó részletes szabályok;

e) az érintett szereplőkkel a nemzeti és európai szintű döntéshozatal során történő konzultációra vonatkozó rendelkezések; valamint

f) a feladatok és jogkörök megosztása a hálózatirányítói funkció és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek között az általános légiközlekedés számára a Nemzetközi Távközlési Unió által kijelölt rádióspektrumon belül, biztosítva, hogy a hálózatra hatást nem gyakorló frekvenciakijelölést továbbra is a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek lássák el. Azokban az esetekben, amelyek hatást gyakorolnak a hálózatra, a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek együttműködnek a hálózatirányítói funkcióért felelősökkel a frekvenciák használatának optimalizálása érdekében.

(5) A légtér kialakításának a (2) bekezdésben nem említett egyéb vonatkozásait nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén kell kezelni. A kialakítás folyamata során figyelembe kell venni a forgalmi igényeket és ezek összetettségét, a nemzeti és funkcionális légtérblokkok teljesítményterveit, valamint az érintett légtérfelhasználókkal és a légtérfelhasználókat képviselő érintett csoportokkal, valamint adott esetben a katonai hatóságokkal teljes körű konzultációt kell folytatni.

(6) A tagállamok megfelelő felügyeleti intézkedések mellett megbízzák az Eurocontrolt vagy más független és illetékes szervet a légiforgalmi áramlásszervezéssel.

(7) A légiforgalmi áramlásszervezésre vonatkozó végrehajtási szabályokat, a szükséges felügyeleti intézkedéseket is beleértve a keretrendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás alapján kell kidolgozni és a keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, a légtérfelhasználás során rendelkezésre álló kapacitások optimalizálása és a légiforgalmi áramlásszervezési eljárások javítása érdekében. E szabályokat az átláthatóságra és a hatékonyságra kell alapozni, gondoskodva arról, hogy a kapacitást rugalmasan és kellő időben biztosítsák, az ICAO regionális léginavigációs terve európai körzetre vonatkozó ajánlásaival összhangban.

(8) A légiforgalmi áramlásszervezésre vonatkozó végrehajtási szabályoknak támogatniuk kell a léginavigációs szolgáltatók, a repülőterek üzemeltetői és a légtérfelhasználók üzemeltetési döntéseit, és a következő területekre kell kiterjedniük:

a) repüléstervezés;

b) a rendelkezésre álló légtérkapacitás kihasználása a repülés valamennyi szakaszában, ideértve a résidőkiosztást is; továbbá

c) az általános légi forgalom általi útvonalhasználat, ideértve

- az útvonalra és a forgalomeloszlásra vonatkozó egységes tájékoztató kiadvány elkészítését is,

- az általános légi forgalom zsúfolt területektől való elterelésének lehetőségeit, és

- elsőbbségi szabályokat az általános légi forgalomnak a légtérhez való hozzáférésére vonatkozóan, különösen zsúfoltság és válsághelyzetek idején.

(9) A végrehajtási szabályok kidolgozásakor és elfogadásakor a Bizottság adott esetben és a biztonság sérelme nélkül figyelembe veszi a repülési tervek, a repülőtéri résidők közötti összhangot, valamint a szomszédos régiókkal szükséges koordinációt.

III. FEJEZET

AZ EGYSÉGES EURÓPAI ÉGBOLT KERETÉBEN TÖRTÉNŐ RUGALMAS LÉGTÉRFELHASZNÁLÁS

7. cikk

Rugalmas légtérfelhasználás

(1) Az illetékességi körükbe tartozó katonai szempontok szervezésének figyelembevételével a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egységes európai égbolton belül az ICAO által előírt és a rugalmas légtérfelhasználás Eurocontrol által kidolgozott elvét egységesen alkalmazzák, annak érdekében, hogy a közös közlekedéspolitikával összefüggésben elősegítsék a légtérgazdálkodást és a légiforgalmi szolgáltatást.

(2) A tagállamok minden évben jelentést készítenek a Bizottság részére a közös közlekedéspolitikával összefüggésben a rugalmas légtérfelhasználás elvének alkalmazásáról az illetékességi körükbe tartozó légtér tekintetében.

(3) Ha, különösen a tagállamok által benyújtott jelentéseket követően, szükségessé válik, hogy megerősítsék és harmonizálják az egységes európai égbolt keretében történő rugalmas légtérfelhasználás elvének alkalmazását, a közös közlekedéspolitikával összefüggésben végrehajtási szabályokat kell elfogadni a keretrendelet 8. cikkében említett eljárásnak megfelelően.

8. cikk

Átmeneti felfüggesztés

(1) Azokban az esetekben, amikor a 7. cikk alkalmazása jelentős működési nehézségeket idéz elő, a tagállamok átmenetileg felfüggeszthetik ezt azzal a feltétellel, hogy erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) Az átmeneti felfüggesztés bevezetését követően a 7. cikk (3) bekezdése szerint elfogadott szabályok tekintetében kiigazításokat lehet kidolgozni az érintett tagállam(ok) illetékességi körébe tartozó légtérre vonatkozóan, a keretrendelet 8. cikkében említett eljárásnak megfelelően.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Felülvizsgálat

A keretrendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett időszakos felülvizsgálattal összefüggésben a Bizottság elvégez egy kilátásba helyezett vizsgálatot a 3., 5. és 6. cikkben említett tervek alacsony légtérre történő jövőbeni alkalmazásának feltételeire vonatkozóan.

A vizsgálat következtetései alapján és az elért előrehaladás fényében a Bizottság legkésőbb 2006. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben egy olyan javaslattal együtt, amely az említett elvek alkalmazásának az alacsony légtérre való kiterjesztésére, illetve egyéb lépések meghatározására irányul. Ha tervbe veszik e kiterjesztést, az ezzel kapcsolatos határozatokat lehetőleg 2009. december 31. előtt el kell fogadni.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL C 103. E, 2002.4.30., 35. o.

( 2 ) HL C 241., 2002.10.7., 24. o.

( 3 ) HL C 278., 2002.11.14., 13. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 2002. szeptember 3-i véleménye (HL C 272. E, 2003.11.13., 316. o.), a Tanács 2003. március 18-i közös álláspontja (HL C 129. E, 2003.6.3., 11. o.) és az Európai Parlament 2003. július 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2004. január 29-i jogalkotási állásfoglalása és a Tanács 2004. február 2-i határozata.

( 5 ) HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

( 6 ) HL L 96., 2004.3.31., 10. o.