BH 1983.5.178 Az újszülött megölésére irányuló egyenes és eshetőleges szándék elhatárolása [Btk. 13. §, 166. § (1) bek.].

A megyei bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében, ezért 3 évi - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlott 22 éves, gimnáziumi érettségit tett, szüleivel együtt él. Munkahelyén kifogástalanul dolgozott.

A vádlott még iskolás korában megismerkedett M. J-vel, aki udvarolni kezdett neki, s közöttük nemi kapcsolat alakult ki. A vádlottnak 1979. májusában és szeptemberében, végül pedig 1980. decemberében terhességmegszakítása is volt.

A vádlott 1981. júniusában ismét észlelte, hogy havi vérzése elmaradt. Emiatt nőgyógyászhoz ment, aki valószínűsítette, hogy újból teherbe esett, és további vizsgálatokra hívta fel a figyelmét. A vádlott úgy gondolta, hogy az orvos tévedett, ezért további vizsgálatokra nem jelentkezett. 1981. október elején azonban észrevette, hogy a magzata megmozdult. A vádlott ekkor már tisztában volt azzal, hogy terhességét nem lehet megszakítani, mégis úgy határozott, hogy állapotát eltitkolja. Elképzelése az volt, hogy gyermekét otthon szüli meg, és ezzel kész helyzet elé állítja szüleit. Azt remélte, hogy ebben az esetben szülei hozzájárulnak a M. J-vel kötendő házasságához.

A vádlott a vádbeli napon a munkahelyén rosszul lett, és több személy előtt alhasi görcsökre hivatkozott. Rosszulléte miatt egyik munkatársa vitte haza. 15 óra körül elment a magzatvize. A vádlott ezután a konyhában levő fekhelyen elaludt, majd 18 óra körül újból arra ébredt, hogy alhasi görcsei vannak. E görcsök este 21 óra tájban újra megismétlődtek. A vádlott az említett tünetekből tudta, hogy a szülés ideje már nincs messze. Éjfél körül a falusi árnyékszékhez sietett, s mintegy 15 perc után megszülte gyermekét. Közvetlenül a szülés megindulása után a vádlott arra az elhatározásra jutott, hogy gyermekét megöli, ezért semmit nem tett annak érdekében, hogy a gyermek ne essen az árnyékszékbe. A köldökzsinór a gyermek súlyától fogva leszakadt és az érett, életképes állapotban született újszülött az ürülékbe esett, ahol rövid időn belül megfulladt.