32004R0549[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról (keretrendelet)EGT vonatkozású szöveg.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 549/2004/EK RENDELETE

(2004. március 10.)

az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról

("keretrendelet")

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 80. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak ( 4 ) megfelelően, az egyeztetőbizottság által 2003. december 11-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

(1)

A közös közlekedéspolitika végrehajtása olyan hatékony légi közlekedési rendszert tesz szükségessé, amely lehetővé teszi a légi közlekedési szolgáltatások biztonságos és rendszeres üzemeltetését, ilyen módon elősegítve az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgását.

(2)

2000. március 23-i és 24-i lisszaboni rendkívüli ülésén az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy a Bizottság által létrehozott, egységes európai égbolttal kapcsolatos magas szintű munkacsoport munkája alapján terjesszen elő javaslatokat a légtérgazdálkodással, a légiforgalmi irányítással és a légiforgalmi áramlás-szervezéssel kapcsolatban. E munkacsoport, amely nagyrészt a tagállamok polgári és katonai légiközlekedési hatóságaiból tevődik össze, 2000 novemberében nyújtotta be jelentését.

(3)

A légi közlekedési rendszer zavartalan működéséhez a léginavigációs szolgálatok egységes, magas biztonsági szintje szükséges, amely lehetővé teszi az európai légtér optimális kihasználását és a légi forgalom egységes, magas biztonsági szintjét a léginavigációs szolgálatok közérdekű feladataival összhangban, beleértve a közszolgáltatási feladatokat is. Ezért a felelősség és a szakértelem legmagasabb szintjének kell megfelelnie.

(4)

Az egységes európai égbolt kezdeményezést a Közösség és tagállamai Eurocontrol-tagságból származó kötelezettségeivel és a nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi chicagói egyezményben meghatározott elvekkel összhangban kell kidolgozni.

(5)

A katonai műveletek és a kiképzés tartalmára, hatókörére, illetve végrehajtására vonatkozó határozatok nem tartoznak a Közösség hatáskörébe.

(6)

A tagállamok általános nyilatkozatot ( 5 ) fogadtak el az egységes európai égbolttal kapcsolatos katonai kérdésekről. E nyilatkozatnak megfelelően a tagállamoknak különösen bővíteniük kell a polgári-katonai együttműködést, és - amennyiben és amilyen mértékben valamennyi érintett tagállam szükségesnek ítéli meg - elő kell segíteniük a fegyveres erőik közötti együttműködést a légiforgalmi szolgáltatást érintő valamennyi kérdésben.

(7)

A légtér olyan behatárolt erőforrást képez, amelynek optimális és hatékony kihasználása csak akkor lehetséges, ha figyelembe veszik valamennyi felhasználó igényeit, és adott esetben az egységes európai égbolt kidolgozása, a döntéshozatali folyamata és a végrehajtás során, ideértve az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot is, végig képviselik azokat.

(8)

Mindezen okoknál fogva és azzal a céllal, hogy az egységes európai égboltot minél több európai államra terjesszék ki, a Közösségnek, az Eurocontrolon belül zajló fejlesztések figyelembevételével egyidejűleg, közös célkitűzéseket és cselekvési programot kell meghatároznia a Közösség, a tagállamok és az egyes gazdasági szereplők erőfeszítéseinek mozgósítására annak érdekében, hogy egységesebben üzemelő légteret hozzanak létre: az egységes európai égboltot.

(9)

Amikor a tagállamok intézkedést hoznak a közösségi követelményeknek való megfelelés biztosítására, a megfelelés ellenőrzését végző hatóságoknak kellően függetlennek kell lenniük a léginavigációs szolgáltatóktól.

(10)

Azok a léginavigációs szolgálatok, különösen a légiforgalmi szolgálatok, amelyek hatóságokhoz hasonlíthatóak, funkcionális vagy strukturális elkülönítést igényelnek, és az egyes tagállamokban rendkívül eltérő jogi formák szerint szervezettek.

(11)

Ha a léginavigációs szolgáltatókra vonatkozóan független vizsgálatok válnak szükségessé, a tagállamok hivatalos vizsgálati hatóságai által végzett ellenőrzéseket, amennyiben az említett szolgáltatásokat a közigazgatás vagy a fent említett hatóságok felügyelete alá tartozó köztestület látja el, független vizsgálatokként kell elismerni, függetlenül attól, hogy az elkészített vizsgálati jelentéseket közzéteszik-e vagy sem.

(12)

Szükség van az egységes európai égbolt harmadik európai országokra való kiterjesztésére, akár a Közösségnek az Eurocontrol munkájában való részvétele keretében a Közösségnek az Eurocontrolhoz történő csatlakozása után, akár a Közösség által az ezen országokkal megkötött megállapodások útján.

