32004R0550[1]

Az Európai parlament és a Tanács 550/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról (léginavigációs-szolgálati rendelet)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 550/2004/EK RENDELETE

(2004. március 10.)

a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról

("léginavigációs-szolgálati rendelet")

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 80. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak ( 4 ) megfelelően, az egyeztetőbizottság által 2003. december 11-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

(1)

A tagállamok, egymástól eltérő mértékben, olyan módon szervezték át nemzeti léginavigációs szolgáltatóikat, hogy fokozták azok önállóságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Egyre inkább szükségessé válik annak biztosítása, hogy ebben az új környezetben teljesüljenek a minimális közérdekű követelmények.

(2)

Az egységes európai égbolttal foglalkozó magas szintű munkacsoport 2000. novemberi jelentése megerősítette, hogy olyan közösségi szintű szabályokra van szükség, amelyek különbséget tesznek a szabályozás és a szolgáltatásnyújtás között, valamint közérdekű, elsősorban a biztonsággal kapcsolatos követelmények megőrzését célzó tanúsítási rendszert vezetnek be, és fejlesztik a díjelszámolási mechanizmusokat.

(3)

A 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ("keretrendelet") ( 5 ) megállapítja az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keretet.

(4)

Az egységes európai égbolt létrehozása érdekében olyan intézkedéseket kell elfogadni, amelyek biztosítják a léginavigációs szolgáltatok biztonságos és hatékony ellátását a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ("légtérrendelet") ( 6 ) meghatározott szervezésével és használatával összhangban. E szolgálatok biztosításának összehangolt megszervezése azért fontos, hogy megfelelően reagálhassanak a légtérfelhasználók igényeire, továbbá a légi forgalom biztonságos és hatékony szabályozása érdekében.

(5)

A légiforgalmi szolgálatok e rendelettel előirányzott ellátása olyan hatósági jogkörök gyakorlásával kapcsolódik össze, amelyek nem gazdasági jellegűek és így nem indokolják a Szerződés versenyszabályainak alkalmazását.

(6)

A tagállamok felelősek azért, hogy figyelemmel kísérjék a léginavigációs szolgálatok biztonságos és hatékony ellátását, valamint annak ellenőrzéséért, hogy a közösségi szinten megállapított közös követelményeket a léginavigációs szolgáltatók teljesítik-e.

(7)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy műszaki tapasztalatokkal rendelkező, elismert szervezeteket bízzanak meg annak ellenőrzésével, hogy a közösségi szinten megállapított közös követelményeket a léginavigációs szolgáltatók teljesítik-e.

(8)

A légi közlekedési rendszer zavartalan működéséhez az is szükséges, hogy a léginavigációs szolgáltatók számára egységes és magas szintű biztonsági előírásokat állapítsanak meg.

(9)

Rendelkezéseket kell hozni a légiforgalmi irányítók légiforgalmi irányítói engedéllyel való ellátása rendszereinek összehangolására annak érdekében, hogy javítsák a légiforgalmi irányítók rendelkezésre állását, és elősegítsék az engedélyek kölcsönös elismerését.

(10)

A szolgáltatásnyújtás folyamatosságának biztosítása mellett létre kell hozni a léginavigációs szolgáltatók tanúsításának közös rendszerét, amely lehetővé teszi az említett szolgáltatók jogainak és kötelezettségeinek meghatározását, továbbá e követelmények teljesítésének rendszeres figyelemmel kísérését.

(11)

A tanúsítványokhoz kapcsolt feltételeknek tárgyilagosan indokoltnak, megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak és átláthatónak, valamint a vonatkozó nemzetközi szabványokkal összeegyeztethetőnek kell lenniük.

(12)

A tanúsítványokat valamennyi tagállamnak kölcsönösen el kell ismernie annak érdekében, hogy a léginavigációs szolgáltatók, a biztonsági követelmények korlátain belül, a tanúsítványaik megszerzésének helye szerinti országon kívül más tagállamban is elláthassanak szolgálatokat.

(13)

A távközlési, navigációs és légtérellenőrző szolgálatok, valamint a légiforgalmi tájékoztató szolgálatok ellátását piaci feltételek alapján kell megszervezni, figyelemmel e szolgálatok sajátos jellemzőire és a magas szintű biztonság fenntartására is.

(14)

Annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok közötti légi forgalom biztonságosan bonyolódjék le, a légtérfelhasználók és utasaik javát szolgálva, a tanúsítási rendszernek olyan keretet kell meghatároznia, amely lehetővé teszi a tagállamok számára azt, hogy légiforgalmi szolgáltatókat jelöljenek ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol kapták meg a tanúsítványt.

(15)

A biztonsági szempontok elemzése alapján a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy az illetékességi körükbe tartozó légtér egészének vagy egy részének tekintetében kijelöljenek egy vagy több meteorológiai szolgáltatót, anélkül hogy pályázati felhívást kellene közzétenniük.

(16)

A léginavigációs szolgáltatóknak megfelelő megállapodások révén szoros együttműködést kell létrehozniuk és fenntartaniuk az olyan tevékenységekért felelős katonai szervekkel, amelyek befolyásolhatják az általános légi forgalmat.

(17)

Valamennyi léginavigációs szolgáltató elszámolásainak maximálisan átláthatónak kell lenniük.

(18)

A működési adatokhoz való hozzáférés harmonizált alapelvei és feltételei bevezetésének elő kell segítenie a léginavigációs szolgálatok ellátását, valamint a légtérfelhasználók és repülőterek új keretek közötti működését.

(19)

A légtérfelhasználókra vonatkozó díjelszámolási feltételeknek tisztességesnek és átláthatónak kell lenniük.

