A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40333/2011/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 84. §, 355. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40872/2010/16., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40333/2011/8.*, Kúria Gfv.30112/2012/8. (BH 2013.4.98)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.333/2011/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Törő és Pallag Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda által képviselt I. rendű és a Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda által képviselt II. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011. március 17. napján kelt 32.G.40.872/2010/16. számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés és az I. rendű alperes részéről benyújtott csatlakozó fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja, a perköltségre vonatkozó rendelkezését részben megváltoztatja, és a felperes által az I. rendű alperesnek fizetendő ügyvédi munkadíjat 1.000.000,- (Egymillió) Ft + áfa összegről 3.100.000,- (Hárommillió-egyszázezer) Ft + áfa összegre felemeli, egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 1.231.250,-(Egymillió-kettőszázharmincegyezer-kettőszázötven) Ft másodfokú részperköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 1.156.250,-(Egymillió-egyszázötvenhatezer-kettőszázötven) Ft másodfokú költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 900.000,- (Kilencszázezer) Ft, az illetékfeljegyzési jogára tekintettel le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül − leletezés terhével − rójon le 126.000,-(Egyszázhuszonhatezer) Ft csatlakozó fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 1995. április 27-én szolgáltatási szerződés jött létre ... Megyei Jogú Város Önkormányzata és a felperes között ... területén ivóvíz szolgáltatás, szennyvízelvezetés és tisztítás biztosítására. A felperes a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségeinek finanszírozására több hitel- és kölcsönszerződést kötött az I. rendű alperessel. E szerződések azonos rendelkezései szerint az I. rendű alperes jogosult volt a szerződést azonnali hatállyal írásban felmondani, ha az üzletfél pénzügyi helyzetében, menedzsmentjében, tulajdonosi összetételében, illetve működésében olyan jelentős változás következik be, ami megítélése szerint veszélyezteti az üzletfél kötelezettségeinek teljesítését, illetőleg az üzletfél a bank megítélése szerint hitelképtelenné válik.

A felperes és az I. rendű alperes 2006. november 17. napján biankó váltó megállapodást kötöttek, e megállapodás 1. számú mellékletében felsorolt szerződések biztosítására. A megállapodás értelmében a felperes fizetési kötelezettségének biztosítékaként biankó váltót helyez letétbe az I. rendű alperesi banknál. A váltón rendelvényesként az I. rendű alperest jelöli meg, rávezeti az óvás nélküli nyilatkozatot és a váltót cégszerűen aláírja. Amennyiben az I. rendű alperes úgy ítéli meg, hogy a felperes vagyoni helyzetében, illetve fizetőképességében bekövetkezett változás vagy bármely más körülmény az I. rendű alperes szerződés alapján fennálló követeléseinek megtérülését veszélyezteti, jogosult a biankó váltó minden hiányzó kelléknek kitöltésére, és a felperes számlavezető bankjánál történő fizetésre bemutatásra. A biankó váltót az I. rendű alperes kizárólag a megállapodásban meghatározott módon és célra használhatja fel. A biankó váltó megállapodás 1. számú mellékletét utoljára 2009. augusztus 25-én módosították a felek, amely a 2002. május 16. napjától kezdődően megkötött valamennyi hitelszerződést tartalmazta.

2009. szeptember 10-én ... Megyei Jogú Város Önkormányzata felmondta a felperessel kötött szolgáltatási szerződést 2009. szeptember 30-i hatállyal.

2009. október 6-án az I. rendű alperes az üzemeltetési szerződés megszűnésére hivatkozással felmondta a felperessel kötött valamennyi hitelszerződést és megkezdte a biztosítékok érvényesítését. Egyidejűleg felmondta a felperes leányvállalataival kötött hitelszerződéseket is.

2009. október 8-án az I. rendű alperes a birtokában lévő 3 db biankó váltót egyenként 1.062.321.001,- Ft összegre kitöltötte, melyből kettőt a ... Bank Zrt.-hez, egyet az ... Nyrt.-hez nyújtott be figyelemmel arra, hogy a ... Banknál a felperesnek két bankszámlája volt. A váltók benyújtásáról a felperest 2009. október 30-án kelt levelében tájékoztatta azzal, hogy a váltón szereplő összeg az annak benyújtásakor fennálló tartozások összegét egyetemlegesen tartalmazza.

A 2009. október 21-i sajtószemle anyagai arról tudósítottak, hogy a felperes adóssága másfél milliárd forint, és idézték a pécsi polgármester kijelentését, amely szerint: "az önkormányzat mintegy 800.000.000,- Ft-os adósságról tudott, most kiderült, a Vízmű hitelállománya mintegy másfél milliárd forintra rúg". Példaként említettek továbbá egy 900.000.000,- Ft-os biankó váltótartozást.

Az alperesek 2009. november 5. napján engedményezési szerződést kötöttek egymással, melynek értelmében a II. rendű alperes ellenérték fejében megszerezte az I. rendű alperesnek a felperessel és leányvállalataival szemben az átruházás napján fennálló követeléseinek 99,99 %-át oly módon, hogy ellenértékként a követelések 100 %-ának megfelelő összeget fizet az I. rendű alperes részére. 2010. december 1-jén ennek megfelelően 791.280.512,- Ft-ot fizetett az I. rendű alperesnek.

2009. november 17. napján a II. rendű alperes hitelezői felhívást tett közzé, amelyben közölte, hogy ő a felperes legnagyobb összegű követelésállománnyal rendelkező hitelezője. Annak érdekében, hogy a felperes fizetőképessége helyreállításra kerüljön, tárgyalásokat kezdeményez a többi hitelezővel.

A felperes feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, amelyben előadta, hogy az egyenként 1.062.321.001,- Ft-ra kitöltött váltók mögött nincs valós tartozás, ezért az I. rendű alperes azzal, hogy valótlan tartalmú tartozást tüntetett fel a váltókon és inkasszóra benyújtotta a felperes számlavezető bankjaihoz, a Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott és (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérletét és más bűncselekményeket követett el. A nyomozás − áttételt követően − a Nemzeti Nyomozóiroda előtt folyik.

A felperes keresetet nyújtott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbírósághoz annak megállapítása érdekében, hogy az önkormányzat szolgáltatási szerződést felmondó nyilatkozata érvénytelen, illetve hatálytalan. A Választottbíróság a felperes keresetét a 2010. március 9. napján kelt VB/09217. számú ítéletével elutasította.

A felperes a Fővárosi Bírósághoz 2010. február 22. napján benyújtott és az eljárás során módosított, illetve leszállított keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alpereseket egyetemlegesen 150.000.000,- Ft, részben szerződésszegéssel, részben szerződésen kívül okozott nem vagyoni kára megtérítésére a Ptk. 339. § (1) bekezdése és 355. § (4) bekezdése alapján.