(13)

A Közösségnek az Eurocontrolhoz való csatlakozása fontos része a páneurópai légtér létrehozásának.

(14)

Az egységes európai égbolt létrehozásának folyamatában a Közösségnek adott esetben a legmagasabb szintű együttműködést kell kialakítania az Eurocontrollal annak érdekében, hogy összehangolt szabályozást és stratégiákat biztosítsanak, továbbá elkerüljék a két fél közötti kettős alkalmazásokat.

(15)

A magas szintű munkacsoport következtetéseinek megfelelően, az Eurocontrol az a szerv, amely rendelkezik a Közösség szabályozói szerepének támogatásához szükséges szakértelemmel. Ennek megfelelően végrehajtási szabályokat kell kidolgozni az Eurocontrol részére adott megbízások eredményeként a hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozóan, figyelemmel azon feltételekre, amelyeket a Bizottság és az Eurocontrol közötti együttműködés keretébe kell foglalni.

(16)

Az egységes európai égbolt létrehozása érdekében szükséges intézkedések megfogalmazásához kiterjedt konzultációkat kell folytatni a gazdasági és szociális szereplőkkel.

(17)

A szociális partnereket a jelentős szociális hatásokkal járó valamennyi intézkedésről megfelelően tájékoztatni kell, és konzultálni kell velük azokról. A szociális partnerek közötti európai szintű párbeszéd előmozdítása érdekében ágazati párbeszédbizottságok létrehozásáról szóló, 1998. május 20-i 1998/500/EK bizottsági határozat ( 6 ) szerint létrehozott ágazati párbeszédbizottsággal szintén konzultációt kell folytatni.

(18)

Az érdekeltek, például a léginavigációs szolgáltatók, a légtérfelhasználók, a repülőterek, a gyártó ipar és a szakszemélyzet érdekképviseleti szervei számára lehetővé kell tenni azt, hogy tanácsokkal lássák el a Bizottságot az egységes európai égbolt megvalósításának műszaki vonatkozásairól.

(19)

A léginavigációs szolgálatok teljes rendszerének európai szintű működését rendszeresen értékelni kell, kellő tekintettel a magas biztonsági szint fenntartására, az elfogadott intézkedések hatékonyságának ellenőrzése és további intézkedésekre irányuló javaslatok megtétele érdekében.

(20)

Az e rendelet és a 3. cikkben említett intézkedések megsértése esetére meghatározott szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, a biztonság csökkentése nélkül.

(21)

Az e rendelet alkalmazására meghozott intézkedések hatását a Bizottság által rendszeresen benyújtandó jelentések fényében kell értékelni.

(22)

E rendelet nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy a fegyveres erőik megszervezésével kapcsolatban rendelkezéseket fogadjanak el. E hatáskör eredményeként a tagállamok olyan intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek biztosítják, hogy fegyveres erőik a megfelelő oktatási és kiképzési célokhoz elegendő légtérrel rendelkezzenek. Rendelkezést kell ezért hozni egy olyan védzáradékról, amely lehetővé teszi e hatáskör gyakorlását.

(23)

A Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság a két ország külügyminisztereinek együttes nyilatkozatában 1987. december 2-án Londonban megegyezett a gibraltári repülőtér használatára kiterjedő nagyobb fokú együttműködésre vonatkozó rendelkezésekről. E rendelkezések még nem léptek hatályba.

(24)

Mivel e rendelet célkitűzése, nevezetesen az egységes európai égbolt létrehozása a tevékenység transznacionális jellege folytán a tagállamok által kellőképpen nem valósítható meg és ezért közösségi szinten jobban teljesíthető - egyidejűleg olyan részletes végrehajtási szabályok lehetővé tételével, amelyek figyelembe veszik az egyedi helyi adottságokat -, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az arányosságnak az említett cikkben meghatározott elvével összhangban, e rendelet nem haladja meg a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 7 ) összhangban kell elfogadni.

(26)

Az 1999/468/EK határozat 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásával elfogadott bizottsági eljárásiszabályzat-minta ( 8 ) 8. cikkének (2) bekezdése olyan alapvető szabályt határoz meg, amely szerint valamely bizottság elnöke úgy határozhat, hogy az adott bizottság valamely ülésére harmadik feleket hív meg. Indokolt esetben az egységes égbolttal foglalkozó bizottság elnökének meg kell hívnia az Eurocontrol képviselőit, hogy megfigyelőként vagy szakértőként részt vegyenek az üléseken,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzés és tárgyi hatály

(1) Az egységes európai égbolt kezdeményezés célkitűzése az, hogy megerősítse a légi forgalom jelenlegi biztonsági előírásait, hozzájáruljon a légiközlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez, valamennyi légtérfelhasználó elvárásainak figyelembevételével az európai általános légi forgalom tekintetében fokozza a légiforgalmi szolgáltatások (ATM) és a léginavigációs szolgálatok (ANS) hatékonyságát. Az egységes európai égbolt magában foglalja a páneurópai útvonalhálózatok, az útvonal-kezelési és légiforgalmi-irányítási rendszerek összességét, amelyek kizárólag a biztonsági, hatékonysági és műszaki megfontolásokon alapulnak, és az összes légtérfelhasználó érdekét szolgálják. E cél elérése érdekében e rendelet megállapítja az egységes európai égbolt létrehozásának összehangolt szabályozási keretét.

