A Fővárosi Törvényszék P.21940/2020/18. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bíró: Szőke Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.21940/2020/18.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20512/2021/3., Kúria Pfv.21420/2021/4. (BH 2022.7.179)

***********

35.P.21.940/2020/18.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Tomán Mihály egyéni ügyvéd (ügyvéd címe.) meghatalmazott képviselő által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek

a dr. Stájerits Erik kamarai jogtanácsos által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértésének megállapítása és egyéb iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperesnek néhai személyhez1 fűződő kegyeleti jogát azzal, hogy elmulasztotta értesíteni a felperest édesapja holtteste eltemettetésének lehetőségéről.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000 (Egymillió) forint sérelemdíjat, és a tőkeösszeg után, 2019. január 09. napjától kezdődően a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 255.000,- Ft (Kétszázötvenötezer forint) perköltséget.

A feljegyzett 156.000.- Ft (egyszázötvenhatezer forint) eljárási illetéket az állam viseli.

A bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet az elsőfokú bíróságnál kell elektronikus úton benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A felperes édesapja, személy1 2018. október 31. napján rosszulléte folytán a Budapesten, a név úton egy kirakatüvegbe esett, és a baleset okozta nyaki sérülései következtében életét vesztette. Halálát a Budapesti-Rendőrfőkapitányság Rendkívüli Haláleseti Osztálya közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálta, amely elrendelte az elhunyt boncolását, és erről a intézetét (intézet) tájékoztatta. Ezen végzés utolsó bekezdése rendelkezett a temetési és hamvasztási engedélyről. A boncolást 2018. november 07. napján végezték el.

[2] A felperes édesapja halálának időpontjában külföldön tartózkodott barátaival, és a halálesetről csak utólagosan, a szomszédtól és nagyapjától szerzett tudomást. A felperes 2018. november 9. napján személyesen fordult az település1i Rendőrkapitánysághoz információkért, bejelentette, hogy ügyféli jogokat kíván gyakorolni az eljárásban. Ekkor úgy nyilatkozott, hogy a nagyapja általános állapota folytán az elhunyt édesapja temettetéséről maga fog gondoskodni; elismerte, hogy a helyszíni halottszemle tárgyait átvette, és elérhetőségeinek bejelentése mellett kérte, hogy nagyapja mellett őt is tájékoztassák az eljárás befejezéséről. Az alperes képviseletében személy2 rendőrfőhadnagy szóban tájékoztatta a felperest a temettetés és a kötelezően szükséges boncolás viszonyáról is: elmondta, hogy elrendelték a hatósági boncolást, erre pár napon belül sor kerül és temettethető és hamvasztható utána az elhunyt, és arról tájékoztatta a felperest, hogy a temettetésre kizárólag a boncolási jegyzőkönyv megérkezte, a boncolás elvégezte után van mód. Ezt a felperes úgy értette, hogy a temetéssel kapcsolatos mindennemű ügyintézés is csak a boncolás lezárását követően kezdhető meg.

[3] A felperes a személyes tájékoztatást követően a temetés intézésének megkezdése érdekében 4-5 alkalommal kereste telefonon az eljáró rendőrkapitányságot, ahol afelől érdeklődött, hogy megérkezett-e már a boncolási jegyzőkönyv. Ezen kérdésére azt a tájékoztatást kapta, hogy a jegyzőkönyv megérkezését követően lezárásra kerül majd az ügy, és az erről szóló határozatot részére kézbesíteni fogják.

[4] A szükséges vizsgálatok és a boncolás elvégzését követően 2018. november 23. napján intézet megbízott igazgatója megkereste a település2 Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályát a köztemetés iránti intézkedés érdekében - mivel intézetükben a boncolás óta az eltemettetés ügyében nem jelentkezett hozzátartozó. A felperes édesapjának temetésére ekként hamvasztást követően köztemetésen került sor.

[5] A Budapesti-Rendőrfőkapitányság Rendkívüli Haláleseti Osztálya 2018. december 27. napján kelt határozatában megállapította, hogy néhai személy1 halála baleset következménye. A határozatot 2019. januárjában kézbesítették a felperes részére.

[6] A felperes 2019. február 27. napján megjelent a hagyatéki ügyben kitűzött meghallgatáson, és a közjegyzőtől szerzett tudomást arról, hogy édesapja holtteste elhamvasztásra került, hamvait pedig 2019. január 9. napján köztemetés keretében temették el. A tudomásszerzést követően a felperes a VI. kerületi önkormányzathoz fordult, ahol részletes tájékoztatást kapott a történtekről és ekkor kapta meg a Budapesti Temetkezési Intézet 2018. december 20-i nyilvántartási adatlapjának a másolatát és a intézet megbízott igazgatójának levelének másolatát is.

[7] A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a felperes személyiségi jogai közül megsértette a felperesnek néhai személyhez1 fűződő kegyeleti jogát: néhai személy1 végső nyughelyének megválasztásához való jogát, azon jogát, hogy megválaszthassa azon helyet, ahol a jövőben le kívánja róni kegyeletét, iránta érzett tiszteletét édesapja emléke előtt; azon jogát, hogy édesapjától méltó módon édesapja vallásának megfelelően a református egyházi szertartások keretében, tisztes temetés során búcsút vehessen, azon jogát, hogy édesapja temettetésének és temetési szertartásának a módját a felperes megválaszthassa - azzal, hogy az alpereshez tartozó település1i Rendőrkapitányság 2018. november 7. napja és 2019. január 9. napja között elmulasztotta értesíteni a felperest a édesapja holtteste eltemettetésének lehetőségéről, mely mulasztás következtében a felperes tudomása nélkül édesapját hamvasztással, köztemetés keretében eltemettette, mulasztásával megfosztva a felperest attól a lehetőségtől, hogy a felperes édesapjától méltó búcsút vehessen, édesapja holttestét méltó módon eltemettethesse.