BH 1996.11.603 Ha a felek megállapodása szerint a hitelező az adós tulajdonában levő ingatlanra vonatkozóan vételi jogával a hitel lejártát követő 45 nap elteltével élhet, a hitelező az adósnak a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásáról történt értesítésével kezdődő 45 napon belül tett, a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatával az ingatlan tulajdonjogát nem szerzi meg [Ptk. 375. § (1) bek., 207. § (1) bek., 277. § (1) bek., 523. § (1) bek., 525. § (1) és (2) bek., 526. § (2) bek.].

1993. szeptember 27-én az adós és a hitelező kölcsönszerződést kötöttek, amelyben a hitelező 1994. március 27-éig 28 600 000 Ft rövid lejáratú forgóeszköz-hitelt biztosított az adós részére. Az ugyanezen a napon kelt jelzálogjogot és vételi jogot kikötő szerződésekkel a felek a szerződésüket biztosították azzal, hogy a hitelező az adós tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozóan vételi jogával a hitel lejártát követő 45 nap elteltével élhet.

A kölcsönszerződést a hitelező 1994. február 28-án felmondta, majd 1994. március 28-án kívánt vételi jogával élni. A felszámoló ezt követően 1994. április 26-án kelt levelével a vételi jogot biztosító szerződést a módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 47. §-ának (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal felmondta, erre tekintettel a hitelezőnek a vételi jog gyakorlására vonatkozó bejelentését nem fogadta el. Ennek indokaként hivatkozott arra, hogy a felszámolás kezdő időpontja után a vételi jog elismerésére nincs lehetősége.

A felszámoló eljárásával kapcsolatban a hitelező kifogást terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy Ptk. 375. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint egyoldalú nyilatkozatával 1994. március 28-án megszerezte az ingatlan tulajdonjogát.

A felszámoló a kérelem elutasítását azzal az indokkal kérte, hogy a felszámolási eljárás megindítását követően a vételi jog érvényesítésére nincs lehetőség, mivel a vételi joggal terhelt ingatlan a felszámolási vagyon része. Hivatkozott a Ptk. 375. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is.

Az elsőfokú bíróság végzésével a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a felszámolás kezdő időpontjában - 1994. március 21-én - az ingatlan a Cstv. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében az adós vagyona körébe tartozott, és azzal a felszámoló rendelkezett a Cstv. 34. §-ának (2) bekezdése szerint, aki a vételi jogot kikötő szerződést a Cstv. 47. §-ának (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal felmondta. A vételi jog gyakorlásának időpontjában - 1994. március 28-án - a hitelező már nem vásárolhatta meg az ingatlant, mivel az már a felszámolási vagyon részét képezte, s mint ilyennek, a tulajdonjogát sem szerezhette meg. Utalt arra, hogy a hitelező a vételi jogával olyan időpontban élt, amikor még nem telt el a szerződésben kikötött 45 nap, de az nem telt el a kölcsönszerződés felmondásától sem, a kifogás ez okból is alaptalan. Ezen túlmenően az adós felszámolása a körülményeiben olyan lényeges változásokat idézett elő, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható, ezért a vételi jogból folyó kötelezettsége alól a bíróság őt a Ptk. 375. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel mentesítette. A végzés ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását kérte kifogása szerint. Fellebbezése indokaként arra hivatkozott, hogy a vételi jogot engedő megállapodáshoz csatolt kiegészítésben a felek abban állapodtak meg: a bank vételi jogával a hitel lejártát követő 45 nap elteltével élhet. E kikötéssel a hitel lejártának esetére biztosított lehetőséget a tulajdonosnak a lejárattól számított 45 nap elteltéig az ingatlan általa történő értékesítésére. A jelen esetben azonban a hitel lejártára nem került sor, mert a szerződést a hitelező ezt megelőzően - 1994. február 28-án - felmondta, így e kikötés és az abban biztosított lehetőség a jelen esetre nem alkalmazható. A hitelező ezért 1994. március 28-án jogszerűen élt vételi jogával, s ez időpontban egyoldalú nyilatkozattal az ingatlanon tulajdonjogot szerzett. Tulajdonszerzését nem érinti az adós ellen 1994. március 21-én megindult felszámolási eljárás, ugyanis semmilyen jogszabály nem fűz e körülményhez a vételi jogot megszüntető rendelkezést. Nem tartja alkalmazhatónak a Ptk. 375. §-ának (3) bekezdését sem, mert az adós a vételi jogot engedő megállapodásban kötelezettséget vállalt arra, hogy tartózkodik minden, a vételi jogot megkérdőjelező magatartástól.

A hitelező fellebbezése szerint a kifogás elutasítása azért is alaptalan, mert a felszámoló csak 1994. április 26-án mondta fel a vételi jogot engedő megállapodást, jóllehet a hitelező már korábban élt a vételi jogával, s ezzel az ingatlanon tulajdonjogot szerzett. A vételi jogot engedő megállapodás így a felmondást megelőzően már teljesedésbe ment. Ezzel a szerződés megszűnt, a felszámoló felmondásával már egy nem létező szerződést kívánt megszüntetni.

Az adós felszámolója észrevételeiben a végzés helybenhagyását kérte.

A fellebbezés alaptalan.