(2) E rendelet és a 3. cikkben említett intézkedések alkalmazása nem sérti a tagállamok légterük feletti szuverenitását és a tagállamoknak a közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos, a 13. cikkben említett követelményeit. E rendelet és a 3. cikkben említett intézkedések hatálya nem terjed ki a katonai műveletekre és kiképzésekre.

(3) E rendeletet és a 3. cikkben említett intézkedéseket a tagállamoknak a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. évi Chicagói Egyezmény ("Chicagói Egyezmény") szerinti jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül kell alkalmazni. E tekintetben a rendelet további célja az általa lefedett területeken az, hogy segítse a tagállamokat a Chicagói Egyezmény szerinti kötelezettségeik teljesítésében úgy, hogy alapot nyújt ennek rendelkezései közös értelmezéséhez és egységes végrehajtásához, valamint biztosítja, hogy e rendelkezéseket megfelelő súllyal vegyék figyelembe a rendeletben és a hozzá tartozó végrehajtási szabályokban.

(4) E rendelet gibraltári repülőtérre való alkalmazását úgy kell értelmezni, hogy az nem érinti a Spanyol Királyság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága vonatkozó jogi álláspontját az azon terület feletti szuverenitással kapcsolatos vita tekintetében, ahol a repülőtér található.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet és a 3. cikkben említett intézkedések alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1. "légiforgalmi irányító (ATC) szolgálat": olyan szolgálat, amelynek feladatai a következők:

a) összeütközések megelőzése:

- légi járművek között, és

- a munkaterületen a légi jármű és akadályok között; és

b) gyors és rendezett légi forgalom biztosítása;

2. "repülőtéri irányító szolgálat": a repülőtéri forgalom részére nyújtott légiforgalmi irányító szolgálat;

3. "légiforgalmi tájékoztató szolgálat": a meghatározott szabályozási területen belül létrehozott, a légi közlekedés biztonságához, rendszerességéhez és hatékonyságához szükséges légiforgalmi tájékoztatások és adatok biztosításáért felelős szolgálat;

4. "léginavigációs szolgálatok": légiforgalmi szolgálatok; távközlési, navigációs és felderítési szolgálatok; a légi navigációhoz szükséges meteorológiai szolgálatok; és légiforgalmi tájékoztató szolgálatok;

5. "léginavigációs szolgáltató": olyan közjogi vagy magánjogi szervezet, amely az általános légi forgalomra vonatkozó léginavigációs szolgálatot lát el;

6. "légtérblokk": olyan, térben és időben meghatározott kiterjedésű légtér, amelyen belül léginavigációs szolgálatot látnak el;

7. "légtérgazdálkodás": tervezési funkció, amelynek elsődleges célja az, hogy a rendelkezésre álló légteret dinamikus időkiosztás útján a lehető legjobban használják ki, és egyes esetekben, a légtérfelhasználók különféle kategóriái közötti, azok rövid távú igényeit alapul vevő légtérkiosztással;

8. "légtérfelhasználók": az általános légi forgalom szabályai szerint üzemeltetett valamennyi légi jármű üzemeltetője;

9. "légiforgalmi áramlás-szervezés": olyan funkció, amelyet azzal a célkitűzéssel hoztak létre, hogy hozzájáruljon a légi forgalom biztonságos, rendezett és gyors áramlásához annak biztosításával, hogy a légiforgalmi irányítás kapacitását a lehető legnagyobb mértékig használják ki, és hogy a forgalom mennyisége összeegyeztethető legyen a megfelelő légiforgalmi szolgáltatók által közzétett kapacitásokkal;

10. "légiforgalmi szolgáltatások (ATM)": a fedélzeti és földi funkciók (légiforgalmi szolgálatok, légtérgazdálkodás és légiforgalmi áramlásszervezés) együttese, amelyek valamennyi üzemeltetési fázisban a légi járművek biztonságos és hatékony mozgásának biztosításához szükségesek;

11. "légiforgalmi szolgálatok": a különféle repüléstájékoztató szolgálatok, riasztószolgálat, légiforgalmi tanácsadó szolgálat és légiforgalmi irányító (ATC) szolgálat (körzeti, bevezető és repülőtéri irányító szolgálatok);