(20)

A használati díjaknak biztosítaniuk kell a léginavigációs szolgáltatók és a tagállamok által biztosított berendezések és szolgáltatások költségeinek ellenértékét. A használati díjak szintjének a költségekkel arányosnak kell lennie, figyelembe véve a biztonság és gazdasági hatékonyság célkitűzéseit.

(21)

Az egyenértékű léginavigációs szolgálatok ellátását illetően nem szabad különbséget tenni a légtérfelhasználók között.

(22)

A léginavigációs szolgáltatók egyes, a légi járművek működéséhez közvetlenül kapcsolódó berendezéseket és szolgáltatásokat kínálnak, amelyek költségeinek fedezésére a "felhasználó fizet" elvnek megfelelően képesnek kell lenniük, ami azt jelenti, hogy a légtérfelhasználóknak kell megfizetniük azokat a költségeket, amelyeket a felhasználás pontján, illetve ahhoz a lehető legközelebb azok idéznek elő.

(23)

Fontos biztosítani azon költségek átláthatóságát, amelyek e berendezések, illetve szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban merülnek fel. Ennek megfelelően ismertetni kell a légtérfelhasználókkal a rendszerben vagy a díjak mértékében bekövetkező valamennyi változást; e változásokat, illetve a léginavigációs szolgáltatók által javasolt beruházást a szolgáltatók irányító szervei és a légtérfelhasználók közötti információcsere keretében kell ismertetni.

(24)

Lehetővé kell tenni a költségek egy bizonyos mértékű módosítását, amennyiben az hozzájárul a teljes rendszer kapacitásának maximalizálásához. A pénzügyi ösztönzők hasznosak lehetnek a kapacitást növelő földi, illetve fedélzeti berendezések bevezetésének felgyorsítása, a magas szintű teljesítmény jutalmazása, illetve a kevésbé kívánatos útvonalak választásával együtt járó kényelmetlenség ellensúlyozása terén.

(25)

Az eszközök ésszerű megtérülésének biztosításához előteremtett bevételeket szem előtt tartva, valamint a hatékonyságot növelő fejlesztések nyomán elért megtakarításokkal közvetlen összefüggésben, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia olyan tartalék létrehozásának lehetőségét, amelynek az a célja, hogy a forgalom csökkenése esetén mérsékelje a költségek hirtelen növekedésének a légtérfelhasználókra gyakorolt hatását.

(26)

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia az olyan intézkedésekhez szükséges átmeneti pénzügyi támogatás megvalósíthatóságát, amelyek növelik az európai légiforgalmi irányító szolgálat rendszere egészének a kapacitását.

(27)

A légtérfelhasználókat érintő költségek megállapítását és beszedését a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia, az Eurocontrollal és a nemzeti felügyeleti hatóságokkal, valamint a légtérfelhasználókkal együttműködve.

(28)

A léginavigációs szolgáltatókra vonatkozó információk különösen érzékeny jellege miatt a nemzeti felügyeleti hatóságok nem hozhatnak nyilvánosságra a szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információkat, ez azonban nem sértheti egy olyan rendszer megszervezését, amely az említett szolgáltatók teljesítményét kíséri figyelemmel és teszi közzé,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Alkalmazási kör és célkitűzés

(1) A keretrendelet alkalmazási körén belül e rendelet a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátására vonatkozik. E rendelet célja az, hogy megállapítsa a léginavigációs szolgálatok Közösségen belüli biztonságos és hatékony ellátásának közös követelményeit.

(2) E rendeletet az általános légi forgalom biztosításához szükséges léginavigációs szolgálatok ellátására kell alkalmazni a keretrendelettel összhangban és annak alkalmazási körében.

2. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok feladatai

(1) A keretrendelet 4. cikkében említett nemzeti felügyeleti hatóságok gondoskodnak e rendelet alkalmazásának megfelelő ellenőrzéséről, különösen azon léginavigációs szolgáltatók biztonságos és hatékony működése tekintetében, amelyek a szóban forgó hatóságot kijelölő vagy létrehozó tagállam joghatósága alá tartozó légtérrel kapcsolatos szolgálatokat látnak el.

(2) E célból minden egyes nemzeti felügyeleti hatóság megfelelő ellenőrzéseket és vizsgálatokat szervez az e rendelet követelményeinek való megfelelés ellenőrzése érdekében, beleértve a léginavigációs szolgálatok nyújtására vonatkozó humánerőforrás-követelményeket is. Az érintett léginavigációs szolgáltató elősegíti ezt a munkát.

(3) Az olyan funkcionális légtérblokkok tekintetében, amelyek több tagállam joghatósága alá tartozó légtérre terjednek ki, az érintett tagállamok megállapodást kötnek az említett blokkokra vonatkozó szolgáltatásokat ellátó léginavigációs szolgáltatóknak e cikkben meghatározott felügyeletéről.

(4) A nemzeti felügyeleti hatóságok szorosan együttműködnek azon léginavigációs szolgáltatók megfelelő felügyeletének biztosítása érdekében, amelyek rendelkeznek valamely tagállam érvényes tanúsítványával és egy másik tagállam joghatósága alá tartozó légtérrel kapcsolatban is nyújtanak szolgáltatásokat. Ez az együttműködés kiterjed a 6. cikkben megállapított alkalmazandó közös követelmények, illetve a II. mellékletben megállapított feltételek nem teljesítésének kezelését szolgáló eljárások létrehozására is.

(5) A határon átnyúló léginavigációs szolgálatok esetében ilyen eljárásnak számít az (1) és (2) bekezdésben megállapított felügyeleti feladatok, valamint az e feladatok végrehajtása utáni eredmények kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás. A kölcsönös elismerés azokra az esetekre is alkalmazandó, amikor a nemzeti felügyeleti hatóságok a szolgáltatók tanúsítási folyamatainak elismeréséről is megállapodást kötnek.

