BH 1981.5.195 I. A fizetési meghagyás kibocsátása és az eljárásnak perré alakulása után nincs lehetőség arra, hogy a bíróság az ellentmondás folytán keresetlevélnek tekintendő fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet a felperesnek hiánypótlásra visszaadja, és a hiányok pótlásának nem vagy csak részben való teljesítése esetén a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítsa [Pp. 315. § (1) bek., 316. § (1) bek., 318. §, 322. § (2) bek.].

A tartalmilag hiányos keresetlevél esetében a bíróság a tárgyalás előkészítése iránt intézkedhet. Az előkészítésre vonatkozó rendelkezések nem teljesítése nem szolgálhat alapul a keresetlevélnek idézés kibocsátása nélküli elutasítására [Pp. 95., 124. §, 130. § (1) bek. j) pont].

A jogosult 1030 Ft és járulékai erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte a kötelezett ellen arra hivatkozva, hogy a kötelezett kutyája megharapta és emiatt táppénzes állományban volt. A kötelezettet a táppénz és a fizetése különbözetének megfizetésére kérte kötelezni.

Az első fokú bíróság által kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kötelezett ellentmondással élt.

Az ellentmondás benyújtása után az első fokú bíróság elutasítás terhével felhívta a jogosultat: nyolc nap alatt jelentse be bizonyítékait arra vonatkozóan, hogy az alperes kutyája harapta meg, csatoljon be igazolást, hogy mikortól meddig volt táppénzes állományban, igazolja az átlagjövedelme és a táppénze közötti különbözetet, illetve közölje munkáltatójának nevét és címét, továbbá az eljárási illeték összegének kiegészítése fejében 30 Ft illetéket rójon le.

A megadott határidőben a jogosult orvosi igazolást csatolt be, bejelentette munkáltatójának címét és nevét, illetve igazolta a napi átlagkeresetének és táppénzének a különbözetét, lerótta továbbá a bíróság felhívásának megfelelően az illetékbélyeget.

Az első fokú bíróság végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította azzal az indokolással, hogy a jogosult a bizonyítékait nem jelentette be, nem igazolta, hogy valóban a kötelezett kutyája harapta meg.

A végzés ellen az ügyész fellebbezett. Fellebbezésében kérte a végzés hatályon kívül helyezését, mivel álláspontja szerint amennyiben a jogosult (az eljárás perré alakulása után a felperes) a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, ennek következményeit a bíróság csak érdemi döntés keretében vonhatja le.

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

A Pp. 315. §-ának (1) bekezdése szerint a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemre a Pp. 93., 94. és 121. §-ának rendelkezései az irányadók. Erre a jogszabályi rendelkezésre figyelemmel tehát a jogosultnak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében is fel kell tüntetni a Pp. 121. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával.

Az adott esetben a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeket feltüntette, nem adta elő azonban azok bizonyítékait. Az így előterjesztett fizetési meghagyást az első fokú bíróság kibocsátotta, s azt a kötelezettnek kézbesítették.

Az első fokú bíróság tehát a fizetési meghagyást - amikor azt kibocsátotta - a kötelező kellékekkel rendelkezőnek találta.