12. "körzeti irányító szolgálat": a légtér valamely blokkjában az ellenőrzött repülést végző légi járművek részére nyújtott ATC-szolgálat;

13. "bevezető irányító szolgálat": az érkező vagy induló, ellenőrzött repülést végző légi járművek részére nyújtott ATC-szolgálat;

13a. "ATM-főterv": az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendelet ( 9 ) 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a 2009/320/EK tanácsi határozattal ( 10 ) jóváhagyott terv;

14. "egymáshoz kapcsolt szolgálatok": két vagy több léginavigációs szolgálat;

15. "tanúsítvány": egy nemzeti felügyeleti hatóság által bármilyen formában kiadott, a nemzeti jognak megfelelő olyan dokumentum, amely igazolja, hogy egy léginavigációs szolgáltató megfelel egy adott szolgáltatás nyújtására vonatkozó követelményeknek;

16. "távközlési szolgálatok": állandó helyű és mozgó légiforgalmi szolgálatok, amelyek a légiforgalmi irányítás érdekében lehetővé teszik a föld-föld, a levegőből földre irányuló, a földről a levegőbe irányuló és a levegő-levegő összeköttetést;

17. "Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat" (EATMN): az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ("átjárhatósági rendelet") ( 11 ) I. mellékletében felsorolt rendszerek összessége, amelyek lehetővé teszik a Közösségen belül a léginavigációs szolgálatok ellátását, ideértve a harmadik országok határainál lévő együttműködési felületeket is;

18. "működési elv": az EATMN vagy annak egy része operatív igénybevételének feltételei;

19. "rendszerelemek": olyan tárgyi eszközök, például hardver, valamint immateriális javak, például szoftver, amelyektől az EATMN átjárhatósága függ;

20. "Eurocontrol": az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért, amelyet a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó 1960. december 13-i nemzetközi egyezménnyel ( 12 ) hoztak létre.

22. "rugalmas légtérfelhasználás": az Eurocontrol által kibocsátott "Airspace Management Handbook for the application of the Concept of the Flexible Use of Airspace" című kiadványában meghatározott, az Európai Polgári Repülési Konferencia körzetében alkalmazott légtér-gazdálkodási elv;

23. "repüléstájékoztató körzet": meghatározott kiterjedésű légtér, amelyen belül repüléstájékoztató szolgálatot és riasztószolgálatot látnak el;

23a. "repüléstájékoztató szolgálat": olyan szolgálat, amelyet a repülések biztonságos és hatékony végrehajtásához hasznos tanácsok és tájékoztatások adása céljából nyújtanak;

23b. "riasztószolgálat": a kutatás vagy mentésre szoruló légi járművekkel kapcsolatban a megfelelő szervezetek értesítése és szükség szerint e szervezetek segítése;

24. "repülési szint": meghatározott nyomásalaphoz, az 1013,2 hPa légnyomáshoz viszonyított állandó légnyomású felület, melyet a más, ugyanilyen felülettől meghatározott légnyomáskülönbségek választanak el;

25. "funkcionális légtérblokk": a működési követelményeken alapuló, az államhatároktól függetlenül kialakított légtérblokk, ahol a léginavigációs szolgálatok és a kapcsolódó tevékenységek teljesítményalapúak és optimalizáltak, annak érdekében, hogy valamennyi funkcionális légtérblokkban a léginavigációs szolgáltatók között fokozott együttműködés vagy adott esetben egy integrált szolgáltató jöjjön létre;

26. "általános légi forgalom": a polgári légi járművek valamint az állami légi járművek (beleértve a katonai, vám- és rendőrségi légi járműveket) mozgásának összessége, amelyeket az ICAO eljárásainak megfelelően hajtanak végre;

27. "ICAO": a nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi chicagói egyezménnyel létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet;

28. "működési átjárhatóság": az EATMN rendszereitől és rendszerelemeitől, valamint annak üzemeltetési eljárásaitól megkövetelt funkcionális, műszaki és működési tulajdonságok együttese, a biztonságos, folytonos és hatékony üzemeltetésének biztosítása érdekében. A működési átjárhatóságot úgy érik el, hogy megteremtik a rendszereknek és a rendszerelemeknek az alapvető követelményekkel való összhangját;

29. "meteorológiai szolgálatok": azok a berendezések és szolgálatok, amelyek meteorológiai előrejelzésekkel, rövid jelentésekkel és megfigyelésekkel, valamint az államok által légiforgalmi felhasználásra adott egyéb meteorológiai információkkal és adatokkal látják el a légi járműveket;

30. "navigációs szolgálatok": azok a berendezések és szolgálatok, amelyek helymeghatározási és időre vonatkozó információkkal látják el a légi járműveket;

