A Miskolci Törvényszék P.21537/2006/29. számú határozata kártérítés tárgyában. Bíró: Pecsenye Csaba

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Törvényszék P.21537/2006/29.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20422/2007/4. (ÍH 2007.165)

***********

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

13.P.21.537/2006/29. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A dr. Ormay Gábor ügyvéd (székhelye: Miskolc, Vászonfehérítő u. 26.) által képviselt felperes neve felperes címe sz. alatti lakos felperesnek - a dr. Pintér Olivér Pál jogi előadó (székhelye: Budapest, József nádor tér 2-4.) által képviselt I.r. alperes neve., és a dr. Fehér-Polgár Pál osztályvezető által képviselt II.r. alperes neve (II.r. alperes címe) alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Miskolcon, 2007. május hó 2. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A megyei bíróság felperes keresetét elutasítja, s arra kötelezi, hogy tizenöt napon belül fizessen meg I.r. alperesnek 30.000.-(Harmincezer)forint perköltséget, valamint az adóhatóság felhívására az ott közölt időben és módon az államnak 18.400.-(Tizennyolcezer-négyszáz)forint le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül, a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon írásban, négy példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés, csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetőleg ha csak az ítélet indokolása ellen irányul, amennyiben a felek, a fellebbezésükben ez esetekben is külön tárgyalás tartását nem kérik.

Ugyanakkor a felek, a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben, kérhetik minden esetben a fellebbezés tárgyaláson kívül elbírálását.

I n d o k o l á s:

A elsőfokú bíróság elsőfokú büntető ítéletével a felperest bűnösnek mondta ki segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntettében, s ezért őt főbüntetésül 6 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetéstől 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből a felperest 251.955.-forint megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú ítéletet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság másodfokú büntetőügy száma ítéletével a 2005. február hó 23. napján tartott tanácsülésen részben megváltoztatta, a főbüntetést 180 napi tételű, 300.-forint napi összegű, 54.000.-forint végösszegű pénzbüntetésre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Ezt követően az Alkotmánybíróság 20/2005.(V.26.) AB számú határozatával a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. 360.§-ának (1) bekezdését a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette és kimondta azt, hogy a megsemmisített rendelkezés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság másodfokú büntetőügy számú ügyében nem alkalmazható.

Az Alkotmánybíróság határozatát követően a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős büntető ítélettel szemben, egyrészt eljárásjogi, másrészt anyagi jogszabályok megsértését állítva.

A II.r. alperes büntető felülvizsgálati ügy sorszámú végzésével a felülvizsgálati indítványt elutasította.

A felperes ismételt felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság ismételt felülvizsgálati ügy sorszámú végzésével ismételten elutasított.

Ezt követően a felperes perújítási kérelmet is előterjesztett, mely perújítási kérelem sem járt sikerrel.

A felperes 2005. április hó 6. napján 54.000.-forintot, mint pénzbüntetést, s 2005. április hó 9. napján 251.955.-forint bűnügyi költséget is megfizette az államnak.

Felperes keresetében az alpereseket egyetemlegesen kérte kötelezni 305.955.-forint, s ezen összeg 2005. április 6. napjától járó törvényes kamatai megfizetésére kártérítés jogcímén.

Indoklása szerint az általa megfizetett összeg kárként jelentkezik, mely kártérítés közvetlen oka a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítélkezési gyakorlata, mivel nem észlelte azt, hogy azon jogszabályi hely, ami alapján ítélkezik alkotmányellenes, illetve nemzetközi szerződésbe ütközik.

Közvetett felelősség terheli az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot a jogszabály előkészítés elmulasztása, illetőleg az Országgyűlést a megfelelő jogszabályalkotás hiánya miatt.

Direkt felelősség pedig a II.r. alperest terheli, a joggyakorlat téves irányba történő befolyásolása okán.

A II.r. alperes az Alkotmánybíróság döntését nem hajtja végre, ez pedig alkotmányos válságot idéz elő. Emiatt a II.r. alperes felelőssége megállapítható, ugyanakkor pedig az I.r. alperes a jogrendszer nem megfelelő formában történő megvalósulását eltűrte, így az ő felelőssége is fennáll.

A büntetés körében formailag ugyan van jogerős döntés a felperessel szemben, azonban tartalmilag azt meghozni nem lehetett volna, így felperes vagyoni igényeként a Ptk.349.§(1) bekezdése alapján a kifizetett büntetés jelentkezik.

I.r. alperes a kereset elutasítását kérte.

Védekezése szerint a Ptk.28.§(1) bekezdése alapján, az I.r. alperest, csak mint a vagyoni jogviszonyok alanyát ismeri el jogi személyként a törvény. A jogalkotás közjogi jogviszony, ezért a felelősség nem állapítható meg. Ugyanakkor pedig az állam funkcióit, szervei útján látja el, így bármilyen felelősség legfeljebb ezen szervezeteket terhelheti.

Az államhatalmi ágak elkülönülnek, a jogalkalmazásért a végrehajtó hatalom felelőssé nem tehető.