(6) Amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi, regionális együttműködési célból a nemzeti felügyeleti hatóságok a felügyeleti feladatok megosztásáról is megállapodhatnak egymással.

3. cikk

Minősített szervezetek

(1) A nemzeti felügyeleti hatóságok határozhatnak úgy, hogy a 2. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat teljesen vagy részben olyan minősített szervezetekre bízzák, amelyek megfelelnek az I. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(2) A nemzeti felügyeleti hatóságoktól származó ilyen megbízatás a Közösségen belül három évig érvényes, és ez az időszak meghosszabbítható. A nemzeti felügyeleti hatóságok a Közösségben található minősített szervezetek bármelyikét utasíthatják arra, hogy végezzék el ezen ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

4. cikk

Biztonsági követelmények

A Bizottság a keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadja az Eurocontrol biztonsági szabályozó követelmények (ESARR-ok, Eurocontrol safety regulatory requirements) vonatkozó rendelkezéseit magában foglaló végrehajtási szabályokat, valamint e követelményeknek az e rendelet alkalmazási körébe tartozó későbbi, szükség esetén átdolgozott módosításait.

II. FEJEZET

A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS SZABÁLYAI

6. cikk

Közös követelmények

A keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően közös követelményeket kell meghatározni a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozóan. A követelményeknek a következőket kell tartalmazniuk:

- műszaki és operatív szakértelem és alkalmasság,

- biztonság- és minőségirányítási rendszerek és eljárások,

- jelentési rendszerek,

- a szolgálatok minősége,

- pénzügyi erő,

- felelősség és biztosítási fedezet,

- tulajdon és szervezeti struktúra, ideértve az összeférhetetlenség megelőzését is,

- emberi erőforrás, ideértve a megfelelő munkaerő-fejlesztési terveket is,

- légiközlekedés-védelem.

7. cikk

A léginavigációs szolgáltatók tanúsítása

(1) A Közösségen belül valamennyi léginavigációs szolgálat ellátásához tagállami tanúsítvány szükséges.

(2) A tanúsítvány iránti kérelmeket azon tagállam nemzeti felügyeleti hatóságához kell benyújtani, ahol a kérelmező gazdasági tevékenységének a székhelye és adott esetben az létesítő okirat szerinti székhelye található.

(3) A nemzeti felügyeleti hatóságok abban az esetben bocsátanak ki tanúsítványt a léginavigációs szolgáltatók részére, ha azok eleget tesznek a 6. cikkben említett közös követelményeknek. A tanúsítványok kibocsáthatók egyenként a keretrendelet 2. cikkében meghatározott léginavigációs szolgálatok minden egyes fajtájára, vagy egymáshoz kapcsolt ilyen szolgálatokra, egyebek között, ha egy légiforgalmi szolgáltató jogi státuszától függetlenül saját távközlési, navigációs és légtérellenőrző rendszert működtet és tart fenn. A tanúsítványokat rendszeresen ellenőrizni kell.

(4) A tanúsítványok meghatározzák a léginavigációs szolgáltatók jogait és kötelezettségeit, ideértve a légtérfelhasználóknak a szolgáltatásokhoz való, megkülönböztetés mentes hozzáférését is, különös tekintettel a biztonságra. A tanúsításra csak a II. mellékletben megállapított feltételek vonatkozhatnak. E feltételeket tárgyilagosan kell megindokolni, és e feltételeknek megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak és átláthatónak kell lenniük.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően, a tagállamok engedélyezhetik az illetékességi körükbe tartozó légtér egészében vagy egy részében léginavigációs szolgálat tanúsítvány nélküli ellátását azokban az esetekben, amikor e szolgálat ellátója elsősorban az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-mozgásokkal kapcsolatban lát el szolgálatokat. Ezekben az esetekben az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot e döntéséről, valamint a közös követelmények maximális teljesítése érdekében tett intézkedésekről.

(6) A 8. és 9. cikk sérelme nélkül, a tanúsítványok kibocsátása lehetővé teszi a léginavigációs szolgáltatók számára azt, hogy szolgáltatásaikat tagállamok, a Közösségen belüli más léginavigációs szolgáltatók, légtérfelhasználók és repülőterek számára is felkínálhassák.

(7) A nemzeti felügyeleti hatóságok figyelemmel kísérik a közös követelményeknek és a tanúsítványok megadásához megkövetelt feltételeknek való megfelelést. E nyomon követésről részletes tájékoztatást nyújtanak a tagállamok által a keretrendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtandó éves jelentések keretében. Ha egy nemzeti felügyeleti hatóság megállapítja, hogy egy tanúsítvány jogosultja már nem tesz eleget az említett követelményeknek vagy feltételeknek, meghozza a megfelelő intézkedéseket, és ezzel egyidejűleg biztosítja a szolgáltatások folyamatosságát azzal a feltétellel, hogy a biztonságot ezáltal nem veszélyezteti. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a tanúsítvány visszavonását is.

(8) A tagállamok elismerik az egy másik tagállamban e cikknek megfelelően kibocsátott valamennyi tanúsítványt.

(9) Kivételes körülmények között a tagállamok az e cikknek való megfelelést a 19. cikk (2) bekezdésében említett időponton túli hat hónappal elhalaszthatják. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e meghosszabbításról, megjelölve annak indokait.

8. cikk

A légiforgalmi szolgáltatók kijelölése

(1) A tagállamok az egyedi légtérblokkokon belül biztosítják a légiforgalmi szolgálatok kizárólagos alapon történő ellátását a joghatóságuk alá tartozó légtér tekintetében. E célból a tagállamok kijelölnek egy, a Közösségben érvényes tanúsítvánnyal rendelkező légiforgalmi szolgáltatót.