31. "működési adatok": a repülés valamennyi szakaszára vonatkozó olyan információk, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a léginavigációs szolgáltatók, légtérfelhasználók, repülőterek üzemben tartói és egyéb érintett szereplők operatív döntéseket hozhassanak;

32. "eljárás": a működési átjárhatóságról szóló rendelettel összefüggésben alkalmazva a rendszerek műszaki vagy operatív alkalmazásának szabványmódszere, olyan érvényesített és jóváhagyott működési tervekkel összefüggésben, amelyek a teljes EATMN-en belül egységes megvalósítást igényelnek;

33. "használatbavétel": az első üzembe helyezés a rendszer kezdeti üzembe állítását, illetve a rendszer felújítását követően;

34. "útvonalhálózat": az általános légi forgalom áramlásához és a légiforgalmi irányító szolgálatok ellátásához szükséges meghatározott útvonalrendszer;

35. "tervezett útvonal": az a kiválasztott útvonal, amelyet egy adott légi járműnek követnie kell a működése során;

36. "folytonos működés": az EATMN olyan módon történő üzemeltetése, hogy a felhasználó szemszögéből tekintve úgy működik, mintha egyetlen egész lenne;

38. "légtérellenőrző szolgálatok": azok a berendezések és szolgálatok, amelyekkel a biztonságos elkülönítés lehetővé tétele érdekében a légi jármű mindenkori helyzete meghatározható;

39. "rendszer": a fedélzeti és földi rendszerelemek, valamint a világűrben található azon berendezések összessége, amelyek a repülés valamennyi szakaszában segítséget nyújtanak a léginavigációs szolgálatoknak;

40. "felújítás": olyan módosítások, amelyek megváltoztatják a rendszer működési jellemzőit;

41. "határon átnyúló szolgáltatások": bármely olyan helyzet, amikor egy tagállamban nyújtott léginavigációs szolgálatot egy másik tagállamban tanúsított szolgáltató nyújt.

3. cikk

A közösségi fellépés területei

(1) E rendelet összehangolt szabályozási keretet hoz létre az egységes európai égbolt létrehozása érdekében, összefüggésben:

a) a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ("légtérrendelet") ( 13 );

b) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ("léginavigációs-szolgálati rendelet") ( 14 ); és

c) az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ("átjárhatósági rendelet") ( 15 );

valamint az e rendelet és a fent említett rendeletek alapján a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályokkal.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

4. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok

(1) A tagállamok közösen vagy egymástól függetlenül kijelölnek vagy létrehoznak egy szervet vagy szerveket mint nemzeti felügyeleti hatóságot, annak érdekében, hogy az lássa el az e rendelet szerint és a 3. cikkben említett intézkedések szerint az ilyen hatóság számára meghatározott feladatokat.

(2) A nemzeti felügyeleti hatóságok függetlenek a léginavigációs szolgáltatóktól. E függetlenséget a nemzeti felügyeleti hatóságok és a léginavigációs szolgáltatók legalább funkcionális szintű megfelelő szétválasztása révén kell biztosítani.

(3) A nemzeti felügyeleti hatóságok pártatlanul, függetlenül és átláthatóan gyakorolják hatáskörüket. Ezt megfelelő irányítási és ellenőrzési mechanizmusok alkalmazásával kell elérni, többek között a tagállami közigazgatáson belül is. Ez nem gátolhatja azonban a nemzeti felügyeleti hatóságokat abban, hogy feladataikat a nemzeti polgári légiközlekedési hatóságok vagy bármely más közintézmény alapszabálya szerint gyakorolják.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok szükséges erőforrásokkal és kapacitással rendelkezzenek az e rendelet szerint rájuk háruló feladatok hatékony és időbeni ellátásához.

(5) A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti felügyeleti hatóságok nevét és címét, továbbá az azokban bekövetkező változásokat, valamint a (2), (3) és (4) bekezdésnek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket.

5. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot munkájában az egységes égbolttal foglalkozó bizottság segíti, továbbiakban: bizottság, amely tagállamonként két-két képviselőből áll, elnöki tisztét pedig a Bizottság képviselője tölti be. A bizottság gondoskodik arról, hogy megfelelően figyelembe vegyék a felhasználók valamennyi kategóriájának érdekeit.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében említett időtartamot egy hónapban kell megállapítani.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

6. cikk

Ágazati konzultációs testület

A bizottság és az Eurocontrol szerepének sérelme nélkül a Bizottság "ágazati konzultációs testületet" hoz létre, amelynek tagjai a léginavigációs szolgáltatók, valamint a légtérfelhasználók, repülőterek, üzemeltetők, gyártók szövetségei és a szakszemélyzet érdekképviseleti szervei. E testület szerepe kizárólag az, hogy tanácsokat adjon a Bizottságnak az egységes európai égbolt megvalósításával kapcsolatban.

