A Kúria Bfv.911/2017/8. számú precedensképes határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 373. §, 416. §] Bírók: Domonyai Alexa, Mészár Róza, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor eredményez felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása valamely tény- vagy jogkérdés kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését.

Kapcsolódó határozatok:

Berettyóújfalui Járásbíróság Fk.510/2011/17., Fővárosi Törvényszék B.1681/2014/91., Fővárosi Ítélőtábla Bf.210/2016/14., *Kúria Bfv.911/2017/8.*

***********

Kúria

Bfv.I.911/2017/8. szám

A Kúria Budapesten, a 2017. év december hó 5. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az emberölés bűntettének kísérlete miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 9.B.1681/2014/91. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.210/2016/14. számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék a 2016. április 7-én meghozott 9.B.1681/2014/91. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettének kísérletében mint bűnsegédet [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés e) pont], ezért öt év szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani és megállapította, hogy abból a terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2017. január 12-én jogerőre emelkedett 4.Bf.210/2016/14. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, cselekményét a Btk. 365. § (1) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés b) pontja szerinti, bűnsegédként elkövetett rablás bűntette kísérletének minősítette, szabadságvesztésének végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. rendű terhelt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be.

Ebben kifejtette, hogy a rendőrségi kihallgatásakor nem volt végig jelen a védője, a felvett jegyzőkönyv - amit akkor nem olvasott el - több helyen félreérthető. Hivatkozott arra is, hogy az ítéleti tényállás ellentmond a rendelkezésre állt bizonyítékoknak, emellett hogy akkor, ha az I. rendű terhelt valóban tőle tudta volna, hogy hol van széf, nem csak csekély értékkel bíró zsákmánnyal hagyta volna el a helyszínt, ami arra utal, hogy ő a bűncselekmény elkövetéséhez semmilyen segítséget nem nyújtott. Megítélése szerint a bíróság megsértette a Be. 4. § (2) bekezdésében írt azon szabályt, amely szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, és annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan volt, azt a másodfokú bíróság törvénysértő módon, bizonyítás felvétele nélkül felülmérlegelte.

Álláspontja szerint a vallomások ellentmondásossága és az okirati, valamint tárgyi bizonyítékok hiánya ellenére az eljárt bíróságok az indokolási kötelezettséget nem teljesítették, nem volt megismerhető a bíróságoknak a bizonyítékokat értékelő és mérlegelő tevékenysége, a büntetés kiszabása során pedig nem érvényesült a belső arányosság, és nem értékelték kellő nyomatékkal azt, hogy mind a kísérlet, mind a bűnsegédi elkövetés megalapozza a kétszeres enyhítés lehetőségét.

Mindezek miatt elsődlegesen a megtámadott határozat megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében a törvényben kizártnak, az indokolási kötelezettség és a büntetés-kiszabási elvek megsértésére vonatkozó részében megalapozatlannak találta, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta (BF.946/2017/1.).

A II. rendű terhelt az ügyészi nyilatkozatra tett észrevételében továbbra is sérelmezte, hogy a bíróság a tényállást kizárólag az I. rendű terhelt vallomása alapján állapította meg, ám azt nem vizsgálta kellő körültekintéssel, és a jogerős határozat megalapozatlanságára, valamint a büntetéskiszabási tényezők helytelen alkalmazására hivatkozott.