(2) A tagállamok a határon átnyúló szolgáltatások nyújtása tekintetében biztosítják, hogy nemzeti joguk nem akadályozza az e cikknek és a 10. cikk (3) bekezdésének való megfelelést azáltal, hogy az adott tagállam joghatósága alá tartozó légtérben légiforgalmi szolgáltatást biztosító szolgáltatókra nézve előírja, hogy:

a) közvetlenül vagy többségi tulajdon révén az adott tagállam vagy annak állampolgárai tulajdonában legyen; vagy

b) gazdasági tevékenységének központja vagy a létesítő okirat szerinti székhelye az adott tagállamban legyen; vagy

c) csak az adott tagállamban lévő infrastruktúrákat használjon.

(3) A tagállamok meghatározzák a kijelölt légiforgalmi szolgáltatókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A kötelezettségek magukban foglalhatják olyan vonatkozó információk időbeni átadásának feltételeit, amelyek segítségével a tagállamok joghatósága alá tartozó légtérben valamennyi légi jármű mozgása azonosítható.

(4) A tagállamok saját belátásuk szerint választhatnak légiforgalmi szolgáltatót azzal a feltétellel, hogy ez utóbbinak eleget kell tennie a 6. és 7. cikkben említett követelményeknek és feltételeknek.

(5) A 9a. cikkel összhangban létrehozott azon funkcionális légtérblokkok tekintetében, amelyek egynél több tagállam joghatósága alá tartozó légtérre terjednek ki, az érintett tagállamok az e cikk (1) bekezdésével összhangban a légtérblokk létrehozása előtt legalább egy hónappal közösen jelölnek ki egy vagy több légiforgalmi szolgáltatót.

(6) A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az e cikk keretében hozott azon határozatokról, amelyek a joghatóságuk alá tartozó légtér tekintetében az egyedi légtérblokkokon belüli légiforgalmi szolgáltatók kijelölésére vonatkoznak.

9. cikk

Meteorológiai szolgáltatók kijelölése

(1) A tagállamok kijelölhetnek egy meteorológiai szolgáltatót, amely kizárólagos alapon szolgáltatja a meteorológiai adatok összességét vagy egy részét a tagállamok illetékességi körébe tartozó légtér egészében vagy egy részében, a biztonsági szempontokra is figyelemmel.

(2) A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az e cikk keretében hozott, meteorológiai szolgáltató kijelölésére vonatkozó határozatokról.

9a. cikk

Funkcionális légtérblokkok

(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a funkcionális légtérblokkok kialakítása 2012. december 4-ig megtörténjen, tekintettel az egységes európai égbolton belül a légiforgalmi szolgáltatási hálózat szükséges kapacitásának és hatékonyságának elérésére, valamint a légiközlekedési rendszer általában vett teljesítményének növelésére és a káros környezeti hatások csökkentésére. A tagállamok, különösen a szomszédos funkcionális légtérblokkokat létrehozó tagállamok a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek e rendelkezés teljesítésének biztosítása érdekében. Ha indokolt, az együttműködés a funkcionális légtérblokkokban részt vevő harmadik országokra is kiterjedhet.

(2) A funkcionális légtérblokkoknak különösen a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a) biztonsági elemzésekkel kell megindokolni a létrehozásukat;

b) a légi forgalom áramlását figyelembe véve lehetővé teszik a légtér optimális kihasználását;

c) biztosítják az összhangot a légtérrendelet 6. cikke értelmében létrehozott európai útvonalhálózattal;

d) létjogosultságuk általános hozzáadott értékük alapján, beleértve a műszaki és emberi erőforrások optimális kihasználását is, a költség-haszon elemzések fényében indokolt;

e) biztosítják a légiforgalmi szolgálati egységek között a légiforgalmi irányítási feladatkör gördülékeny és rugalmas átadását;

f) kompatibilitást biztosítanak a különböző légtér-konfigurációk között, optimalizálva többek között a jelenlegi repüléstájékoztató körzeteket;

g) összhangban állnak az ICAO-n belül megkötött regionális megállapodásokból eredő feltételekkel;

h) tiszteletben tartják az e rendelet hatálybalépésének napján fennálló regionális megállapodásokat, különösen azokat, amelyekben európai harmadik országok vesznek részt; valamint

i) elősegítik az egész Közösségre érvényes teljesítménycélokkal való összhangot.

(3) Funkcionális légtérblokk kizárólag azon tagállamok és adott esetben harmadik országok közötti kölcsönös megállapodással hozható létre, amelyek joghatósága alá tartozik a funkcionális légtérblokkba tartozó légtér valamely része. Azt megelőzően, hogy tájékoztatnák a Bizottságot egy funkcionális légtérblokk létrehozásáról, az érintett tagállamok megfelelő információkkal látják el a Bizottságot, a többi tagállamot és az egyéb érdekelt feleket, és lehetőséget adnak nekik arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

(4) Amennyiben a funkcionális légtérblokk olyan légtérre vonatkozik, amely teljes egészében vagy részben egy vagy több tagállam joghatósága alá tartozik, a funkcionális légtérblokkot létrehozó megállapodásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó szükséges rendelkezéseket - ideértve az átmeneti intézkedéseket is -, hogy a blokk módosítása és egy tagállamnak a blokkból való kilépése milyen módon történhet.

(5) Ha két vagy több tagállam között nehézségek merülnek fel egy, a joghatóságuk alá tartozó légteret érintő, határon átnyúló funkcionális légtérblokk tekintetében, az érintett tagállamok együttesen véleményezés céljából az egységes égbolttal foglalkozó bizottság elé terjeszthetik az ügyet. A véleményt az érintett tagállamoknak kell címezni. A (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok figyelembe veszik e véleményt annak érdekében, hogy megoldást találjanak.