7. cikk

Kapcsolatok európai harmadik országokkal

A Közösség és tagállamai törekszenek arra és támogatják azt, hogy az egységes európai égboltot olyan országokra terjesszék ki, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. E célból akár a szomszédos harmadik országokkal megkötött megállapodások keretében, akár a funkcionális légtérblokkokra vonatkozó megállapodások keretében arra törekszenek, hogy kiterjesszék e rendelet és a 3. cikkben említett intézkedések hatályát az említett országokra.

8. cikk

Végrehajtási szabályok

(1) A végrehajtási szabályok kidolgozására a Bizottság felhatalmazhatja az Eurocontrolt vagy adott esetben egy másik szervet, amelyekben meghatározza a teljesítendő feladatokat és azok ütemezését, figyelembe véve az e rendeletben meghatározott megfelelő határidőket. A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően jár el.

(2) Ha a Bizottság felhatalmazást kíván adni az (1) bekezdés szerint, törekednie kell arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben alkalmazza a létező szabályokat az összes érintett fél bevonása és véleményük kikérése érdekében, amennyiben e szabályok összhangban állnak a Bizottságnak az átláthatósággal és a konzultációs eljárásokkal kapcsolatos gyakorlatával, és nem állnak ellentétben intézményes kötelezettségeivel.

9. cikk

Szankciók

A tagállamok által az e rendelet és a 3. cikkben említett intézkedések - különösen a légtérfelhasználók és a szolgáltatók általi - megsértése esetére megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

10. cikk

Az érdekeltekkel folytatott konzultáció

(1) A tagállamok nemzeti jogszabályaiknak megfelelően konzultációs mechanizmusokat hoznak létre az érdekelteknek - beleértve a szakszemélyzet érdekképviseleti szerveinek - az egységes európai égbolt megvalósításába történő megfelelő bevonása érdekében.

(2) A Bizottság közösségi szintű konzultációs mechanizmust hoz létre. A 98/500/EK határozattal létrehozott ágazati párbeszédbizottságot bevonják a konzultációba.

(3) Az érdekeltekkel folytatott konzultáció különösen az EATMN-en belüli új tervek és technológiák kidolgozására és bevezetésére terjed ki.

Az érdekeltek közé tartozhatnak:

- a léginavigációs szolgáltatók,

- a repülőterek üzemeltetői,

- az érintett légtérfelhasználók és a légtérfelhasználókat képviselő érintett csoportok,

- a katonai hatóságok,

- a gyártó ipar, és

- a szakszemélyzet érdekképviseleti szervei.

11. cikk

Teljesítményrendszer

(1) Az egységes európai égbolt keretében a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményének növelésére létre kell hozni a léginavigációs szolgálatok és hálózati funkciók teljesítményrendszerét. Ennek elemei:

a) az egész Közösségre érvényes teljesítménycélok a teljesítmény olyan kulcsfontosságú területein, mint a biztonság, a környezetvédelem, a kapacitás és a költséghatékonyság;

b) nemzeti tervek vagy funkcionális légtérblokkok tervei, amelyek tartalmazzák a közösségi szintű teljesítménycélokkal való összhang biztosítását szolgáló teljesítménycélokat; továbbá

c) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményének rendszeres felülvizsgálata, folyamatos ellenőrzése és értékelése.

(2) Az 5. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság kijelölheti az Eurocontrolt vagy bármely más független és illetékes szervet, hogy "teljesítmény-felülvizsgálati szervként" járjon el. A teljesítmény-felülvizsgálati szerv feladata a Bizottság segítése együttműködésben a nemzeti felügyeleti hatóságokkal, és kérésre a nemzeti felügyeleti hatóságok támogatása az (1) bekezdésben említett teljesítményrendszer végrehajtásában. A Bizottság biztosítja, hogy a teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottság által ráruházott feladatok ellátása során függetlenül járjon el.

(3)

a) A Bizottság az 5. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadja az egész Közösségre érvényes, légiforgalmi szolgáltatási hálózatra vonatkozó teljesítménycélokat, miután figyelembe vette a nemzeti felügyeleti hatóságok nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén e tárgyban kifejtett véleményét.

b) Az (1) bekezdés b) pontjában említett nemzeti vagy funkcionális légtérblokkterveket a nemzeti felügyeleti hatóságok készítik el, és a tagállamok fogadják el. Ezek a tervek tartalmazzák a kötelező nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű célokat, valamint a tagállamok által elfogadott, megfelelő ösztönző rendszert. A terveket a léginavigációs szolgáltatókkal, a légtérfelhasználók képviselőivel és adott esetben a repülőterek üzemeltetőivel és a repülőtéri koordinátorokkal egyeztetve kell elkészíteni.

c) A nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű céloknak az egész Közösségre érvényes teljesítménycélokkal való összhangját a Bizottság értékeli, a (6) bekezdés d) pontjában említett értékelési kritériumok felhasználásával.

Abban az esetben, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy vagy több nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű cél nem felel meg az értékelési kritériumoknak, az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően határozhat úgy, hogy javasolja az érintett nemzeti felügyeleti hatóságoknak a teljesítménycél(ok) felülvizsgálatát. Az érintett tagállamok elfogadják ezeket a felülvizsgált célokat és a megfelelő intézkedéseket, amelyekről megfelelő időben értesítik a Bizottságot.

Abban az esetben, ha a Bizottság megállapítja, hogy a felülvizsgált teljesítménycélok és a megfelelő intézkedések nem megfelelőek, az 5. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően határozhat arról, hogy az érintett tagállamok korrekciós intézkedéseket hozzanak.

Ehelyett a Bizottság - megfelelő alátámasztó bizonyítékok esetén - határozhat úgy is, hogy felülvizsgálja az egész Közösségre érvényes teljesítménycélokat az 5. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban.

d) A teljesítményrendszer referencia-időszaka legalább három és legfeljebb öt év. Ebben az időszakban a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű célok teljesítésének meghiúsulása esetén a tagállamok és/vagy a nemzeti felügyeleti hatóságok alkalmazzák az általuk meghatározott megfelelő intézkedéseket. Az első referencia-időszak a (6) bekezdésben említett végrehajtási szabályok elfogadásától számított első három évet foglalja magában.

e) A Bizottság rendszeresen értékeli a teljesítménycélok teljesítését, és az eredményeket az egységes égbolttal foglalkozó bizottság elé terjeszti.

(4) Az (1) bekezdésben említett teljesítményrendszerre az alábbi eljárások vonatkoznak:

a) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményére vonatkozó adatok gyűjtése, megerősítése, vizsgálata, értékelése és terjesztése minden érintett fél - a léginavigációs szolgáltatók, a légtérfelhasználók, a repülőtér üzemeltetők, a nemzeti felügyeleti hatóságok, a tagállamok és az Eurocontrol - tekintetében;

b) az ICAO "Global Air Traffic Management Operational Concept" (Átfogó légiforgalmi szolgáltatási működési koncepció) című, 9854. sz. dokumentuma alapján a teljesítmény megfelelő, kulcsfontosságú területeinek meghatározása, összhangban az ATM-főterv teljesítménykeretével, ideértve a biztonsággal, a környezetvédelemmel, a kapacitással és a költséghatékonysággal kapcsolatos területeket, szükség szerint átdolgozva az egységes európai égbolt egyedi igényeinek és e területek vonatkozó céljainak figyelembevétele érdekében, valamint a teljesítmény legfontosabb mutatóinak meghatározása a teljesítmény mérésére;

c) a nemzeti és a funkcionális légtérblokkok szintjén keletkező információkat figyelembe vevő, az egész Közösségre érvényes teljesítménycélok meghatározása;

d) a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű teljesítménycélok értékelése a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű terv alapján; valamint

e) a nemzeti és funkcionális légtérblokkszintű teljesítménytervek ellenőrzése, beleértve a megfelelő riasztási mechanizmusokat.

A Bizottság az e bekezdésben említett felsorolást további eljárásokkal bővítheti. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket az 5. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) A teljesítményrendszer megalkotásakor figyelembe kell venni, hogy az útvonali és a terminálokon nyújtott szolgáltatások, valamint a hálózati funkciók különböznek egymástól, és - szükség esetén teljesítményfelmérés céljából is - ennek megfelelően kell kezelni őket.

(6) A teljesítményrendszer részletes működéséről a Bizottság 2011. december 4-ig és megfelelő időn belül, az e rendeletben meghatározott határidők betartása céljából, végrehajtási szabályokat fogad el az 5. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban. E végrehajtási szabályok a következőket foglalják magukban:

a) a (4) bekezdésben említett eljárások tartalma és ütemezése;

b) a teljesítménycélok teljesítésének értékelésével kapcsolatos referencia-időszakok és időtartamok, valamint új célok meghatározása;

c) követelmények a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű teljesítménytervek kidolgozására a nemzeti felügyelő hatóságok által, amely tervek tartalmazzák a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű teljesítménycélokat és az ösztönző rendszert. A teljesítménytervek:

i. alapja a léginavigációs szolgálatok üzleti terve;

ii. kiterjednek a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű költségalap minden költségelemére;

iii. tartalmazzák az egész Közösségre érvényes teljesítménycélokkal összhangban lévő, kötelezően elérendő teljesítménycélokat;

d) azon kritériumok, amelyek alapján eldönthető, hogy a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkszintű célok a referencia-időszak alatt összhangban állnak-e az egész Közösségre érvényes teljesítménycélokkal, és amelyek támogatják a riasztási mechanizmusokat;

e) az ösztönző rendszer tagállami létrehozására vonatkozó általános elvek;

f) a teljesítményrendszer működéséhez való alkalmazkodáshoz szükséges átmeneti rendelkezések alkalmazásáról szóló elvek, a végrehajtási szabályok elfogadásától számított 12 hónapot nem túllépve.