(6) A tagállamoktól a (3) és (4) bekezdésben említett megállapodásokról és nyilatkozatokról szóló értesítés kézhezvételét követően, a Bizottság megvizsgálja, hogy az egyes funkcionális légtérblokkok megfelelnek-e a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek, és a vizsgálat eredményét megvitatásra az egységes égbolttal foglalkozó bizottság elé terjeszti. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy egy vagy több funkcionális légtérblokk nem felel meg a követelményeknek, párbeszédet kezdeményez az érintett tagállamokkal a helyzet orvoslására meghozandó intézkedésekre vonatkozó konszenzus kialakítása céljából.

(7) A (6) bekezdés sérelme nélkül, a (3) és (4) bekezdésben említett megállapodásokról és nyilatkozatokról értesíteni kell a Bizottságot az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel céljából. E közzétételben meg kell határozni az adott határozat hatálybalépésének napját.

(8) A keretrendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően 2010. december 4-ig iránymutatásokat kell kidolgozni a funkcionális légtérblokkok létrehozására és módosítására vonatkozóan.

(9) A Bizottság a keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően 2011. december 4-ig végrehajtási szabályokat fogad el azon információkról, amelyeket az érintett tagállamok a funkcionális légtérblokkok létrehozását és módosítását megelőzően e cikk (3) bekezdése szerint kell, hogy nyújtsanak.

9b. cikk

Funkcionális légtérblokkrendszer-koordinátor

(1) A funkcionális légtérblokkok kialakításának előmozdítása érdekében a Bizottság kijelölhet egy természetes személyt a funkcionális légtérblokkrendszer koordinátorává (a továbbiakban: koordinátor). A Bizottság a keretrendelet 5. cikke (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően jár el.

(2) A 9a. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül a koordinátor a funkcionális légtérblokkok létrehozásának felgyorsítása érdekében az érintett tagállamok és adott esetben az ugyanazon funkcionális légtérblokkban részt vevő harmadik országok kérésére elősegíti a tárgyalási folyamatuk során támadt nehézségek megoldását. A koordinátor az érintett tagállamoktól és adott esetben az ugyanazon funkcionális légtérblokkban részt vevő harmadik országoktól kapott felhatalmazás alapján jár el.

(3) A koordinátor tevékenysége során pártatlan marad, különösen a tagállamok, harmadik országok, a Bizottság és az érdekeltek tekintetében.

(4) A koordinátor a feladatának ellátása során kapott információkat nem hozhatja nyilvánosságra, kivéve, ha arra az érintett tagállamoktól vagy adott esetben harmadik országoktól felhatalmazást kap.

(5) A koordinátor a kijelölését követően háromhavonta jelentést tesz a Bizottságnak, az egységes égbolttal foglalkozó bizottságnak és az Európai Parlamentnek. Jelentésébe bele kell foglalnia a tárgyalások összefoglalóját és azok eredményét.

(6) A koordinátor megbízatása a funkcionális légtérblokkokról szóló utolsó megállapodás aláírásakor, de legkésőbb 2012. december 4-én lejár.

10. cikk

Kapcsolat a szolgáltatók között

(1) A léginavigációs szolgáltatók igénybe vehetik a Közösségben tanúsítvánnyal rendelkező egyéb szolgáltatók szolgáltatásait.

(2) A léginavigációs szolgáltatók olyan írásbeli egyezmények vagy azokkal egyenértékű jogi megállapodások révén formalizálják munkakapcsolataikat, amelyek meghatározzák az egyes szolgáltatók által vállalt egyedi kötelességeket és feladatokat, valamint lehetővé teszik a működési adatok valamennyi szolgáltató közötti cseréjét annyiban, amennyiben azok érintik az általános légi forgalmat. E megállapodásokról értesítik az érintett nemzeti felügyeleti hatóságot, illetve hatóságokat.

(3) Légiforgalmi szolgálatok ellátása esetén szükség van az érintett tagállamok jóváhagyására. Meteorológiai szolgálatok esetében az érintett tagállamok jóváhagyása akkor szükséges, ha a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően kizárólagos szolgáltatót jelöltek ki.

11. cikk

Kapcsolat a katonai hatóságokkal

A tagállamok a közös közlekedéspolitika keretében megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az egyedi légtérblokkok kezelésére vonatkozóan az illetékes polgári és katonai hatóságok között írásbeli szabályozás vagy azzal egyenértékű jogi megállapodás jöjjön létre, illetve hogy a már meglévő ilyen megállapodások hatályát meghosszabbítsák.

12. cikk

Az elszámolások átláthatósága

(1) A léginavigációs szolgáltatók tulajdoni, illetve jogi formájuktól függetlenül összeállítják, könyvvizsgálatra benyújtják és közzéteszik pénzügyi elszámolásaikat. Ezen elszámolások összhangban vannak a Közösség által elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal. Ha a szolgáltató jogállása következtében nem lehetséges a nemzetközi számviteli standardoknak való maradéktalan megfelelés, a szolgáltatónak arra kell törekednie, hogy a lehető legnagyobb mértékben megközelítse e megfelelést.

(2) A léginavigációs szolgáltatók minden esetben éves jelentést tesznek közzé, és rendszeresen független könyvvizsgálatnak vetik alá magukat.

(3) Ha a léginavigációs szolgáltatók egymással összefüggő szolgáltatásokat nyújtanak, akkor a 14. cikkben említett, a léginavigációs szolgálatokra vonatkozó díjszámítási rendszerrel összhangban meghatározzák és közzéteszik a léginavigációs szolgálatokból eredő költségeket és bevételeket, valamint adott esetben összevont (konszolidált) beszámolókat vezetnek a más, nem léginavigációs szolgálatok vonatkozásában, azon előírásoknak megfelelően, mintha a szóban forgó szolgáltatásokat külön vállalkozások nyújtanák.

(4) A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek jogosultak hozzáférni az illetékességi körükbe tartozó légtéren belül szolgálatokat ellátó szolgáltatók elszámolásaihoz.

(5) A tagállamok a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 9. cikkének átmeneti rendelkezéseit alkalmazhatják azokra a léginavigációs szolgáltatókra vonatkozóan, amelyek e rendelet alkalmazási körébe tartoznak.

13. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés és az adatok védelme

(1) Az általános légi forgalmat érintően a vonatkozó működési adatokat valós időben cserélik ki az összes léginavigációs szolgáltató, légtérfelhasználó és repülőtér között, operatív igényeik kielégítése érdekében. Ezek az adatok csak operatív célokra használhatóak fel.

(2) A vonatkozó működési adatokhoz való hozzáférést megkülönböztetéstől mentesen biztosítják az érintett hatóságok, a tanúsítvánnyal rendelkező léginavigációs szolgáltatók, a légtérfelhasználók és a repülőterek részére.

(3) A tanúsítvánnyal rendelkező szolgáltatók, a légtérfelhasználók és a repülőterek az (1) bekezdésben említettektől eltérő működési adataik tekintetében szabványos hozzáférési feltételeket állapítanak meg. A nemzeti felügyeleti hatóságok hagyják jóvá e szabványos feltételeket. Az e feltételekre vonatkozó részletes szabályokat adott esetben a keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban állapítják meg.

III. FEJEZET

DÍJSZÁMÍTÁSI RENDSZEREK

14. cikk

Általános előírások

A 15. és 16. cikk előírásaival összhangban a léginavigációs szolgálatokra vonatkozó díjszámítási rendszernek a biztonság optimális szintjét fenntartva hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a légtérfelhasználóknak felszámított díjak meghatározása, kivetése és beszedése átláthatóbb legyen, a léginavigációs szolgálatok nyújtása költséghatékonyabbá váljon és a légi közlekedés hatékonyabban szerveződjön. E rendszer összhangban kell, hogy legyen a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. évi Chicagói Egyezmény 15. cikkével, valamint az Eurocontrol útvonaldíjrendszerével is.

15. cikk

Alapelvek

(1) A díjszámítási rendszer alapját a szolgáltatók részéről felmerülő azon költségek elszámolása képezi, amelyek a légtérfelhasználók részére biztosított léginavigációs szolgálatokhoz kapcsolódnak. A rendszer e költségeket a felhasználói kategóriák között osztja el.

(2) A díjak költségalapjának megállapításakor a következő alapelveket alkalmazzák:

a) a légtérfelhasználók között elosztandó költség a léginavigációs szolgálatok ellátásának megállapított költsége, ideértve a tőkebefektetés után járó megfelelő kamatösszegeket és az eszközök értékcsökkenését, valamint a karbantartás, az üzemeltetés, az igazgatás és az ügyvitel költségeit. A megállapított költségek alatt azok a költségek értendők, amelyeket a tagállamok nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén a keretrendelet 11. cikkében említett referencia-időszak minden naptári évében meghatározott referencia-időszak elején vagy annak során, a keretrendelet 11. cikkében rögzített riasztási mechanizmusok alkalmazásával a megfelelő kiigazítások megtétele után megállapítanak;

b) az ezzel összefüggésben figyelembe veendő költségek az európai régióra vonatkozó ICAO regionális léginavigációs terv szerint meghatározott és megvalósított létesítményekkel, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megállapított költségek. Ide sorolhatók a nemzeti felügyeleti hatóságok és/vagy minősített szervezetek részéről felmerülő költségek, valamint az adott tagállam és a szolgáltató részéről a léginavigációs szolgálatok ellátásával kapcsolatban felmerülő egyéb költségek is. Nem tartoznak ide a tagállamok által a keretrendelet 9. cikke szerint kiszabott szankciók költségei, sem a tagállamok által a keretrendelet 11. cikke szerint meghatározott korrekciós intézkedések költségei;

c) a funkcionális légtérblokkok vonatkozásában - a tagállamok közötti keretszabályozások részeként - a tagállamok ésszerű erőfeszítéseket tesznek a díjszabási politikát meghatározó közös alapelvek elfogadására;

d) a különböző léginavigációs szolgálatok költségét minden egyes szolgálatra vonatkozóan külön-külön kell meghatározni a 12. cikk (3) bekezdése szerint;

e) nem megengedett a kereszttámogatás az útvonali és a repülőtéri szolgáltatások között. A mind a repülőtéri, mind az útvonali szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket átlátható módszertan alapján arányosan kell felosztani a kétféle szolgáltatás között. A fenti két kategória egyikébe tartozó, különböző léginavigációs szolgálatok közötti kereszttámogatás csak objektív okokkal megindokolt és egyértelműen azonosított esetekben megengedett;

f) biztosítani kell a díjak költségalapjának átláthatóságát. Végrehajtási szabályokat kell elfogadni a szolgáltatók általi tájékoztatásadásra annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szolgáltató előrejelzéseinek, tényleges költségeinek és bevételeinek felülvizsgálata. A nemzeti felügyeleti hatóságok, a szolgáltatók, a légtérfelhasználók, a Bizottság és az Eurocontrol között rendszeres információcsere zajlik.

(3) A tagállamoknak a következő alapelveket kell alkalmazniuk a (2) bekezdéssel összhangban a díjak megállapításakor:

a) megkülönböztetéstől mentes feltételekkel kell megállapítani a léginavigációs szolgálatokért fizetendő díjakat. Amikor egyazon szolgáltatás igénybevételéért különböző légtérfelhasználókra vetnek ki díjakat, semmiféle megkülönböztetés nem alkalmazható a felhasználó állampolgársága vagy besorolása alapján;

b) egyes felhasználók, különösen könnyű légi járművek és állami légi járművek üzemeltetőjének mentesítése engedélyezhető, feltéve, hogy e mentesség költségét nem hárítják át más felhasználókra;

c) a díjakat naptári évre vonatkozóan kell meghatározni a megállapított költségek alapján, vagy meghatározhatók még a tagállamok által a maximális egységár vagy a legfeljebb ötéves időszakon belül az egyes évekre szóló bevétel meghatározásának feltételei szerint;

d) a léginavigációs szolgálatok bevétele biztosíthatja a befektetett eszközök szükséges fejlesztéséhez az eszközök ésszerű megtérülését;

e) a díjaknak tükrözniük kell a légtérfelhasználók számára rendelkezésre bocsátott léginavigációs szolgálatok és berendezések költségét, figyelembe véve a különféle érintett légijármű-típusok viszonylagos kapacitását;

f) a díjak ösztönzőleg hatnak a léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony, eredményes és fenntartható ellátására, a nagyfokú biztonság, a költséghatékonyság és a teljesítménycélok elérése céljából, valamint ösztönzik az integrált szolgáltatások nyújtását, ugyanakkor csökkentik a légi közlekedés környezeti hatásait. Ezért a nemzeti vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén kidolgozott teljesítménytervekhez kapcsolódóan a nemzeti felügyeleti hatóságok bevezethetnek olyan, esetlegesen pénzügyi előnyöket és hátrányokat jelentő ösztönzőket is magukban foglaló mechanizmusokat, amelyek a léginavigációs szolgáltatókat és/vagy a légtérfelhasználókat az optimális biztonsági szint fenntartása mellett a rendelkezésre bocsátott léginavigációs szolgálatok javítására, például a kapacitásbővítésre, a késések mérséklésére és a fenntartható fejlődés megvalósítására ösztönzik.

(4) A keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban a Bizottság részletes végrehajtási szabályokat fogad el e cikk tekintetében.

15a. cikk

Közös projektek

(1) A közös projektek hozzájárulhatnak az ATM-főterv sikeres végrehajtásához. Az ilyen projektek támogatják e rendelet célkitűzéseit az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének javítása tekintetében a rendszer olyan kulcsterületein, mint a kapacitás, a járatszervezési és költséghatékonyság, valamint a környezeti fenntarthatóság, az elsődleges fontosságú biztonsági célok mellett.

(2) A Bizottság a keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban iránymutatást dolgozhat ki arra vonatkozóan, hogy hogyan támogathatják az ilyen projektek az ATM-főterv végrehajtását. Az iránymutatás nem befolyásolja az ilyen projekteknek a funkcionális légtérblokkok tekintetében történő végrehajtására a légtérblokkok felei által közösen elfogadott mechanizmusokat.

(3) A Bizottság a keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban határozhat közös projektek létrehozásáról a hálózattal kapcsolatos funkciók terén, amelyek különösen fontosak a légiforgalmi irányítás és a léginavigációs szolgálatok európai összteljesítményének javítása szempontjából. Az ilyen közös projektek adott esetben a többéves pénzügyi kereten belül közösségi finanszírozásból is támogathatók. E célból, és a tagállamok saját pénzügyi forrásaik felhasználása feletti mérlegelési szabadságának sérelme nélkül a Bizottság független költség-haszon elemzést készít, és a keretrendelet 10. cikkével összhangban megfelelő konzultációkat folytat a tagállamokkal és az érintett felekkel, felkutatva a projektek végrehajtásához mozgósítható minden megfelelő finanszírozási eszközt. A közös projektek végrehajtásából eredő támogatható költségek térítése az átláthatóság és megkülönböztetésmentesség elvével összhangban történik.

16. cikk

A megfelelés felülvizsgálata

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a 14. és 15. cikkben említett alapelveknek és szabályoknak való megfelelés folyamatos felülvizsgálatát. A Bizottság törekszik arra, hogy létrehozza az Eurocontrol szakértelmének felhasználásához szükséges mechanizmusokat, továbbá a felülvizsgálat eredményeit megosztja a tagállamokkal, az Eurocontrollal és a légtérfelhasználók képviselőivel.

(2) Egy vagy több olyan tagállam kérésére, amely úgy ítéli meg, hogy a 14. és 15. cikkben említett alapelveket és szabályokat nem megfelelően alkalmazták, vagy saját kezdeményezésére a Bizottság kivizsgálja az érintett alapelvek és/vagy szabályok nem teljesítésére, illetve nem alkalmazására vonatkozó állításokat. A 18. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság a vizsgálat eredményeit megosztja a tagállamokkal, az Eurocontrollal és a légtérfelhasználók képviselőivel. Egy adott kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül a keretrendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően az érintett tagállam meghallgatása után és az egységes égbolttal foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság határozatot hoz az e rendelet 14. és 15. cikkének alkalmazásáról és arról, hogy az érintett gyakorlat folytatható-e.

(3) A Bizottság a tagállamoknak címezi a határozatát, és annyiban tájékoztatja arról a szolgáltatót, amennyiben az jogilag érintett. A tagállamok egy hónapon belül a Tanácshoz fordulhatnak a Bizottság határozatával. A Tanács minősített többséggel eljárva egy hónapon belül eltérő határozatot hozhat.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

A mellékletek felülvizsgálata

A mellékletek nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló, a műszaki és üzemeltetési fejlemények figyelembevételét szolgáló intézkedéseket a keretrendelet 5. cikke (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság alkalmazhatja a keretrendelet 5. cikkének (5) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást.

18. cikk

Titoktartás

(1) Sem a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően eljáró nemzeti felügyeleti hatóságok, sem a Bizottság nem hozhat nyilvánosságra bizalmas jellegű információkat, különösen azokat, amelyek a léginavigációs szolgáltatókkal, azok üzleti kapcsolataival, illetve költségösszetevőivel kapcsolatosak.

(2) Az (1) bekezdés nem sértheti a nemzeti felügyeleti hatóságoknak és a Bizottságnak az információ nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogát akkor, ha az a kötelességeik teljesítéséhez feltétlenül szükséges; ez esetben az információ nyilvánosságra hozatalának arányosnak kell lennie, és figyelembe kell vennie a léginavigációs szolgáltatóknak, a légtérfelhasználóknak, a repülőterek üzemeltetőinek és egyéb érdekelt feleknek az üzleti titkaik védelmével kapcsolatos jogos érdekeit.

(3) A 14. cikkben említett díjszámítási rendszerrel összhangban benyújtott információkat és adatokat közzé kell tenni.

18a. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2012. december 4-ig tanulmányt nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a piaci alapelveknek a kommunikáció, a navigáció, a légtérellenőrzés és a légiforgalmi tájékoztatás területén nyújtott szolgáltatásokra történő alkalmazása jogi, biztonsági, ágazati, gazdasági és társadalmi hatásait, összevetve ezeket a meglévő vagy alternatív szervezési elvek alkalmazásának hatásaival, és figyelembe véve a funkcionális légtérblokkok és az elérhető technológia területén történt fejlődést.

19. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

(2) A 7. és 8. cikk azonban a 6. cikk szerinti közös követelményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő egy év elteltével lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A MINŐSÍTETT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A minősített szervezet köteles:

- okmányokkal tudja igazolni azon kiterjedt tapasztalatait, amelyeket a légi közlekedési ágazatokban működő közjogi és magánjogi szervezetek értékelése terén, különösen a léginavigációs szolgáltatók vonatkozásában, valamint egyéb hasonló ágazatokban az e rendelet alkalmazási körébe tartozó egy vagy több területen szerzett,

- a fent említett szervezetek időszakonkénti vizsgálatára vonatkozóan átfogó szabályokkal és előírásokkal rendelkezik, amelyeket közzétesznek, és kutatási, valamint fejlesztési programok révén folyamatosan továbbfejlesztenek és javítanak,

- nem áll léginavigációs szolgáltatók, repülőtéri hatóságok vagy léginavigációs szolgálatok, illetve légi szállítási szolgáltatások ellátásában kereskedelmileg érdekelt egyéb felek ellenőrzése alatt,

- a végrehajtandó feladatokkal arányban álló, számottevő műszaki, igazgatási, kisegítő és kutató személyi állománnyal rendelkezik,

- vezetése és az ügykezelés oly módon történik, hogy az információknak az igazgatás által megkövetelt bizalmas kezelése biztosított legyen,

- készen áll arra, hogy átadja a vonatkozó információkat az érintett nemzeti felügyeleti hatóság részére,

- meghatározott és okmányokkal igazolt minőségpolitikával, továbbá a minőségre irányuló célkitűzésekkel és elkötelezettséggel rendelkezik, és biztosítja e politikának a szervezet valamennyi szintjén történő megismertetését, megvalósítását és tiszteletben tartását,

- olyan kidolgozott, megvalósított és fenntartott hatékony belső minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik, amelynek alapját nemzetközileg elismert minőségbiztosítási szabványok képezik, és amely megfelel az IACS minőségbiztosítási rendszerekre vonatkozó tanúsítási rendszerének követelményei szerint értelmezett EN 45004 (felügyeleti szervek) és EN 29001 szabványnak,

- minőségbiztosítási rendszerét a székhelye szerinti tagállam hatóságai által elismert független auditáló testülettel tanúsíttatja.

II. MELLÉKLET

A TANÚSÍTVÁNYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK

1.

A tanúsítványoknak a következő adatokat kell tartalmazniuk:

a) a tanúsítványt kibocsátó nemzeti felügyeleti hatóság;

b) a kérelmező (név és cím);

c) a tanúsított szolgáltatások;

d) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező az e rendelet 6. cikkében meghatározott közös követelményeknek megfelel;

e) a tanúsítvány kibocsátásának napja és érvényességének időtartama.

2.

Az adott esetben a tanúsítványokhoz kapcsolódó kiegészítő feltételek a következőkre vonatkozhatnak:

a) a légtérfelhasználóknak a szolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférése és e szolgáltatások teljesítésének szükséges szintje, ideértve a biztonsági és működési átjárhatósági szinteket is;

b) az adott szolgáltatásokra vonatkozó működési előírások;

c) a szolgálatok ellátásának határideje;

d) az adott szolgálatokon belül felhasználandó különböző üzemi berendezések;

e) a léginavigációs szolgálatoktól eltérő szolgálatok működtetésének behatárolása, illetve korlátozása;

f) a szolgáltatás(ok)ra vonatkozó, a szolgáltató és egy harmadik személy közötti szerződések, megállapodások, illetve egyéb egyezmények;

g) azon tájékoztatás, amely indokoltan szükséges annak ellenőrzéséhez, hogy a szolgálatok megfelelnek-e a közös követelményeknek, ideértve a működési elveket, a pénzügyi és a működési adatokat, továbbá a léginavigációs szolgálatok típusában és/vagy körében bekövetkező fontosabb változásokat;

h) olyan egyéb jogi feltételek, amelyek nem kifejezetten a léginavigációs szolgálatokra vonatkoznak, például a tanúsítvány felfüggesztésével vagy visszavonásával kapcsolatos feltételek.

( 1 ) HL C 103. E, 2002.4.30., 26. o.

( 2 ) HL C 241., 2002.10.7., 24. o.

( 3 ) HL C 278., 2002.11.14., 13. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 2002. szeptember 3-i véleménye (HL C 272. E, 2003.11.13., 303. o.), a Tanács 2003. március 18-i közös álláspontja (HL C 129. E, 2003.6.3., 16. o.) és az Európai Parlament 2003. július 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2004. január 29-i jogalkotási állásfoglalása és a Tanács 2004. február 2-i határozata.

( 5 ) HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

( 6 ) HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

( 7 ) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.