12. cikk

Felügyelet, ellenőrzés és a hatásvizsgálat módszerei

(1) A felügyelet, az ellenőrzés és a hatásvizsgálat módszereinek alapját olyan éves jelentések képezik, amelyeket a tagállamok nyújtanak be az e rendeletnek megfelelően hozott intézkedések és a 3. cikkben említett intézkedések végrehajtásáról.

(2) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja e rendelet és a 3. cikkben említett intézkedések alkalmazását, és jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére, első alkalommal 2011. június 4-ig, azt követően pedig valamennyi, a 11. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett referencia-időszak végén. Indokolt esetben e célból a Bizottság a tagállamok által e cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott jelentésekben szereplő információkon kívül további információkat is kérhet a tagállamoktól.

(3) A (2) bekezdésben említett jelentések elkészítése céljából a Bizottság kikéri a bizottság véleményét.

(4) A jelentések tartalmazzák az e rendelet szerint hozott intézkedésekkel elért eredmények értékelését, ideértve az ágazatban végbemenő, elsősorban gazdasági, társadalmi, környezeti, foglalkoztatási és technológiai vonatkozású fejleményekkel kapcsolatos megfelelő információkat, valamint a szolgáltatás minőségével kapcsolatos információkat, figyelembe véve az eredeti célkitűzéseket és a jövőbeni igényeket.

13. cikk

Védelmi intézkedések

E rendelet nem gátolja a tagállamokat abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak olyan mértékben, amennyire az alapvető légiközlekedés-védelmi, illetve védelmi politikai érdekeik megóvásához szükséges. Ezen intézkedések elsősorban azok, amelyek elengedhetetlenek:

- az ICAO körzeti léginavigációs megállapodásaival összhangban az illetékességi körükbe tartozó légtér felügyeletéhez, ideértve az e légteret használó összes légi jármű felderítésének, azonosításának és értékelésének képességét, azzal a céllal, hogy megpróbálják megóvni a repülések biztonságát, továbbá intézkedjenek a légiközlekedés-védelmi és védelmi szükségletek biztosításáról,

- a közrend fenntartását befolyásoló súlyos belső zavarok esetén,

- háború vagy háborús fenyegetést jelentő súlyos nemzetközi feszültség esetén,

- egy tagállamnak a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez,

- katonai műveletek és kiképzés folytatása érdekében, ideértve a szükséges gyakorlási lehetőségeket is.

13a. cikk

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

E rendelet és az 550/2004/EK, az 551/2004/EK, az 552/2004/EK rendelet, valamint a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 16 ) végrehajtásakor a tagállamok és a Bizottság az e rendeletben meghatározott megfelelő szerepkörükkel összhangban megfelelő módon együttműködnek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi biztonsági szempontot megfelelően figyelembe vegyenek.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL C 103. E, 2002.4.30., 1. o.

( 2 ) HL C 241., 2002.10.7., 24. o.

( 3 ) HL C 278., 2002.11.14., 13. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 2002. szeptember 3-i véleménye (HL C 272. E, 2003.11.13., 296. o.), a Tanács 2003. március 18-i közös álláspontja (HL C 129. E, 2003.6.3., 1. o.) és az Európai Parlament 2003. július 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2004. január 29-i jogalkotási állásfoglalása és a Tanács 2004. február 2-i határozata.

( 5 ) HL L 96., 2004.3.31., 9. o.

( 6 ) HL L 225., 1998.8.12., 27. o.

( 7 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 8 ) HL C 38., 2001.2.6., 3. o.

( 9 ) HL L 64., 2007.3.2., 1. o.

( 10 ) HL L 95., 2009.4.9., 41. o.

( 11 ) HL L 96., 2004.3.31., 33. o.

( 12 ) Az 1981. február 12-i jegyzőkönyvvel módosított és az 1997. június 27-i jegyzőkönyvvel felülvizsgált egyezmény.

( 13 ) HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

( 14 ) HL L 96., 2004.3.31., 10. o.

( 15 ) HL L 96., 2004.3.31., 26. o.

( 16 ) (*) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32004R0549 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32004R0549&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02004R0549-20091204 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02004R0549-20091204&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére